<div dir="ltr">
<h1>Nagy Szent Gertrúd szűz</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. november 17., csütörtök | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-gertrud-szuz" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-gertrud-szuz</a></div></div><div><a rel="lightbox['g73614']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=73614&v=0&img=c_gertrud_nagyszt_szobor.jpg" style="margin-right:0px" width="306" height="461"></a></div><div><a rel="lightbox['g73614']"><span title="4 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3>November 17-én<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a középkori misztikus bencés apácára, Nagy Szent Gertrúdra emlékezünk.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gertrúd
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1256. január 6-án született Türingiában</b></span>. Életét a világ számára
egyetlen mondattal össze lehet foglalni: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy ötéves kislány</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a helftai
kolostorba került, és ott élt negyven éven át, egészen haláláig.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kislányt az apátság iskolájában nevelték. Huszonhat évesen tett
fogadalmat. 1281-ban egy látomása hatására „megtért”. Fölhagyott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
addig annyira kedvelt tudományos tevékenységgel</span>, hogy teljesen és
fönntartások nélkül átadja magát Isten akaratának és szeretetének</b></span>.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>(Holott korábban eltökélte, „hogy egy férfi mögött sem akar elmaradni
képzettség tekintetében”.)<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ettől kezdve csak a liturgia, a Szentírás és
az egyházatyák írásai lettek lelki táplálékai. Egy újabb látomás után
már szüntelenül misztikus szemlélődésben, látomások és elragadtatások
között élt. Élete hátralévő két évtizede nem volt más, mint önátadás. És
Krisztus válaszolt neki: egyre mélyebben bevonta őt misztériumába.</b></span></p>
<p><i></i></p></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gertrúd egyszerű szavakkal beszéli el a döntő pillanatot, a látomást,
mely igazi megtérésre késztette, vagyis arra, hogy élete további
részében egészen átadja magát Istennek. Maga előtt látta Krisztust és
hallotta <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a szavát</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>: „Ne félj! Meg akarlak menteni és szabaddá akarlak
tenni.”</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Úr és Gertrúd között azonban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> egy sűrű tüskebokor állt.</span> </b><b>Az Úr
félrehajtotta, és Gertrúd meglátta egészen közelről az Úr kezének
sebeit, amelyek úgy ragyogtak, mint a drágakövek. És akkor az Úr kézen
fogta őt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gertrúd írásaiból kirajzolódik előttünk a helftai kolostor élete. A
</b></span>kolostor a türingiai Eisleben közelében, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy völgyben állt, falai nagy
területet öleltek körül. A rétek között patak futott végig, a
gyümölcsöskert közepén, s mindezeket erdő övezte a falakon belül.</b></span> Amikor
Gertrúd a kolostorba került, a szerzetesi élet virágkorát élte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Az
apácák Szent Benedek regulája szerint éltek</b></span>, s anélkül, hogy Citeaux-hoz
kifejezetten csatlakoztak volna, átvettek néhány ciszterci szokást is.
Emellett, mint az akkoriban a női kolostoroknál általános volt,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>lelkiségük nyitott volt a ferences és domonkos hatás irányába is.
Gertrúd lelkivezetője is egy domonkos páter volt egy ideig.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az apátnő, Hackeborni Gertrúd, Szent Mechtild nővére, maga is gazdag
lelki világú, szent életű apáca, a 13. század második felében úgy
fölvirágoztatta Helftát, hogy két másik kolostort kellett alapítaniuk. </b></span>
Ez a külső terjeszkedés a kolostoron belül folyó élet mélységéből és
erejéből fakadt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kolostornak az iskola mellett híres íróműhelye is
volt. </b></span></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ez a sokféle külső tevékenység</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azonban teljesen alá volt rendelve a
liturgiának</b></span>. Gertrúd írásaiból megtudhatjuk, hogy Helftában <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>törekedtek a
szentmise és a zsolozsma lehető legtökéletesebb végzésére. Számára a
liturgia olyan volt, mint a levegő, amely mindent áthatott. </b></span>Életének
minden napja és órája a liturgia által kapott értelmet és tartalmat.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Majdnem minden látomását és megvilágosodását egy ünnep váltotta ki, vagy
arra irányultak ezek a misztikus tapasztalatok. A zsolozsmával való
szoros kapcsolat következtében Szent Gertrúd egész jámborsága a
liturgiára támaszkodik.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gertrúd személyiségének vonásait a <i>Revelationes seu Legatus Divinae Pietatis</i> (magyarul <i>Az isteni szeretet követe</i>
címmel jelent meg) című, Gertrúd összegyűjtött kinyilatkoztatásait és
elmélkedéseit tartalmazó könyvből ismerjük</b></span>. E mű öt könyvből áll: négyet
a nővértársak és más, Gertrúdhoz közel álló személyek állítottak össze
Gertrúd halála után; a második könyv származik csak magától a szenttől.
Ebből kitűnik, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> írója jól ismerte a klasszikus próza művészetét,
világosan, plasztikusan, képekben gazdagon fejezi ki magát, miközben
művészien alkalmazza az antik próza eszközeit</b></span>. Gertrúd stílusa belső
világának kifejezője. Nagyon finom érzéke volt a szép iránt, erős
művészi képzelő- és formálóereje volt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Igazi gazdagsága azonban a szívében rejlett, amellyel Isten
ajándékozta meg; képes és készséges volt a túláradó szeretetre.
Hackeborni Mechtilddel és Magdeburgi Mechtilddel való lelki barátsága a
szentek történetének leghíresebb barátságai közé tartozik. Ugyanakkor
Gertrúd szíve akkor is tágas és erős volt, amikor arra kérték, hogy
mások lelkiismereti <span style="background-color:rgb(217,234,211)">bajában vagy </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">tanácstalanságá</span>ban segítsen. Bátor volt
és belsőleg teljesen szabad, s így alkalmas arra, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a földi élet
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nyomorúságát</span> és szépségét, saját és mások lelkének boldogságát és
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">kínjait </span>magára vegye és Isten elé vigye.</b></span></p>........<br><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Különleges jelentőségű volt számára a megtestesülés misztériuma,
amely sok jelenésben és kinyilatkoztatásban megvilágosodott előtte:
Jézust, a megtestesült Istent <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szenvedésben </span>látta, ugyanakkor
megdicsőült Úrként is, aki az ég örök liturgiájában vagy az Egyház
misztikus áldozatában mutatkozott meg neki. Ezek a látomások
elmélyítették benne az Egyház misztériumának megértését, és szüntelenül
erősítették a készséget, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„saját testében egészítse ki azt, ami
Krisztus szenvedéséből még hiányzik<span style="background-color:rgb(255,242,204)">”</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b><b>Emiatt nem kímélte magát. </b></span>A
szerzetesi élet látszólagos idillje, az ujjongás mögött kegyetlen
vezeklés, testi nélkülözések, félreértettség, szenvedés és magány
rejlett.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gertrúd 1301-ben vagy 1302-ben halt meg</b></span>. Anélkül, hogy hivatalosan
szentté avatták volna, ünnepét 1738-ban fölvették a római naptárba. A
világegyházban november 16-án, a német nyelvterületen és hazánkban is
november 17-én emlékezünk rá. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Attribútumai: lángoló szív, feszület a
szíven.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><font size="4"><i>Istenünk, te szűz Szent Gertrúd szívében kedves lakóhelyet
készítettél magadnak. Közbenjárására világosítsd meg kegyelmeddel
szívünk sötétségét, hogy örömmel megtapasztaljuk jelenlétedet és
működésedet lelkükben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki
veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
örökké. Ámen.</i></font></b></span></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b><br><b><i>Magyar katolikus lexikon</i></b></p>
<div id="m_-480818510959383060DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_-480818510959383060_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>