<div dir="ltr">
<h1>Brébeuf Szent János áldozópap és társai, kanadai vértanúk</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2021. október 19., kedd | 12:32<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/brebeuf-szent-janos-aldozopap-es-tarsai-kanadai-vertanuk" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/kultura/brebeuf-szent-janos-aldozopap-es-tarsai-kanadai-vertanuk</a></div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kanadai
vértanúknak azt a nyolc francia jezsuitát – Daniel Antalt, Garnier
Károlyt, Lallemant Gábort, Brébeuf Jánost, La Landei Jánost, Jogues
Izsákot, Chabanel Natalist és Goupil Renatust – nevezzük, akik a
kereszténység második misszióját vezették <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a huron indiánok </span>között.</span> Rájuk
emlékezünk október 19-én, liturgikus emléknapjukon.</h3><div><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
franciák 1603-ban léptek Kanada földjére.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferences misszionáriusok
1615-ben és 1622-ben próbálkoztak</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a huron indiánok</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> térítésével,
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sikertelenül</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 1625-ben jezsuiták indultak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Kanadába,</span> </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">de</span> négy év múlva,
amikor az angolok háborút nyertek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kiutasították</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>és vissza kellett
térniük Franciaországba.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 1632-ben ismét útra keltek, s ezúttal szabadon
hirdethették az evangéliumot <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">huronok</span>nak.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az őslakosok azonban nem akarták<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> befogadni a hitet. </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hiába</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>adták
tanújelét a jezsuiták emberszeretetüknek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az 1639–40-ben kitört járvány
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>idején</b></span>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az indiánok nehezen</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tértek át a keresztény hitre.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g35281']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=35281&v=0&p=1&img=c_kan4.jpg" alt="" border="0" width="471" height="301"></a></p></div>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A misszionáriusokat nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a huronok</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hanem
egy másik törzs tagjai, az irokézek ölték meg</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Goupil Renatus segítő
testvér <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lett először</span> vértanú</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1</b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">6</span>42. szeptember 29-én.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Négy évvel később,
1646. október 18-án ölték me</b><b>g</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jouges Izsák atyá</b></span>t, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>majd másnap</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>La Landei
Jánost</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Kegyetlen kivégzést kellett elszenvedniük</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> és helytállásuk</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
huron indiánokat </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>úgy megrendítette, hogy tömegesen megtértek</b></span>.<span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b> „Mintha
nem is mi, hanem inkább az angyalok működtek volna köztük”</b></i></span> –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> jegyezte
fel a misszió vezetője.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az irokézek elhatározták, hogy kiirtják </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
huronokat</b></span>;<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 1648-ban háborút indítottak. E harcok során halt meg</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a másik
öt jezsuita misszionárius.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A vértanúcsoportot Brébeuf Jánosról nevezték
el, mert az ő életét <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ismerjük legrészletesebben.</span></b></span></p>
<p style="text-align:justify">János régi normann család sarja volt.
Rouenban lépett be a jezsuiták közé 1617-ben. Először a jezsuiták
kollégiumában tanított. 1622. február 22-én Pontoise-ben szentelték
pappá. Ezután három évig tanár és gondnok volt a roueni kollégiumban,
majd megbízták, hogy utazzon a kanadai misszióba. 1625 áprilisában két
jezsuita és egy ferences társaságában szállt hajóra. Első missziós útja
nem tartott sokáig. Előbb a hegyi, majd a huron indiánok között
működött. Az angolok győzelme után a francia misszionáriusoknak haza
kellett térniük. Így 1629 októberében János ismét Rouenban volt. Eljárt
egy előadás-sorozatra, amelyet a 17. század egyik legnagyobb lelki
tanítója, Louis Lallemant tartott. Ekkor tette le utolsó fogadalmát.
1633-ig Eu városában a jezsuita kollégium tanára volt.</p>
<p style="text-align:justify">Közben Anglia és Franciaország békét
kötött, és ez ismét megnyitotta az utat a francia misszionáriusok előtt.
János négy évig irányította a huron indiánok közötti missziót. Iskolát
és kórházat alapított, emellett megalkotta a huron nyelv szótárát és
nyelvtanát, egy korabeli, keresztény tanításról szóló művet pedig
lefordított az indiánok nyelvére. Idővel egyre több huron
keresztelkedett meg.</p>
<p></p>
<p style="text-align:justify">A vidéken váratlanul járványok törtek
ki, amelyekért a jezsuitákat tették felelőssé, ezért 1638-ban Jánosnak
vissza kellett vonulnia Sainte Marie-ba. Ekkor a misszió vezetését
Lallemant Gábor vette át, aki gyökeresen más missziós módszerrel
dolgozott. Népszámlálást rendelt el, amit azért tartott fontosnak, mert a
háborúk és járványok miatt a népesség száma nagyon megcsappant. Az
adatok szerint a huron misszióban harminckét falu volt, amelyek öt
központ köré csoportosultak. E falvakban mintegy hétszáz sátor, kétezer
tűzhely volt, és mintegy tizenkétezer ember élt. Az új missziós főnök az
apostoli munkát a dél-amerikai redukciók mintájára szervezte meg, és a
sok szétszórt szálláshely lakóit egy nagy központba szervezte, amelyek
„mini köztársaságokként” működtek.</p>
<p style="text-align:justify">János rövid ideig együtt dolgozott
Chaumonot-val, de aztán egészségi állapotának gyengülése miatt – eltört a
kulcscsontja, ami igen sok kínt okozott neki – vissza kellett térnie
Québecbe. 1644-ben azonban ismét az őslakosok között volt. Amikor az
irokézek megtámadták a huron missziós falut, társával, Lallemant-nal
együtt őt is elfogták. Rituális kínzások után megölték őket.</p>
<div>
<p>Brébeuf három óra hosszat szenvedett a legborzalmasabb kínzások
között, „oly buzgón imádkozva kínzóiért, hogy még az indiánok is
elképedtek e türelem és ellenségszeretet láttára. Soha nem tudták
megérteni, miért tért vissza ez a misszionárius újra meg újra, amikor
minden látogatása csak veszélyt, nyomorúságot és szenvedést jelentett
neki. Nem értették meg, hogy van az embernek olyan tulajdonsága is,
amely kiemeli a testi világ törvényszerűségéből, és képessé teszi, hogy
azokat is szeresse, akik neki bántalmat okoznak… ott járt köztük egy
ember, aki nem zárta korlátok közé szeretetét, hanem úgy ontotta
magából, mint fényét a nap, amely télen éppúgy melegít, mint nyáron,
függetlenül attól, hogy kitárul-e előtte a föld, vagy felhőkbe
burkolózik.”</p>
<p style="text-align:right"><i>(Részlet Melocco János </i>Mint a nap<i> című írásából)</i></p>
</div>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A csoport tagjait 1930. június 29-én avatták szentté. Ünnepüket 1969-ben egy napra tették, és felvették az egyetemes naptárba.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i>Istenünk, te Észak-Amerika országait
de Brébeuf Szent János, Jogues Szent Izsák, valamint társaik
igehirdetésével és vére hullásával megszentelted. Add, hogy a
kereszténység viruló vetése közbenjárásukra mindenütt egyre gyarapodjék.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</i></b></font></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="text-decoration:underline"><b>Forrás:</b></span><br><b>Diós István: <i>A szentek élete<br>Magyar katolikus lexikon<br></i>Jezsuita.hu<i><br></i></b></p>
<p style="text-align:justify"><b>Fotó: Wikimédia Commons</b></p>
<p style="text-align:justify"><b>Magyar Kurír</b><br><b>(sza)</b></p>
<div id="m_7553899902149152056DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_7553899902149152056_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>