<div dir="ltr">Kedves lista! Egyetértve a felekezeti megközelítésre vonatkozó megjegyzéssel, annyit tennék hozzá, hogy a "himnusz" két jelentésű szó. Elsődlegesen ez egy irodalmi műfaj megnevezése. Istenhez fohászkodó ünnepélyes vers. Másodsorban pedig etnikai, állami, nemzeti identitást kifejező vers ének és zene. A magyar himnusz mindkét kritériumnak megfelel. Az említett "csíksomlyói" székely himnusz csak az elsőnek. Üdv</div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">VASARHELYI Balazs <<a href="mailto:vasarhelyib@freemail.hu">vasarhelyib@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2023. aug. 18., P, 13:18):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div>Számomra csak az az érdekes, hogy a közelmúltig a székelyeknél többségben voltak a protestánsok (most is min. 40 %-uk az - református, unitárius, evangélikus)<br></div><div>Erdély összmagyarságát nézve meg éppen több volt a protestáns Trianonig (ez a mai protestáns egyházak egyik problémája).<br></div><div>Ezek után a csíksomlyói Szűz Máriához énekelni elég bizarul hangzik (egy református ilyet nem tesz, egy unitárius meg pláne nem, a szombatisták meg inkább felakasztanák magukat....). Lehet, hogy úgy kéne pontosítani: az erdélyi magyarokon belül azon székelyek himnusza akik katolikusok...<br></div><div><br></div><div>VB</div><div><br></div><div><br></div><blockquote><div>-------- Eredeti levél --------<br></div><div><br></div><div>Feladó: T ZS <<a href="mailto:zsirost50@gmail.com" rel="nofollow" target="_blank">zsirost50@gmail.com</a>><br></div><div>Dátum: 2023 augusztus 18 10:34:56<br></div><div>Tárgy: [Grem] székelyek és himnuszok<br></div><div>Címzett: Greschik lista új <<a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" rel="nofollow" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>><br></div><div><br></div><div><div class="gmail_default" style="font-size:small"><div class="gmail_default">Tisztelt Lista!<br></div><div class="gmail_default"><br></div><div class="gmail_default">Havas Boldogasszony napján Budapesten tartózkodva, részt vettem a Krisztina téri templom búcsúján. A mise végén meglepett a székely himnusz. Hosszabb keresgélés után ráakadtam az itt mellékelt - korábban elmentett - írásra, s talán nem árt, ha terjesztem. Valószínűleg magam is kaptam, és a forrást sajnos nem ismerem. Kedden, Nagyboldogasszony napján Mátraverebély-Szentkúton sem énekeltük. Fontosabb lenne a Szózat, de alig csendül fel.<br></div><div class="gmail_default"><br></div><div class="gmail_default">Áldott ünnepet!<br></div><div class="gmail_default">Zsíros Tibor<br></div><div class="gmail_default"><br></div><div class="gmail_default"><div class="gmail_default"><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><b><span><span style="font-size:13.5pt">Melyik az igazi székely himnusz?</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Többek kérése volt, írjuk meg, mi az igazság a székely himnusszal kapcsolatban. Merthogy kettő is van belőle: a "Ki tudja, merre..." kezdetű ének és az a dallam, amelyet Bartók Este a székelyeknél című zongoradarabjában dolgozott fel. Melyik az igazi?</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Kérésünkre László Ferenc kolozsvári zenetörténész foglalta össze az idevágó tudnivalókat.</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van, az "Isten, áldd meg a magyart". Ez a nagybetűs Himnusz. Méltó társa az angolok klasszikus "God save the Queen..."-jének vagy Haydn "Gott erhalté..."-jának, amely ma - új szöveggel - Németország himnusza. Vannak azonban más népénekek is, amelyeket a magyarok széles rétegei himnusznak kijáró áhítattal énekelnek. Ilyen például a napjainkban is gyakran felhangzó "Boldogasszony anyánk...", amely a Kölcsey-Erkel remekmű születése előtt úgyszólván minden magyar közös éneke volt.</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-family:arial"><span style="font-size:13.5pt"><br></span></span></span><b><span><span style="font-size:13.5pt">László Ferenc kolozsvári zenetörténész</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">A székelyeknek nincs külön himnuszuk. Amíg az erdélyi rendek egyikeként társadalmilag különálltak, föl sem vetődött ennek szükségessége, az újkorban pedig, amikor megjelentek a nemzetek, a székelyek politikailag betagolódtak a magyarságba, így még kevésbé kellett nekik saját himnusz. Amit századunk harmincas évei óta székely himnusz gyanánt énekelnek, a "Ki tudja, merre..." kezdetű ének, a nemzetrész Trianon utáni tehetetlenségtudatát fejezi ki, azt a szorongató érzést, hogy rajtuk már csak Csaba király és Isten segíthet. Emlékeztetőül: "Ki tudja, merre, merre visz a végzet, / göröngyös úton, sötét éjjelen. / Segítsd még egyszer győzelemre néped, / Csaba király a csillagösvényen. / Maroknyi székely, porlik mint a szikla / népek harcának zajló tengerén. / Fejünk a hullám százszor elborítja, / ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!" Ami a Trianon utáni székely sorskérdésekhez való viszonyulást illeti, a dal negatív ellendarabja az olyan hiteles, nemzetépítő alkotásoknak, mint például Tamási Áron Ábel-trilógiája, amely Erdély elcsatolása után éppen hogy a székelyek örök életrevalóságát, alkalmazkodási készségét, lebírhatatlanságát hirdette.</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-family:arial"><span style="font-size:13.5pt"><br></span></span></span><b><span><span style="font-size:13.5pt">Jézus, áldd meg Erdély népét!</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Jellemző, hogy a szóban forgó dal nem a Székelyföldön keletkezett, hanem Budapesten. Mind szövegírója, a székelyudvarhelyi születésű Csanády György, mind zeneszerzője, az Oravicabányán született Mihalik Kálmán olyan magyar volt, aki az impériumváltozás után nem vállalta az új sorsot, hanem áttelepült az anyaországba. Csanády a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók (budapesti) Egyesületének alapító tagjaként kereste sorstársai kezét, majd évenkénti "nagyáldozatot" kezdeményezett, amelyet leggyakrabban a Zugligetben tartottak. A "Ki tudja, merre..." ennek a sajátos szertartásnak volt egyik zeneszáma, akkor még Kantáté címmel. A székely kivándoroltak a maguk életérzésére ismertek benne, fölkapták, majd szülőföldjükön is elterjesztették. Kiderítetlen, hogy ki nevezte először székely himnusznak. Aki másképpen tudja a szövegét, mint ahogyan én fönnebb, az eredeti Kantáté alapján idéztem, az jól tudja. A szájhagyomány ugyanis módosította itt-ott - javára. A dallam sem egészen az ma, amelyet Mihalik Kálmán a húszas évek elején komponált. A módosítások arra vallanak, hogy a nép évtizedek óta úgy viszonyul hozzá, mint a magáéhoz: mint a népdalokhoz, amelyeken "szabad" változtatni, s amelyek az idő múlásával természetszerűleg csiszolódnak.</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-family:arial"><span style="font-size:13.5pt"><br></span></span></span><b><span><span style="font-size:13.5pt">"Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van..."</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Napjaink székelysége, "Ábel népe" igencsak tudja, hogy egyáltalán nem "maroknyi" és esze ágában sincs, hogy elporló sziklának érezze magát, hanem csak azért is iparkodik és - Isten "jó kedvvel, bőséggel" osztogatott áldásának hála - állja a sarat. De ehhez a dalhoz továbbra is ragaszkodik. A Székelyföldön ünnepélyes alkalmakkor a Himnusz után rendszerint ezt is buzgón eléneklik, sokan meg is könnyezik.</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-family:arial"><span style="font-size:13.5pt"><br></span></span></span><b><span><span style="font-size:13.5pt">"Ábel népe" a csíksomlyói búcsún</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Az Este a székelyeknél lassú dallama nem székely népdal, aminek oly sokan tartják, hanem zeneszerzői lelemény. Bartók 1907-ben fedezte fel a Csíki- és a Gyergyói-medencében a magyar népdal régi stílusát, amelyre legelsőbben a négysorosság, az ereszkedő dallamszerkezet és a félhang nélküli ötfokúság jellemző. Ezeket a jellegzetességeket teremtette újra a páratlan népszerűségű zongoraminiatűr lassú szakaszában, amelynél jellemzőbb és megindítóbb zenei képet senki sem festett a Székelyföldről. Egyedülálló zenei jelképe ez a dallam a székelység hagyományőrző erejének és annak a szellemi örökségnek, amelyet Bartók tett az összmagyarság közkincsévé. Érthető, hogy egyes műveltebb székelyek szeretnék, ha ez a zeneszerzői telitalálat (az évtizedek során hozzátársult Mária-ének szöveggel) "székely himnusszá" válnék, s akként kiszorítaná szerepéből a "Ki tudja, merré..."-t. Nem kisebb tekintély, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzem tudós igazgatója, Kónya Ádám is szorgalmazta ezt. Hiába. Írását a többség nevében felhördülő ellenlábasok diverzióként bélyegezték meg.</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Eddig a rövidre fogott tájékoztatás, amelyhez azonban a magam véleményét is hozzáfűzöm. A nemzet "szent" dalait általában nem szakértők hitelesítik, hanem a közakarat, amelyet nehéz észokokkal befolyásolni. Be megbántanám a francia közembert, ha kifejteném neki, hogy a Marseillaise, amelyet egy lelkes katonatiszt írt és komponált 1792-ben, bizonyos zenei jellemzőiből következőleg méltatlan, vagy legalábbis kevéssé alkalmas arra, hogy egy nemzet himnusza legyen! Ugyanígy a székelyeknek is hiába mondanók, hogy Csanády nem volt Kölcsey, és Mihalik nem volt Erkel - vagy Bartók. A két eset analóg, de van közöttük egy nagy különbség. A Marseillaise-t törvénybe iktatták, márpedig egy többszáz éves törvényt nagyon nehéz visszavonni, az úgynevezett székely himnuszt azonban bármikor leválthatja egy jövőbeli, bölcsebb közakarat. Óriási szellemi gazdagodás lenne, ha a Bartók-dallam lépne a helyébe!</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, amikor székelyek között vagyunk, és ők rákezdenek a "Ki tudja, merré..."-re, énekeljük velük. Ne határoljuk el magunkat dölyfösen attól, ami annyi embernek "szent"!</span></span><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt">(Irodalom: Kónya Ádám: Az "igazi"székely himnusz forrásvidéke. Romániai Magyar Szó, Bukarest, 1994. 09. 11-12.; Gábor Dénes: Gondolatok a Székely Himnuszról. Székelyudvarhely, 1998)</span></span><br></p><p style="margin:12pt 0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><span><span style="font-size:13.5pt"></span></span><br></p><p style="margin-right:0cm;margin-left:0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><b><span><span style="font-size:13.5pt">Ó, én édes, jó Istenem,<br>Oltalmazóm, segedelmem,<br>Vándorlásban reménységem,<br>Ínségemben lágy kenyerem.</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span></p><p style="margin-right:0cm;margin-left:0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><b><span><span style="font-size:13.5pt">Vándor fecske sebes szárnyát,<br>Vándorlegény vándorbotját,<br>Vándor székely reménységét,<br>Jézus, áldd meg Erdély népét!</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span></p><p style="margin-right:0cm;margin-left:0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><b><span><span style="font-size:13.5pt">Vándor fecske hazatalál,<br>Édesanyja fészkére száll.<br>Hazamegyünk, megáld majd a<br>Csíksomlyói Szűz Mária.</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span></p><p style="margin-right:0cm;margin-left:0cm;font-size:12pt;font-family:"times new roman""><b><span><span style="font-size:13.5pt">(A Bartók-dallamra írt Mária-ének szövege)</span></span></b><span><span style="font-family:arial"></span></span><br></p></div><div class="gmail_default"><br></div><div class="gmail_default"><br></div><div class="gmail_default">Székely himnusz (az ősi):<br></div><div class="gmail_default"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=qng4m5MyfJo" rel="nofollow" target="_blank">https://www.youtube.com/watch?v=qng4m5MyfJo</a><br></div><div><br></div><div class="gmail_default"><br></div></div></div></div><div id="m_2720284692446930599DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><div><br></div><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" rel="nofollow" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a><br></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:arial,helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" rel="nofollow" target="_blank">www.avg.com</a><br></td></tr></tbody></table><div><a href="#m_2720284692446930599_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" rel="nofollow"></a><br></div></div></blockquote><div><br></div>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>