<div dir="auto"><div style="width:361.091px;margin:16px 0px"><div><div dir="auto"><div dir="auto"><div style="width:361.091px;margin:16px 0px"><div><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div><div>MEGHÍVÓ<br></div><div><div>A rendszerváltás Közel-Kelet politikája<br></div><div>Előadó: Jeszenszky Géza történész, diplomata, volt külügyminiszter, nagykövet<br></div><div>Nemzetek Háza (1062 Budapest, Bajza utca 54. mfsz., 2023. szeptember 25-én, hétfőn 16h30-tól  kezdődő előadására:<br></div></div><div><br></div><div>A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság az őszt egy kiemelt eseménnyel kezdi,<br></div><div>Jeszenszky Géza, az Antall kormány külügyminiszterének előadásával.<br></div><div>Az 1990-es rendszerváltások előtt a közép-európai kommunista országok<br></div><div>éppúgy, mint Magyarország a Varsói szerződés, a szovjet szövetségi<br></div><div>rendszer
 tagjai voltak. Az 1989-90-es  rendszerváltások egyszerre jelentette a 
Geopolitikai tér átrendeződését - mind Európában, mind a Világban - és 
az egyes országok társadalmi- és kormányzati szerkezetének forradalmi 
megváltozását. A külpolitikai mozgástér lassú bővítése ugyan<br></div><div>már a rendszerváltás előtt elkezdődött, de az első szabadon választott<br></div><div>parlamentre és kormányra várt a külpolitika megújítása – számos más<br></div><div>halaszthatatlan és életbe vágó feladat mellett.<br></div><div>Magyarország
 és Közép-Európa gazdasági és geopolitikai realitásai miatt a 
Közel-Kelet nem tartozik a magyar kormányok külpolitikai prioritásai 
közé, de Magyarország mindig is számon tartotta a térség fontosságát,<br></div><div>ápolta
 a kulturális, gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat. Ismereteink 
szerint Mátyás király küldött először követet Egyiptomba, éppen 540 éve.<br></div><div>Ferenc József király és császár személyesen is részt vett a Szuezi csatorna megnyitóján<br></div><div>1869-ben.<br></div><div>Nem
 csak egyre több magyar utazó; művész - köztük Csontváry Kosztka 
 Tivadar, az egyik legnagyobb és legeredetibb magyar festő - kutató, 
kereskedő vagy turista látogatott el a Közel-Keletre - főleg Egyiptomba -
 melyek között Zsolnay Vilmos keleti útjának eredményei ma is 
szembetűnőek a Zsolnay gyár mai termelése motívumaiban. Egyre több 
magyar kezdett Egyiptomban élni, dolgozni. Kiemelkedik közülük Herz 
Miksa pasa, aki a kairói műemlékvédelem megalapítója lett.<br></div></div><div dir="auto"><div>Az
 író, zeneszerző, zongorista, festő gróf Török Marianna-May (aki 
a Dzsávidán Hánum nevet kapta ez alkalamból) 1900-ban morganatikus, 
1910-ben hivatalos házasságot kötött II.Abbász Holmi kedivével. <br></div><div>A 
XX.század elején gróf Apponyi Albert, az Interparlamentáris Unió egyik 
kezdeményező alapítója kétszer is járt Egyiptomban, hogy az<br></div><div>egyiptomi parlamentet bevonja a nemzetközi szervezetbe.<br></div><div>A XIX.század második felében, XX.század elején<br></div><div>bővülő kulturális és kereskedelmi kapcsolatok a két<br></div><div>világháború között is folyamatosan növekedtek.<br></div><div>Bartók Béla (1913 június) észak-afrikai népzene gyűjtő körútja volt az első helyszíni kutatás és gyűjtés az Arab Világban.<br></div><div>1932-ben
 pedig mint legfontosabb szakértőt hívták meg őt az arab zene első 
kongresszusára, Kairóba. Bartók több művében megtalálhatóak az általa 
gyűjtött arab zenei motívumok.<br></div><div>A II.Világháború utáni korszakban egyre jelentősebb lett Magyarország<br></div><div>kapcsolata Egyiptommal, és más országokkal a térségben, mind gazdasági, mind kulturális téren.<br></div></div><div dir="auto"><div>Germanus
 Gyula, az egyik legjelentősebb, világhírű magyar orientalista, aki 
Egyiptomon kívül járt Libanonban, Szaúd-Arábiában, Szíriában a két 
világháború között és után is.<br></div><div>Magyarország exportja jelentősen növekedett a térségben az élelmiszer<br></div><div>export mellett más területeken is, mint a gépipar és technológia – ez<br></div><div>utóbbi különösen mezőgazdasági- és élelmiszeripari technológia terén<br></div><div>volt fontos. Olyan magyar márkákkal lehetett találkozni mint a Tungsram<br></div><div>a
 Dréher, az Ikarusz, a Ganz-Mávag - a "magyari" vasúti szerelvények a 
gyorsaság és korszerűség jelképei voltak - és maradtak az emberek 
tudatában, ezzel a magyar ipari termék jellemzőihöz, márka 
tulajdonságaihoz kapcsolva hozzá (bár már rég nem magyar gyártású 
szerelvények járnak a Kairó-Alexandria vonalon;    vagy akár - magyar 
kulturális brandként Puskás Öcsi, aki Hidegkúti invitálására érkezett 
Egyiptomba, és a mai napig emlékeznek rá!<br></div><div>Tóth Margit zenetudós - 
Kodály tanítványa - aki 1976-tól haláláig, 2009-ig Egyiptomban élt, 
oktatott teremtette meg a kopt egyházi zene lekottázásának nyelvét - e 
mellett egyiptomi népzenét is gyűjtött. Tóth Margit születésének 100-101
 évfordulóját a Magyar Egyiptomi Baráti Társaság Tóth Margit emlékévnek 
nyilvánította, rendezvényekkel és konferenciával emlékezett meg róla.<br></div><div>Az
 1970s évek elején tárgyalások kezdődtek Budapest és Kairó tetvérvárosi 
egyezményéről. Ez az érvénybe lépés határáig jutott el - az egyezmény 
szövegében megszületett a megállapodás, parafálták a felek, de az utolsó
 lépést, a racifikálás már nem történt meg.<br></div><div>A magyar külpolitika térképén ma is hangsúlyos a térség szerepe. Orbán<br></div><div>Viktor miniszterelnök a térség más országai mellett többször<br></div><div>ellátogatott Egyiptomba – melyeket asz-Sziszi elnök is viszonzott, mint<br></div><div>ahogy más közel-keleti országok állam- és kormányfői, ill. kormányának<br></div><div>tagjai is gyakori vendégek Magyarországon.<br></div><div>A mai kapcsolatok megalapozásában fontos volt, hogy a rendszerváltás<br></div><div>szabad választásai után megalakult első kormány vezetője, Antall József<br></div><div>fontosnak
 tartotta a meglévő kapcsolatokat, és Magyarország szerepének megőrzését
 a Közel-Keleten. Éppen ezért, Antall József miniszterelnöknek az 
Euro-Atlanti Térségen és Közép-Európán kívüli első hivatalos útja 
Egyiptomba vezetett. Ezzel az egyiptomi úttal a rendszerváltó országok 
vezetői közül elsőként tett látogatást a közel-keleti térségben.<br></div><div>Jeszenszky
 Géza, mint az Antall-kormány külügyminisztere, döntő szerepet játszott 
Magyarország új Közel-Kelet politikájának a kialakításában, így 
előadásában, melyet a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság meghívására 2023<br></div><div>szeptember 25.-én 16h30-tól a Nemzetek Házában (Bp. Bajza u.54) tart,<br></div><div>egyszerre hallgathatjuk meg mint korabeli döntéshozót és az eseményeket elemző történészt.<br></div></div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">A
 Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság az ősz folyamán egy ókori geopolitikai
 eseményt tervez tűzni napirendjére - Egyiptom és a Hettita Birodalom 
közötti békekötést II.Ramszesz idején, mely a történelem első 
szövegszerűen ismert békeszerződése (mégpedig mind óegyiptomi, mind 
Hettita írással). <br></div></div></div></div></div></div></div></div></div><div style="height:0px"><br></div></div><div>A szerződés egy példánya jól láthatóan látható az Egyesült Nemzetek New York-i székházában a közgyűlés termének falán.<br></div>