<div dir="ltr">
<h1>A püspöknek orvosnak kell lennie – Szent I. Kelemen pápa és vértanú</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. november 23., szerda | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-puspoknek-orvosnak-kell-lennie-szent-i-kelemen-papa-es-vertanu" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-puspoknek-orvosnak-kell-lennie-szent-i-kelemen-papa-es-vertanu</a></div></div><div><a rel="lightbox['g101654']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=101654&v=0&img=c_1.jpg" style="margin-right:0px" width="337" height="222"></a></div><div><a rel="lightbox['g101654']"><span title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Római
 Szent Kelemen alakját valóságos Kelemen-irodalom fonta körül az 
ókeresztény korban</span>, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a neve alatt fennmaradt írások közül csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy 
tekinthető hitelesnek: a Levél a korintusiakhoz</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">abból az alkalomból 
íródott, hogy 96 körül <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a korintusiak </span>egy része föllázadt a presbiterek 
ellen, </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">néhányat elmozdítottak tisztségükből, és újakat iktattak be 
helyettük</span>. </h3><div><p>A
 levél írója nem nevezi meg magát, de olyan valaki, aki a római egyház 
nevében fordul a korintusi egyházhoz: „Isten Rómában lakó egyháza Isten 
Korintusban lakó egyházának...”</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kelemen szerzőségét </b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nemcsak a 4. században író Euszébiosz tanúsítja, 
hanem már a 2. században is az ő levelének tartották</b></span></span>. A korintusi 
püspök, Dionüsziosz 170 körül ezt írta Szótér pápának: „Ma ültük meg az 
Úr szent napját, ezen fölolvastuk leveledet, amelyet időnként továbbra 
is föl fogunk olvasni épülésünkre, ahogyan Kelemen hozzánk írt levelét 
is fölolvastuk.” A korintusiak tehát a szentmise keretében olvasták föl 
mind Kelemen, mind Szótér pápa levelét, ahogyan az apostolok leveleit 
volt szokás. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Kelemen által írt levél így került be az apostoli 
levélgyűjteménybe, s később innen másolták át a szentírási kéziratokba. 
Ezért hosszú időn át sugalmazott írásnak tekintették.</b></span></p>
<p>De ki volt tulajdonképpen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a levél szerzője, Római Szent Kelemen</b>?</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A 
történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden 
tekintetben. Iréneusz szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt 
Rómában. Jeromos szerint Péter rendelte utódjául</span>. </b></span>A 4. században 
Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól 
eltérő adatokat: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a 
békesség kedvéért Linus javára lemondott</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span>A Kelemen-regény, amelynek 
utolsó változata szintén a 4. századra tehető, azonosítja Római Szent 
Kelement Domitianus császár unokaöccsével, Flavius Titus Clemensszel, 
aki konzuli méltóságot is viselt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. A<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Kelemen vértanúságá</span>ra vonatkozó 
adatok szintén a 4. századból valók. Origenész azonosnak tartotta a Fil 
4,3-ban szereplő Kelemennel, s így nemcsak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Péter utóda, hanem 
Szent Pál tanítványa és munkatársa is lett volna</span>.</b></span> Egyébként Origenész az
 egyetlen őskeresztény szerző, aki Kelement zsidókereszténynek mondta. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
 korintusiakhoz írt levél elárulja, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kelemen kitűnően ismerte </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">az 
Ószövetséget</span>, sokszor idézi is. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy
 ismerhette <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Pétert és Szent Pált; valószínűleg 92 és 101 között 
volt Róma püspöke.</span></b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>K</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elemen </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">elszakadtak</span> egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> 
teljesen szétszóródott.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kelemen </span>már felnőtt, amikor<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> elindult, hogy 
megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora 
gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül 
elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel, és 
csatlakozott hozzá missziós útjain. A történet azzal végződik, hogy 
Kelemen Péter utódja lett.</span></b></span></p>
<p>Passiója szerint, amelyet a 4. században írtak, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Traianus császár a 
Krím-félszigetre száműzte, ahol sok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kereszténnyel </b></span>e<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyütt márványbányában
 dolgozott, végül a tengerbe fojtották.</b></span></p>.........<br><p></p><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i>Szentjeid erőssége, mindenható, örök Isten, add, hogy örvendező 
lélekkel üljük meg Szent Kelemen pápa emléknapját. Ő Fiad papja és 
vértanúja volt: amit a szent áldozatban cselekedett, azt vére ontásával 
tanúsította, amit ajkával hirdetett, azt példájával is megerősítette. A 
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a 
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.</i></b></font></span></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás:</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>

<div id="m_-5684724221302212418m_-3069285648505853136DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_-5684724221302212418_m_-3069285648505853136_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>