<div dir="ltr">

<h1>Francia történész a zavargások okairól</h1><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"></span></b></p><div><div> 2023. július 13. 12:00</div></div><span><div><a href="https://mandiner.hu/szerzo/Vecz%C3%A1n%20Zolt%C3%A1n" target="_blank">Veczán Zoltán</a></div><div><a href="https://mandiner.hu/kulfold/2023/07/igy-onok-is-latjak-hova-vezet-a-korlatlan-bevandorlas-francia-tortenesz-a-mandinernek-a-zavargasokrol">https://mandiner.hu/kulfold/2023/07/igy-onok-is-latjak-hova-vezet-a-korlatlan-bevandorlas-francia-tortenesz-a-mandinernek-a-zavargasokrol</a></div><div></div></span><span><div></div><div><p>Emlékezetes,

 múlt héten, de még ezen a héten is <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">lángokban állt Franciaország</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">miután

 egy 17 éves fiatal kettős (francia-algériai) állampolgárt, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">aki minden 

jel szerint drogkereskedésből szedte meg magát</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> lelőttek a rendőrök, 

miután menekülőre fogta előlük</span></b>.</p><p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A zavargásoknak <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2023/06/rouen-franciaorszag-kulfold-halal-fiatal-lidl" target="_blank">már halálos áldozata is van</a>,

 és megindultak </span></b>a szokásos találgatások a szegény fiatalok, a 

gettósodott bevándorlóközösségek, a sokadgenerációs csalódott 

migránsleszármazottak és a rasszizmus által behatárolt sokszögben.  </p></div></span><span><div><p>Most

<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ennek </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kapcsán kerestük meg Hélène de Lauzun történészt, írót, </span></b>a The 

European Conservative munkatársát, aki lapunknak korábban is érdekes 

nézőpontot <a href="https://mandiner.hu/hirek/2023/04/emmanuel-macron-franciaorszag-elnok-tuntetesek-nyugdijreform-demonstarcio-orban-viktor-parizs-atomenergia" target="_blank">villantott fel</a> arról, mennyire más az átlagfrancia nézőpontja akár a migrációról, akár hazánkról, mint azt a politikum igyekszik elhitetni.</p></div></span><span></span><div><span><div><a href="https://mandiner.hu/hirek/2023/4/emmanuel-macron-franciaorszag-elnok-tuntetesek-nyugdijreform-demonstarcio-orban-viktor-parizs-atomenergia" target="_blank"><div><h2></h2></div></a><div><div></div></div><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Macron 

</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagyon eltökélt, hogy keresztülveri a nyugdíjreformot, amely 

felháborítóan igazságtalan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kétkezi munkásokkal és a nőkkel </span>szemben; 

eközben sem az illegális migráció kezelése, sem a társadalmi problémák 

kapcsán nem túl fényes a teljesítménye </span></b>– véli Hélène de Lauzun, a The 

European Constervative folyóirat történész szerzője, aki szerint lehet, 

hogy a tüntetések véget érnek, de a sebek megmaradnak.Ami

<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a zavargókat </span></b>illeti, sok meglepetéssel nem tud szolgálni.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Zömük, mint 

mondja, fiatal, jelentős részük <span style="background-color:rgb(217,234,211)">14 és 18 év közötti</span>, általában egyszülős

 családból származnak, ahonnan főként <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az apafigura </span>hiányzik – ennek 

tipikus példája akár maga Merzouk, aki egyébként fiatal kora ellenére 

már 15 alkalommal került összetűzésbe a törvénnyel – mégis, a 

többségnek, akik most az utcán vannak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nincs</span> priusza.</span></b> Nehéz ugyanakkor 

az etnikai hátterükre következtetni statisztikai alapokon, hiszen 

franciaországban ilyesfajta felmérést tilos készíteni, ugyanakkor <i>„a 

kamerák felvételei mutatják a helyzetet. Az agglomerációnak számító 

L’Haÿ-les-Roses-ben még egy autót is nekivezettek a polgármester 

házának, a felesége és a gyermekei is megsérültek, és</i></div></span></div><span><div><span><div><p><i>itt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a 18 éves kor alatti lakók 42 százaléka Európán kívüli bevándorló”</b></span></i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>.</b></span></p></div></span><p>Az

 viszont igaz, hogy <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">érzékelhető egy erős különbség a migránsok 

generációi között </span></b>is. Noha közvélekedés, hogy<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a korábban érkezett, első 

generációs migránsok még hálásak Franciaországnak</span></b> a befogadásért, 

utódaik viszont elégedetlenek az életkörülményeik miatt, a történésznő 

szerint az oktatás, pontosabban <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az iskolai agymosás játszik nagy szerepet abban, hogy a fiatalok ennyire felbátorodtak.</span></b></p><span></span><p><i><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">„A

 19. század végén, illetve a két világháború után is özönlöttek a 

bevándorlók, de ők főleg lengyelek és olaszok voltak, vagyis keresztény 

országokból valók, és nem volt velük gond. </span></b>Saint-Étienne-ben közöttük 

nőttem fel, mindenfajta probléma nélkül<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Aztán jöttek a maghrebiek”</b></span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> –

 vagyis a fent említett afrikai arab országok lakói, főként a frissen 

függetlenedett egykori francia gyarmatokról az ‘50-es évektől kezdve</b></span>. <i><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">„A

 nagy baj a harmadik-negyedik generációjukkal van, mert a francia 

oktatási rendszer már nem tartja <span style="background-color:rgb(255,242,204)">feladatának, hogy integrálja </span>őket,</span></b> vagy

 h<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ogy megtanuljanak egyáltalán franciául”</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.</b></span> Az oktatási minisztérium jelszava: <i><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">„joguk

 van másmilyennek lenni”, „tiszteletben kell tartani az érkezők 

kultúráját”, sőt: „joguk van a gyarmatosítás áldozataiként tekinteniük 

magukra</span></b>”</i> – sorolja. Vagyis: <i>“<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az új generáció a jogairól mindent, a kötelességeiről semmit nem tanul meg az iskolákban”.</span></b></i></p><span></span><p>Lauzune

 idéz egy felmérést, miszerint <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a fiatal tanárok több mint fele szerint 

rendben van, ha muszlim fejkendőt és ruhákat hordanak a gyerekek az 

elvileg szigorúan vallástalan állami iskolákban</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Akik nem mellesleg „<i>egész

 nap azt hallják az intézményekben, hogy nincs kötelességük 

Franciaországgal szemben, sőt, Franciaország a hibás, ha nincs pénzük, 

vagy nem találnak munkát”.<h3><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A fejkendő oké, a kereszt nem</h3>S ez köszön vissza a zavargók szövegeiben is. „<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Minden <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tekintély<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ellen lázadnak, ezt mutatják a megtámadott i<span style="background-color:rgb(217,234,211)">skolák, könyvtárak, városházák”.

 S persze könnyű lenne párhuzamokat keresni a francia történelemben, de 

<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezeknek a zavargóknak semmilyen politikai céljuk nincs, <i>„azt sem tudják, miért harcolnak, még ha a politikai baloldal egyes pártjai szívesen kereteznék a követeléseiket”</i>, ez a tömeg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem politikai hatalmat akar</span>, <i>„csak rombolni, és kifejezni a gyűlöletét <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hazám </span>iránt”</i>.</span></b></p><span></span><p>A

 történésznőt egyébként személyesen nem érték támadások migránsok 

részéről – Párizs decens, 15. kerületében tíz éve, és ettől függetlenül 

tanúja volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a népesség radikális megváltozásának: </b></span><i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„egyre több és több nő hord fejkendőt</b></span>, ami öt éve még nem volt jellemző”</i>

 – mutat rá. Szülei azonban még szülővárosában, a déli Saint-Étienne-ben

 élnek, amely egyike azoknak a városoknak, amelyet feldúltak a főként 

migráns hátterű, rendkívül erőszakossá vált zavargók.</p><p>Ami számára 

tapasztalat volt, hogy <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">2014-15-ben, amikor a legidősebb lánya 

iskoláskorú lett, és beíratták a közeli állami iskolába, nem csak az 

tűnt fel neki, hogy az osztálytársak fele afrikai arab származású – 

algériai, marokkói, tunéziai –, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az is, hogy </span>ramadán idején az 

egyik segédtanár körbekérdezte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>a kicsi gyerekeket, hogy k<span style="background-color:rgb(234,209,220)">i tartja 

tiszteletben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a ramadánt </span>és ki nem.</span> </span></b><i>“<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ez durván sokkolt, hiszen </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">elvileg az állami iskolának szigorúan szekulárisnak, semlegesnek kellene lennie”</span></b></i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span>– bár Lauzun nem teszi hozzá,  <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">úgy tűnik a vallástalanítás csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztények</span>re vonatkozik,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az iszlám </span>vígan virulhat ebben a közegben.</span></b></p><span></span><p>Ő nem várt sokat, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a következő évben át is íratta a kislányát egy katolikus magániskolába.</span></b></p><p>Ami a jövőt illeti, a történész meglehetősen pesszimista, mert<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <i>„a

 francia kormány csupán annyit reagált, hogy »oké, akkor több pénzt kell

 adni ezeknek a városnegyedeknek«, ahol a migránsok laknak; holott már 

eleve ide áramlik a legtöbb közpénz, eurómilliárdok”</i> </span></b>– mutat rá; 

arról nem beszélve, milyen üzenet az, ha erőszakos vagyok, akkor több 

pénzt fogok kapni az államtól? Másrészt, példálózik, az igazán szegény 

területek, amelyek sokkal deprimáltabbak a városi gettóknál, vagyis a 

vidéki Franciaország, eltekintve a sárgamellényes mozgalomtól, csendes 

és nyugodt, nem áll neki tombolni és pusztítani, legalábbis nem ez a fő 

célja.</p><span><div><p><i>„Egyszóval

 nem csak a pénzről szól ez; <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a megoldásnak is teljesen másnak kellene 

lennie: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bevándorláspolitikát,</span> a<span style="background-color:rgb(217,234,211)">z oktatáspolitikát </span>és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a gyenge 

</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">törvénykezést </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kellene </span>megváltoztatni”</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.</b></span></p></div></span><p>Az sem 

igaz, hogy csak a nagyvárosok lennének érintettek, Montargis nyugodt 

kisvárosát – szép folyópart, kastély, miegymás – ugyancsak végigdúlták 

ezek a tüntetések, a környékből a városközpontokba beözönlő fiatalok, 

akikkel szemben tizedannyi rendőr sorakozott fel; arról az 

ellentmondásról nem beszélve, hogy ha <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fiatalember, akinek a 

lelövésével indult ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az egész zavargássorozat</span>, egy 50 ezer eurós (kb. 

19 millió forintos) Mercedest vezetett az incidens idején, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkor ki is </span>a

 szegény? </span></b>– veti fel a kérdést Lauzune. Hozzáfűzi: persze, a szegénység 

létezik, ugyanakkor <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a fő hangadók egy olyan párhuzamos társadalomból 

jönnek, akik rengeteg pénzre tesznek szert, elsősorban drogügyletekből. </span></b></p><p><i>„Úgy

 vélem<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">, a túlnyomó többség a rendőrök oldalán áll, még pénzt is 

gyűjtöttek a Nahel Merzouk megölése miatt eljárás alá vont rendőr 

családjának, bőven egymillió eurónál többet, és több ezer ember adta 

össze a pénzt, ami szintén fontos jelzés lehet az államnak </span></b>arra 

vonatkozólag, mit gondol az átlagfrancia az egészről: hatékony 

rendőrséget és rendet akarnak”</i> – mondja. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ugyanakkor szerinte az elégedetlenség még nem válik cselekvéssé, <i>„ha

 Macron azt mondja, oké, mostantól jobban csináljuk, és visszaállítjuk a

 rendet, az emberek ugyan egyre kevésbé hisznek neki, de legalábbis nem 

mozdulnak”</i>. </span></b>Mindazonáltal egy legutóbbi felmérés szerint <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a 

társadalom 70 százaléka (!) simán bevetné a katonaságot a tüntetések 

megfékezésére, még ha ezt semelyik politikai erő sem merné zászlajára 

tűzni, tartva</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a fasizmus vádjától.</span></b></p><h3><b>Fiatalság, bolondság</b></h3><p>Politikailag

 leginkább csak a Nemzeti Tömörülés lehet képes a helyzetből tőkét 

kovácsolni, hiszen csak ők tettek le az asztalra a mainstreamtől eltérő 

javaslatokat; a balosok, a kommunisták és a szocialisták, sorolja 

Lauzune, és Jean-Luc Mélenchon pártja <i>„nagyon veszélyes játékot 

játszottak, mert egy bizonyos pontig legitimálni akarták az erőszakot, 

amíg a helyzet rá nem döbbentette őket, hogy túl messzire mentek”</i>. 

Kérdésünkre a politológus hozzáteszi: bár például a német Die Linke 

szélsőbalosai még egy darabig példaként tekintettek a franciaországi 

történésekre, most már legszélsőségesebb francia elvtársaik is 

szembesültek az uszítás következményeivel.</p><p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Macron </span>az események 

kezdetén nem igazán vonódott be</span></b>, Elton John-koncertre ment a zavargások 

második éjjelén, de utóbb úgy tűnik, foglalkozni kellett neki a 

helyzettel, nemrég fogadta például azt a 200 polgármestert, akik az 

érintett városokat vezetik. Érdemi üzenetet az első felében csak Lisa 

Devon miniszterelnök küldött, aki a szülőket hibáztatta elszabadult 

gyermekeik viselkedéséért, de Macronnál is visszaköszönnek a klasszikus <a href="https://mandiner.hu/hirek/2023/06/emmanuel-macron-franciaorszag-zavargasok-gyilkossag" target="_blank">fiatalozó szlogenek</a>. <i>„Milyen ironikus: hiszen melyik rendszer is kezdte lebontani a hagyományos, értéktelennek mondott család intézményét?”</i>.</p></div><div></div></span><div><span><div>Emmanuel 

Macron francia államfő az elővárosokban harmadik éjszaka folytatódott 

zavargások kapcsán a szülők felelősségére figyelmeztetett pénteken a 

belügyminisztériumban összehívott tárcaközi válságtanácskozást követően.<a href="https://mandiner.hu/hirek/2023/6/emmanuel-macron-franciaorszag-zavargasok-gyilkossag" target="_blank"></a>Lauzune változást nem vár; mindenesetre azt hozzáteszi:</div></span></div><span><div><span><div><p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">Franciaország

 példaként szolgál most azoknak, akik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> engedtek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a korlátlan 

bevándorlás</span>nak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mint a lengyelek vagy a magyarok,</span> hiszen immár látható, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">

hová vezet ez.<i>”</i></span></b></p></div></span></div></span>

<div id="m_-2981476806633764619DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_-2981476806633764619_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>