<div dir="ltr">
<h1>Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. szeptember 30., péntek | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jeromos-aldozopap-es-egyhaztanito" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jeromos-aldozopap-es-egyhaztanito</a></div></div><div><a rel="lightbox['g64389']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=64389&v=0&img=c_jeromos_apusztaban_bellini.jpg" style="margin-right: 0px;" width="460" height="474" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><div><a rel="lightbox['g64389']"><span title="20 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" class="gmail-CToWUd"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
 Jeromos egyháztanító </span>élettörténetét idézzük fel szeptember 30-án, 
liturgikus emléknapján. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Betlehemi remeteségében ő fordította az akkori 
latin köznyelvre (vulgata versio) a Szentírást.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jeromos
 (Hieronymus)<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>347-ben, <font size="4">a Dalmácia és Pannónia határán fekvő, ókori 
Stridon városában született, melyet a kutatás a mai Csáktornya (Čakovec,
 Horvátország) muraközi várossal azonosít.</font></b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szülei keresztények voltak</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ám</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>keresztelték meg<span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Iskoláit 
szülővárosában kezdte, s hamar kitűnt tehetsége. Milánóba, majd Rómába 
küldték retorikát és filozófiát tanulni. A latin klasszikusok jelentős 
mértékben hatottak nyelvezetére, gondolkodására. A megfeszített tanulás 
mellett Jeromos kivette részét a szórakozásokból is.</b></span></p>
</div><p style="text-align:center"></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nyugtalan lelke azonban továbbhajtotta: 366 nagyböjtjének kezdetén 
kérte fölvételét a katekumenek közé, és húsvétkor Liberius pápa 
megkeresztelte őt. Nem sokkal ezután elindult Gallia felé, de csak 
Trierig jutott. Itt fedezte föl a szerzetesi életet. Elhatározta, hogy 
visszatér Itáliába, mégpedig Aquileába, és ott elmélkedő-aszketikus 
életet kezd. Csatlakozott egy kis szerzetesi közösséghez, mely életének 
középpontjában a Szentírás tanulmányozása állt. Ám ez az idilli állapot 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span>tartott soká,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mert </span>a közösség</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szétszóródott. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jeromos útra kelt, hogy
 keletre menjen, ahol a pusztákban virágzó szerzetesi közösségek éltek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Először tökéletesítette Szentírás-ismeretét Antiochiában, majd 
megtanult héberül, végül elvonult Kalkisz pusztájába, hogy a remetékhez 
csatlakozva magányban, virrasztásban, vezeklésben és munkában éljen.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetes adottságai ellenkeztek </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ezzel az életformával</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Súlyos 
vívódás kerítette hatalmába</span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">őrlődött </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szelleme és a lelke.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>„<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Amikor 
Izajás prófétát olvastam,</span> meg kellett állapítanom: »Mily bárdolatlan 
beszéd ez, és milyen hanyag stílus!« S miután <span style="background-color:rgb(255,242,204)">virrasztva végigimádkoztam
 egy éjszakát,</span> visszatértem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Vergiliushoz, Ciceróhoz és Platónhoz.”</span>
</span></b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Heves kísértések érték</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A római táncos mulatságok</span> emlékei </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>makacsul 
visszatértek</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> képzeletébe, <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amelyekről<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">így emlékezik meg</span></span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)">: „Ó, amikor a 
pusztában éltem, abban az elhagyatottságban, ahol csak a remeték 
találtak otthonra, ahol perzselőn tűzött a nap, milyen sokszor </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">képzeltem
 azt, hogy újra Rómában vagyok, az ottani szórakozások közepette! 
Táncoló lányok körében láttam</span> <span style="color:rgb(0,0,255);background-color:rgb(255,255,255)">magam. Arcom összeaszott a böjtöléstől,</span> <span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)">de
 kiaszott testemben</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)"> </span>lángok lobogtak, és a szenvedély tüze hevítette</span><span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)"> egy 
majdnem holt ember testét. Annyira jutottam, hogy éjjel és nappal 
hangosan kiáltoztam, és szünet nélkül vertem a mellemet. Féltem a 
cellámtól, mert az ismerte az én</span> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">gonosz gondolataimat</span><span style="color:rgb(0,0,255)">. </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Szomorúsággal és 
önmagam iránti haraggal eltelve</span> </span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hatoltam egyre mélyebben a sivatagba</span>.”</span></b></span></p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egyszer volt egy álma, amelyben 
azt a figyelmeztetést kapta, hogy </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyáltalán nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">él </span>még</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>keresztény 
életet</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>lelke mélyéig</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> megdöbbent</span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>Különféle kísértések is próbára 
tették, s főleg könnyelmű római életének emlékei jártak vissza <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a 
képzeletébe</span>. Közben az ariánus vita és az antióchiai<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyház</span>szakadás a 
pusztákon is végigviharzott, és fölkorbácsolta<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a remeték lelkét</span> is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 
szerzetesek</span> között pártok alakultak.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Jeromos</span> <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">belefáradt</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a vitákba</span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> és 
nem akarván többé</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tudni a „piszkos, műveletlen és perlekedő 
szerzetesekről”</span></span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszatért </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Antióchiába.</span></b></span></span>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Paulinus, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a város</span> püspöke pappá akarta szentelni. Ehhez Jeromos csak 
azzal a föltétellel adta beleegyezését, hogy hű maradhat szerzetesi 
hivatásához, és megőrizheti mozgási szabadságát. Szentelése után 
hamarosan útra is kelt: 380–381-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Konstantinápolyban </span>tartózkodott, és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
 város </span>könyvtárában dolgozott.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Közben Damasus pápa kieszközölte </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a császárnál</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy hívjon össze 
zsinatot. Ide Paulinus püspököt Jeromos kísérte el, aki ezután Róma felé
 vette útját, ahol nagy feladat várt rá: Damasus pápa titkára lett, aki 
megbízta az evangéliumok<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> latin fordításának</span> átvizsgálásával. </b><b>Ez a munka 
azonban nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egyszerűen szövegvizsgálat, fordításrevízió</span> volt, hanem 
fordítás is; és nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">korlátozódott csupán</span> az evangéliumokra, hanem idővel
 kiterjedt az egész Szentírásra. A munka húsz éven át foglalkoztatta 
Jeromost.</b></span></p>
<p><a title="Guido Reni: Szent Jeromos (1605–10)" rel="lightbox['g64389']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=64389&v=0&p=1&img=c_jerom_guido_reni.jpg" alt="" border="0" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>Guido Reni: Szent Jeromos (1605–10)</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Damasus pápa </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>halála után</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jeromos elhagyta Rómát, és testvérével 
együtt újra keletre ment. Követőikkel Betlehemben telepedtek le, ahol 
Jeromos két kolostort alapított: egyet a férfiak számára, melyet ő 
irányított, egyet pedig nők számára, annak vezetését Paulára, egy római 
hölgyre bízta, aki követte őt a Rómából való távozása után.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ezt követő hosszú, harmincöt évig tartó, irodalmi téren termékeny 
időszakban Jeromos eredeti nyelvből lefordította a Szentírás majd minden
 könyvét, megteremtve azt az alapszöveget, amelyet <i>Vulgata</i> néven a nyugati egyház egészen a legutóbbi időkig hivatalos szentírási szövegként használt.</b></span></p>
<p><span style="text-align:justify;background-color:rgb(255,255,255)"><font size="2">A legenda szerint Betlehemben 
egyszer egy sánta oroszlán baktatott be a kolostorba. Az összes testvér 
rémülten szaladt szét, Jeromos azonban elébe ment, és úgy fogadta, mint 
kedves vendégét. Akkor az oroszlán nyögve tartotta a mancsát Jeromos 
elé, és látszott, hogy belelépett egy hatalmas tövisbe. Jeromos kihúzta a
 tövist, majd kötést tett a sebre, s ettől kezdve az oroszlán úgy 
ragaszkodott hozzá, mintha csak a macskája lett volna.</font></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify">Jeromos élete szakadatlan harc 
volt. Munkabírása, a Szentírás szolgálatába állított tudásszomja, 
önmagával szemben tanúsított szigora, az egyház iránti szeretete 
tiszteletet parancsol. Utolsó éveinek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szenvedései </span>megtisztították, s 
Isten elvezette lelkét a tökéletességhez.</span></b></span>
<p>Ezekielhez írt kommentárjában rejtőzik <span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>egy egyéni megjegyzése, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span></i><span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">amelyből</span><i><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span></i></span></span>megláthatunk valamit <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az idős tudós</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedéséből</span>: </b></span><i><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Mécsesem 
pislákoló fénye mellett diktálom ezt a néhány oldalt. A szent szöveg 
magyarázata enyhíti egy kissé lelkem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">szomorúságát</span></span>, mert a lelkem nagyon 
háborog. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">A külső szorongatások</span></span>hoz járul még koromnál fogva <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">meggyengült 
és vaksággal fenyegető <span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">látásom</span></span></span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, </span>valamint </b></span><span style="color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az a nehézség, hogy e gyér 
világosságnál </span></b></span><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>olvassam ki a héber szöveget, amelynek </b></span><span style="color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">írásjelei olyan 
kicsinyek, hogy </span></b></span><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>még a teljes napvilágnál sem könnyű megfejteni őket.”</b></span></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az évek múlásával Isten lassan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mindentől </span>megfosztotta 
szentjét.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Egészsége és látása is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">meggyengült,</span> és egymás után <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vesztette 
el </span>kísérőit.</span> Kezdett eltávolodni <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mindentől, ami korábban közel állt a</span> 
szívéhez. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Kimerülten és vakon</span></span> tért meg Urához 419. (vagy 420.) 
szeptember 30-án. Az 5. századi források 420. szeptember 30-ára, 
Betlehembe teszik temetése napját. Rómában a 8. század óta ünneplik 
emléknapját.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A pálosok Jeromos tiszteletére emelt temploma Csáktornyán (1446) 
hajdan jeles búcsújáróhely volt</b></span>. Különösen tiszteltté tette a szentet a 
pálosok körében, hogy a majdani magyar haza szülötte volt, továbbá, hogy
 a betlehemi barlangban remetéskedett, és megírta a rend szellemi őse, 
Remete Szent Pál életrajzát. A 15. században élt pálos, Báthori László 
Jeromos szellemi ösztönzésére fordította magyarra a Bibliát. Életrajzát a
 szintén pálos szerzetes Orosz Ferenc írta meg magyarul <i>Szent 
Jeronimus. Egyedül valóságnak ékessége. Az az Thebaisbéli dütsőséges 
Szent Pál pátriárkának, remeték fejedelmének és mesterének élete és 
halála</i> címmel.
<p><i><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Istenünk, te Szent Jeromos áldozópap lelkébe bensőséges 
szeretetet oltottál a Szentírás iránt. Add, hogy egyre több erőt 
merítsünk igédből, és megtaláljuk benne az élet forrását. A mi Urunk, 
Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a 
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</b></span></font><br></i></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás<br></span>Diós István:<i> A szentek</i> élete</b><br><b>Bálint Sándor: Ünnepi<i> kalendárium II.</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b><br><b>(bh)</b></p>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>