<div dir="ltr">
<h1>Merre, hogyan tovább az oktatásban? Készek-e az egyházak többet vállalni?</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai" target="_blank">Hazai</a> – 2023. október 19., csütörtök | 13:55</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/merre-hogyan-tovabb-az-oktatasban-keszek-e-az-egyhazak-tobbet-vallalni" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/merre-hogyan-tovabb-az-oktatasban-keszek-e-az-egyhazak-tobbet-vallalni</a><div><br></div></div><div><a rel="lightbox['g134135']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&img=c_9m7a5505.jpg" width="530" height="353" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><div><a rel="lightbox['g134135']"><span title="28 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" class="gmail-CToWUd"> 28</span></a></div><h3>Evangélikus,
 katolikus, református, zsidó előadók mutatták be egyházuk jelenlétét az
 oktatásban, átgondolásra váró kérdéseket is felvetve a Keresztény–Zsidó
 Tanács  október 18-án, a budapesti Ráday Házban tartott, <i>Hagyományból épített jövő</i>
 című konferenciáján. Az egyházi iskola a létkérdésekre adott, 
kapaszkodót jelentő válaszokat nyújtva találhatja meg identitását – 
fogalmazódott meg.</h3><div><p>A Keresztény–Zsidó 
Tanács konferenciája az október 7-i szentföldi tragédiáról való 
megemlékezéssel kezdődött. Balog Zoltán református püspök, Radnóti 
Zoltán főrabbi és Székely János püspök a 122. zsoltár elimádkozásával 
fohászkodtak a békéért.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a5113.jpg" alt="" border="0" width="528" height="352" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p></div>
<p>Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Keresztény–Zsidó Tanács 
(KZST) jelenlegi elnöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 
Caritas in Veritate Bizottságának elnöke köszöntőjében a konferencia 
címéhez – <em>Hagyományból épített jövő</em> – kapcsolódott: a 
hagyományt „élő kőtáblákra” kell írni, embertől emberig jut el. A 
műveltség átadásával „értékeket, emberséget, tízparancsot, hitet és 
reményt” akarunk átadni – hangsúlyozta.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a5316.jpg" alt="" border="0" width="497" height="331" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Radnóti Zoltán főrabbi, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke arról 
beszélt, hogy a Tóra két szót használ a tanulásra. Az egyik azt fejezi 
ki, aki tanul, elmélyül valamiben, analizál, átgondol, s ezáltal eggyé 
válik azzal, amit elsajátít. A másik szó arra ösztönöz, „ismételve 
tanuld, legyen rendszeres számodra”. A főrabbi rámutatott, ha valaki 
akár napi öt percet tölt szent iratok olvasásával, az kötődéssé válik 
számára.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a5454.jpg" alt="" border="0" width="497" height="331" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Balog Zoltán református püspök azt fogalmazta meg, a tanítás Isten 
parancsa. Amikor Isten azt kéri tőlünk, „add tovább, beszéld el”, bízik 
abban, hogy képesek vagyunk ezt az általa legitimált módon megtenni. A 
tanítás embertől emberig történik, azt adjuk át, amit kaptunk, ami 
minket formált, megújított. „Élni kell tanítani, akkor adunk a 
legtöbbet” – mutatott rá.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a5564.jpg" alt="" border="0" width="506" height="337" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetemi docense 
Paul Tillich, a 20. század egyik lejelentősebb evangélikus teológusa 
nyomán az oktatás három jellegét különböztette meg: A technikai oktatás 
készségek, képességek fejlesztését, az egyes mesterségekre való tanítást
 jelenti. A humanista jelleg az emberben rejlő mindenféle egyéni és 
társas lehetőségek kibontakoztatásának fejlesztését célozza. A beavató 
oktatás pedig a „lét titkába”, az életkérdésekre adott vallási 
szimbólumok világába kíván bevezetni. Ez utóbbi az a terület, ahol az 
egyházi iskolának meghatározó szerepe lehet. Az előadó hangsúlyozta, a 
beavatás mikéntjére kell rákérdeznünk: Milyen beavatást kínál az egyházi
 iskola, meg tudja-e szólítani a diákokat? Képes-e megmutatni, hogy az 
ember létkérdéseire adott válasz a vallási szimbólumokban található? 
Kodácsy-Simon Eszter szerint az egyházi iskola akkor tud kapaszkodót 
nyújtó választ adni a létkérdésekre, ha a vallási szimbólumok 
„túlmutatnak mind a felekezeti, mind a nemzeti, mind más határokon”.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a5570.jpg" alt="" border="0" width="470" height="313" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Ezt a következtetést látszik igazolni az Evangélikus Hittudományi 
Egyetem Valláspedagógiai Tanszéke által, az előadó közreműködésével 
végzett feltáró vizsgálat is <em>Hogyan van jelen a három oktatási forma az iskolákban?</em> címmel.
 A három felekezet iskoláit látogató 37 diákkal készített mélyinterjú 
összegzéseként a kutatók azt látták, a diákok számára a sokszínűség – a 
közösség heterogenitása, a vallási, tanári hatások, a szociokulturális 
háttér, a kritikák, a kommunikáció sokszínűsége – tud  személyes 
erőforrássá válni. Az egyházi iskola akkor fog mindennél nagyobb értéket
 adni diákjainak, ha a létkérdések felszínre tudnak kerülni, találkozás 
jön létre a vallási szimbólumokkal, és az iskola – Tillich szavaival – 
„túl tud tekinteni saját határain, hagyományain”.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a5984.jpg" alt="" border="0" width="484" height="322" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Darvas István főrabbi, a Bét Jehuda (Országos Rabbiképző – Zsidó 
Egyetem) zsinagóga rabbija azzal a kérdéssel indított, mit jelent 
vallást tanítani, lehet-e vallást – még kérdésesebb, hogy lehet-e hitet –
 formális vagy informális keretben tanítani. A judaisztika oktatása a 
Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola gyakorlatában főként a 
hagyományok megismertetését jelenti. Amikor a rendszerváltás után 
elindult az előd, az Anna Frank Gimnázium, a holokauszt és egy politikai
 ideológia vallásüldözése következményeivel szembenézve kellett 
felépíteni a „zsidóság szellemi otthonát”. A gyerekek vitték haza a 
szülők által elfeledett tudást, ők vitték el szüleiket a zsinagógába. Ma
 azt a célt fogalmazzák meg, hogy a judaisztika oktatása nem lehet 
pusztán ismeretátadás, a Jiddiskeitnek  „tükröt kell tartania” a diák 
elé, mely megmutatja, hol tart az életben, milyen problémákon 
gondolkodik, mely tényezők alakítják életmódját, életterét, és 
határozzák meg affinitását. Az évet a zsidó hagyományok ünneplésével 
kísérve kívánnak „attitűdöt, közösséget” nyújtani, és  egyfajta 
„szerethető élettel” megismertetni a tanulókat.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a6232.jpg" alt="" border="0" width="512" height="341" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője <em>Katolikus oktatás napjainkban</em>
 címmel adott összefoglalót a katolikus iskolarendszerről. Az alap 
célkitűzés ma is az, amit 1977-ben a Katolikus Nevelési Kongregáció 
megfogalmazott: a teljes ember művelése, a rendszeres és kritikus 
tudás – bölcsesség – átadása. Ezt törekszik követni ma Magyarországon 43
 katolikus fenntartó intézménye, (intézményi központok, önálló 
intézmények száma összesen: 359, intézményegységek száma összesen: 782 –
 <em>a szerk</em>.) amelyekben 142 090 diákot nevel 14 330 pedagógus, 
akik közül 339 szerzetes és pap. Ezzel a katolikus oktatás a teljes 
oktatási paletta 8,3 százalékát fedi le. A katolikus jelenlét sokszínű, 
az óvodától a gyógypedagógiáig minden területen tart fenn az Egyház 
intézményt, jelen van a kistelepüléseken, küldetésének tartja a 
hátrányos helyzetű gyerekek oktatását. Elkötelezett abban, hogy az 
„átlaggal igényesen foglalkozzon”, és részt vállaljon a szakképzésben 
is.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a6259.jpg" alt="" border="0" width="493" height="328" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat igazgatója <em>Református felelősség és szerepvállalás a magyar oktatás közfeladataiban</em>
 címmel tartott előadásában elmondta, egyháza 206 intézményt tart fenn, 
63 ezer diákkal foglalkozik. Jelen van olyan térségekben – Magyarország 
északkeleti régióiban –, ahol „fokozott felelősségvállalással” tartozik 
az egyház. Oktatási eredményeiket különböző mérések igazolják: 2019-ben a
 kompetenciamérések alapján a legjobb eredményeket mind matematikából, 
mind szövegértésből a református iskolák tudták felmutatni. S bár a 
legjobb családi háttérrel a református diákok rendelkeznek, a legnagyobb
 hozzáadott értéket is iskoláik nyújtják tanulóik fejlődésében. Az 
előadó kritikusan rámutatott, szembe kell nézniük azzal, hogy 
intézményeikben a legalacsonyabb a hátrányos helyzetű gyerekek aránya.</p>
<p>Összefoglalóan azt a kérdést tette fel: Készek vagyunk-e tovább 
növekedni? Az egyházi fenntartói jelenlét 18 százalék a közoktatásban. 
Szervezetfejlesztőkre hivatkozva azt állapította meg, érdemi, tartós 
hatást a társadalomra akkor érhetünk el, ha a részarány legalább 25 
százalék lesz. „Gondolati fordulóhoz értünk. Mostani viszonyunk az 
oktatási feladatokhoz: missziót végzünk, melyhez az oktatás kiváló 
terep. Ha vállaljuk a növekedést, akkor már arról lesz szó, hogy az 
egész társadalom számára fontos és általa számonkért közfeladatot látunk
 el, melyben lehetőségként ott a misszió. Kérdés, mit vállalunk fel 
ebből mi, magyarországi egyházak.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a6296.jpg" alt="" border="0" width="426" height="284" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Szilánk Zsuzsa, a Maimonidész Zsidó Gimnázium operatív igazgatója egy
 induló, hangsúlyosan vallásilag elkötelezett gimnázium útját mutatta 
be. Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség intézménye nyolc évvel 
ezelőtt, tizenegy diákkal kezdte meg működését. Mára hatosztályos, angol
 két tannyelvű ortodox zsidó gimnáziumként színesítik az oktatási 
palettát. „Asszimilált zsidó családokat akarunk megszólítani, ahol már a
 szülők sem kaptak zsidó nevelést. Célunk, hogy megismertessük a zsidó 
hagyományt, pozitív élményt nyújtsunk róla. Tanárok, szülők, diákok 
együttműködésével nevelünk. A működésünk évei azt igazolják, ha a diák 
támogató közegben, személyes figyelmet kapva nő fel, megváltozik az 
élete. A stabil zsidó öntudat, az istenhit, a közösség biztos alapot tud
 adni” – fejtette ki az operatív igazgató.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g134135']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=134135&v=1&p=1&img=c_9m7a5149.jpg" alt="" border="0" width="410" height="273" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p>Székely János zárszavában méltatta az „együtt gondolkodás” értékét: 
Mindannyian a fiatalok neveléséért küzdünk, alapvető értékeket akarunk 
átadni. „Nemcsak használni akarjuk a világot, hanem megérteni, miért 
vagyunk, hogyan kellene élnünk. Ezt kell tanítanunk iskoláinkban.”</p>
<p><strong>Szerző: Trauttwein Éva</strong></p>
<p><strong>Fotó: Merényi Zita<br></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>