<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><div dir="auto"><div>Anélkül, hogy Kínát akármivel védeni vagy  mosdatni akarnám, a cikk utolsó mondatának  (tagadó előjelű, de minden alapot vagy érvet nélkülöző) első fele szerintem sajnos pontosan áll, persze a tagadás nélkül! </div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Üdv</div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Tamás<br><div class="gmail_extra" dir="auto"><br><div class="gmail_quote">KEA <kea@turul.banki.hu> ezt írta (2023. júl. 19. 7:35):<br type="attribution"><blockquote class="quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><p dir="ltr">> Egy cikk a témában:
<br>
> https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230718/sulyos-arat-fizethetunk-az-akkumulatorgyarakert-ha-kina-egyszer-benyujtja-a-szamlat-628415 
<br>
> 
<br>
> Sajnos, jelenleg éppen nem elérhető az oldal, de reméljük, majd az lesz. 
<br>
> (Szerettem volna néhány dolgot kiemelni a cikkből.)
<br>
> És hát igen, nem kérdeznek meg minket, pl. az akkumulátorgyárakról sem...
<br>
> Sziasztok         Rita
<br>

<br>
A cikk elérhető, de nem fejti ki az igazság minden részletét a maga teljességében.
<br>

<br>
=== === ===
<br>

<br>
Súlyos árat fizethetünk az akkumulátorgyárakért, ha Kína egyszer benyújtja a számlát
<br>

<br>
Portfolio, 2023.07.18. -- Szabó Dániel
<br>
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230718/sulyos-arat-fizethetunk-az-akkumulatorgyarakert-ha-kina-egyszer-benyujtja-a-szamlat-628415
<br>

<br>

<br>
Kína egyre jobban kiépíti a totális megfigyelésre épülő rendszerét odahaza, 
<br>
miközben államközi hitelekkel, valamint befektetéseivel fokozza jelenletét más 
<br>
országokban is. Larry Diamond, a Stanford Egyetem professzora, a Hoover Intézet 
<br>
munkatársa ugyan elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségi 
<br>
viszony ápolásának fontosságát, hangsúlyozza, hogy ebben átláthatóságra és 
<br>
kölcsönösségre van szükség. A Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy komoly 
<br>
kockázatokat rejthetnek a Magyarországra települő akkumulátorgyárak is.
<br>

<br>
Nagyon fontos elemzést adott ki márciusban a Világbank, a Harvard Kennedy 
<br>
School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy a Kína által az Egy 
<br>
övezet, egy út (mostanában már csak Övezet és Út) infrastrukturális projektben 
<br>
folyósított hitelekről, valamint az államközi kölcsönökről, amely rávilágított, 
<br>
hogy a fejlődő országokban ezek adósságcsapdává nőtték ki magukat. A hitelezés 
<br>
csaknem 80 százalékát 2016 és 2021 között folyósították, főként közepes 
<br>
jövedelmű országoknak, köztük Argentínának, Mongóliának és Pakisztánnak, de még 
<br>
Magyarországra is jutott belőle: a magyar állam 800 milliárd forintnyi hitelt 
<br>
vett fel a Belgrád-Budapest gyorsított vasútvonal építésére, amely egyes 
<br>
számítások szerint csak 979 év alatt térülhet csak meg.
<br>

<br>
A probléma pedig az, hogy az infrastrukturális fejlesztések jövedelemtermelő 
<br>
képessége messze alacsonyabb, mint a felvevő országok várták, ez pedig azt 
<br>
jelenti, hogy egyre nehezebben tudnak törleszteni Kína felé. Már több ország 
<br>
vált fizetésképtelenné, ami azzal járt, hogy Peking területeket zálogosított el 
<br>
az adott államokban, amelyeket aztán nem egyszer katonai célokra használtak fel. 
<br>
Tovább a fogadó államok kiszolgáltatottá váltak, így pedig a kínai külpolitika 
<br>
támogatására kényszerültek a nemzetközi szintéren.
<br>

<br>
Larry Diamond, a a Hoover Intézet munkatársa egy a Stanford Egyetemen tartott 
<br>
panelbeszélgetésen - amelyen a Portfolio is részt vett - arról beszélt, hogy 
<br>
mindezt annak kontextusában kell értékelni, hogy Hszi Csinping vezetése alatt 
<br>
Kína letért a demokratizálódás útjáról, az elmúlt időszakban pedig az internet 
<br>
teljes megfigyelésével, valamint a közterületek kamerarendszereinek kiépítésével 
<br>
egy orwelliánus államalakulattá vált.
<br>

<br>
A kezdeti remény, hogy Kína gazdasági fejlődése és globális szerepvállalása 
<br>
nyitottabb társadalomhoz vezet, nem vált valóra
<br>

<br>
- mondta Diamond, hozzátéve, hogy a demokratizálódás helyett Kína egyre inkább 
<br>
elnyomóvá, tekintélyelvűvé vált, eltérve a korai várakozásoktól.
<br>

<br>
Egy személyes példát is említve felidézte, hogy míg a 2000-es évek elején 
<br>
Diamond egy Kínában, a kommunista párt központi képzési helyén tartott 
<br>
előadásában maga nem nagyon beszélt a jogállamiságról, valamint a 
<br>
demokratizálódásról, addig azt befejezve egy magas rangú kínai képviselő 
<br>
jelentette ki azt, hogy az országnak erősebb demokráciára lenne szüksége. 
<br>
Mostanra viszont nyoma sincs már ennek az igénynek, a demokrácia szót nem is 
<br>
szabad felhozni akadémiai körökben sem.
<br>

<br>
Úgy látja, mostanra világos, hogy az a megközelítés megbukott, hogy a nemzetközi 
<br>
szabályok kordában tartják a dominanciakiépítésére törekvő Pekinget, Kína 
<br>
nagyhatalmi ambíciói pedig az egész csendesóceáni térségben komoly kihívást 
<br>
jelentenek az egyes államoknak.
<br>

<br>
Nincs olyan független megfigyelő, aki ne ismerné fel, hogy Kína sokkal 
<br>
elnyomóbbá, sokkal tekintélyelvűbbé, az emberek életét sokkal szigorúbban 
<br>
irányító állammá vált.
<br>

<br>
Megbukott az az elképzelésünk, amelyet a 2000-es évek elején képviseltünk, hogy 
<br>
minél jobban bekapcsolódik Kína a nemzetközi rendszerbe, annál 
<br>
felelősségteljesebb szereplővé válik" - fogalmazott Larry Diamond.
<br>
Bőven van baj, ha Kína fizet
<br>

<br>
Bár Diamond elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségek 
<br>
előmozdításának fontosságát, de szerinte főleg a fejlődő országoknak kellene 
<br>
óvatossabbnak lennie, hogy ezek a kapcsolatok teljesen transzparensek legyenek. 
<br>
Ugyanis Kína nagyhatalmi ambícióit nem csak az mutatja, hogy a katonai kiadásai 
<br>
folyton növekednek, mostanra már a világ második legnagyobb hadseregévé vált.
<br>

<br>
De sokkal veszélyesebb az, hogy Peking titkos, kényszerítő és korrumpáló 
<br>
hatalom. Ami azzal jár, hogy külföldön nem átlátható feltételek mellett köt 
<br>
üzleteket, amelyek a legtöbb állam számára előnytelenek
<br>

<br>
- magyarázta meg Larry Diamond a kínai külpolitikai eltolódását. Mint elmondta, 
<br>
ezt az eszközöt Sharp Powernek nevezik, és azt írja le, hogy egy ország hogyan 
<br>
alkalmaz manipulatív diplomáciai és gazdasági eszközöket egy célország politikai 
<br>
rendszerének befolyásolására és aláásására.
<br>

<br>
Hangsúlyozza az átláthatóság és a kölcsönösség elvét, mint a Kínával való 
<br>
bármilyen kapcsolat kritikus dimenzióját, legyen szó magán- vagy 
<br>
közintézményekről. Példaként említette, hogy az Övezet és Út programban 
<br>
folyósított hitelek szerződései a legtöbb országban ismeretlenek. Bár külön nem 
<br>
tért rá ki, viszont fontos megjegyezni, hogy
<br>

<br>
nemcsak a fejlődő államokban, hanem még az EU-tagállam Magyarországon is 
<br>
átláthatatlanok ezek a hitelszerződések.
<br>

<br>
A Stanford Egyetem professzora ezért úgy látja, hogy az indo-csendes-óceáni 
<br>
térségben, vagy Afrikában sokkal veszélyesebbek ezek a hitelek, vagy kínai 
<br>
befektetések, mint az egyre gyakoribbá váló tengeri hadgyakorlatok. Ugyanis a 
<br>
törlesztési nehézségekkel szembesülve az érintett országok olyan alkukra 
<br>
kényszerülnek, amelyek után a kínai állam egyes területeket zálogként 
<br>
lefoglalhat, ott katonai és megfigyelő bázisokat építhet ki, vagy kritikus 
<br>
technológiák szerezhet hozzáférést.
<br>

<br>
A XXI. század olaja az adat. Messze a legértékesebb erőforrása lépett elő az, 
<br>
hogy ki rendelkezik a legtöbb adattal akár a saját állampolgárairól, ebben pedig 
<br>
Kína egészen szélsőséges, orwelli világot épített ki, de az is fontos, hogy ki 
<br>
mit tud más országokról
<br>

<br>
- magyarázta a biztonságpolitikai és demokráciakutató szakember.
<br>

<br>
Épp a hazai, kínai megfigyelési rendszer kapcsán jegyezte meg Diamond, hogy egy 
<br>
sor, autoriter hajlamokkal bíró vezetőnek vonzó az a technológia, amellyel az 
<br>
országban a teljes internetet, vagy kommunikációt megfigyelik. Hszi Csinping 
<br>
alatt az államrendre fenyegetést jelentő személyek megfigyelése azért is 
<br>
aggasztó, mert a korrupcióval vádolt üzletemberek letartóztatása, a független 
<br>
igazságszolgáltatás hiánya, a totális manipuláció világszerte mintaként 
<br>
szolgálhat a leváltástól tartó politikusoknak.
<br>

<br>
Az ilyen politikus egy bedőlő kínai hitel esetében vidáman belemehetnek abba, 
<br>
hogy a kínai megfigyelési technológiát beengedjék a saját kritikus kommunikációs 
<br>
és adatinfranstruktúrájukba.
<br>

<br>
Nagy árat fizethetünk a kínai beruházásokért
<br>

<br>
A Portfolio azon kérdésére, hogy a Magyarországra települő kínai 
<br>
akkumulátoripari beruházások, vagy az államközi hitelekből megvalósuló, a 
<br>
Belgrád-Budapest projekthez hasonló infrastrukturális fejlesztések mekkora 
<br>
kockázatot jelentenek akár itthon, akár az Európai Unió belső piacán, azt 
<br>
mondta, hogy számos rizikófaktort kell értékelni.
<br>

<br>
"Nem tudom megmondani, hogy a kínai gyárak fenyegetést jelentenek-e az EU belső 
<br>
piacára. Valószínűleg nem olyan méretűek, hogy erre alkalmasak legyenek.
<br>

<br>
De őszintén azt mondhatom, hogy nem arról van szó, hogy ne fogadjanak el kínai 
<br>
befektetéseket. Pusztán azt állítom, hogy nagyon alapos értékelésre és 
<br>
átláthatóságra van szükség minden ilyen beruházásnál
<br>

<br>
- válaszolta Larry Diamond lapunknak. Szerint tisztázni kell, hogy valóban a 
<br>
nemzeti érdekek szolgálatában áll egy-egy új akkumulátorgyár-építése, hogy Kína 
<br>
saját munkaerőt fog-e alkalmazni az országban, vagy ahogy sok helyen teszik, 
<br>
saját munkásokat hoznak be.
<br>

<br>
Ha utóbbiról van, - és ezt sok országban látjuk - akkor egy elszigetelt kínai 
<br>
közösség alakul ki, így a helyi lakosság nem részesül egy ilyen gyárépítés 
<br>
előnyeiből - magyarázta a szakértő.
<br>

<br>
Szerinte tisztázandó kérdés, hogy van-e stratégia a helyi technológiai 
<br>
rendszerek védelmére, van-e terv arra, hogy a helyi politikai rendszereket 
<br>
hogyan védik meg a behatolástól, miként lehet meggátolni a tiltott adatgyűjtést. 
<br>
Úgy látja, hogy mindezekről széleskörű társadalmi vitára van szükség, amire csak 
<br>
a transzparencia jelenthet biztosítékot.
<br>

<br>
"Ha a beruházások nem úgy történnek, vagy a hitelek nem úgy kerülnek 
<br>
véglegesítésre, hogy a sajtó, a parlament, a kutatóintézetek és a független 
<br>
szereplők számára megismerhetők, akkor a világ más részein történtek alapján azt 
<br>
mondhatom, hogy negatív következményekkel kell számolni Magyarországon is" - 
<br>
tette hozzá.
<br>

<br>
Mint kifejtette, a nemzetközi minták alapján a káros hatásokat akár korrupciós 
<br>
kifizetésekkel is megpróbálhatják majd elrejteni, vagy olyan árat kérnek 
<br>
Pekingből, amely az ország autonómiájának részleges feladásával járhat.
<br>

<br>
Kína éhes, de most talán gyenge
<br>

<br>
Látva, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok - amelyek gazdaságilag 
<br>
fejlettebbek is Kínához képest - befolyása csökken világszerte, felmerül a 
<br>
kérdés, hogy Kína mennyire lesz képes fenntartani ezt a hatalmi szorítását 
<br>
egyszerre az indo-csendes-óceáni térségben, Afrikában és Európa egyes részein. 
<br>
Diamond lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta:
<br>

<br>
"Úgy gondolom, hogy Kína elérte vagy hamarosan eléri gazdasági hatalmi 
<br>
potenciáljának határait. Saját gazdasági növekedése szempontjából nagyon nehéz 
<br>
időket él át a Covid-válság rossz kezelése, az önkormányzati ingatlanberuházások 
<br>
rossz menedzselése, és a belföldi projektek túlhitelezése miatt.
<br>

<br>
Jelenleg tehát inkább az látszik, hogy nincs meg erre a képességük.
<br>

<br>
A szakértő szerint még hosszan lehetne sorolni a kínai modellel kapcsolatos 
<br>
problémákat, de szerinte azt nem szabad alábecsülni, hogy Pekingnek nagyon 
<br>
komoly globális ambíciójuk van, főként az erőforrások és a technológia 
<br>
ellenőrzésére.
<br>

<br>
Rengeteg rejtett kényszerítő eszközt használnak, hogy megpróbálják kiterjeszteni 
<br>
ezeken a területeken a globális befolyásukat, és ezeket kontrollálják is. "Tehát 
<br>
még ha a gazdasági motorjuk le is lassult, az, hogy nem a nemzetközi jogrend 
<br>
szabályai szerint játszanak, sajnos versenyelőnyhöz juttatja őket.
<br>

<br>
Fontosnak tartja kiemelni azt is, hogy nem önmagában a kínai befektetésekkel és 
<br>
államközi hitelekkel van probléma, számos országban ezek biztosítják azt, hogy 
<br>
az államok egyáltalán működőképesek maradnak. Diamond szerint a legfontosabb, 
<br>
hogy az érintett szereplők ne árusítsák ki magukat Pekingnek. Azt is 
<br>
hangsúlyozta, hogy mindez nem azt jelenti, hogy
<br>

<br>
a világ országai Kína helyett az Egyesült Államoknak árusítsák ki magukat, hanem 
<br>
hogy semmilyen országnak ne váljon egy másik kiszolgáltatottá.
<br>

<br>
-- 
<br>

<br>
Üdvrivalgással:
<br>
KEA.
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu
<br>
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
<br>
</p>
</blockquote></div><br></div></div></div>