<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Zhao Rong Szent Ágoston áldozópap és társai, kínai vértanúk</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2023. július 9., vasárnap | 6:00</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/zhao-rong-szent-agoston-aldozopap-es-tarsai-kinai-vertanuk">https://www.magyarkurir.hu/hirek/zhao-rong-szent-agoston-aldozopap-es-tarsai-kinai-vertanuk</a><div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g115227']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115227&v=&img=c_martyr_saints_of_china-(2).jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="301"><span class="gmail-galcount" title="2 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Közel
harmincezer vértanúról </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">tudunk,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akik keresztény hitük</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">miatt haltak meg </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
Kínában az évszázadok során;</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemcsak a katolikus, de az ortodox és a
protestáns egyházak tagjai közül is sokan adták életüket Jézus
Krisztusért </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ázsiai országban. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Zhao Rong Ágostont és száztizenkilenc
társát II. János Pál pápa avatta szentté 2000-ben</span>. Rájuk emlékezünk
liturgikus emléknapjukon, július 9-én.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
17. század közepé<span style="background-color:rgb(234,209,220)">től</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kínai keresztényeke</span></b>t <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">számos alkalommal üldözték</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az első misszionáriusok által alapított fiatal katolikus egyház</span></b>a<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">t a
Csing-dinasztia – amely 1644-ben került hatalomra – törvényen kívül
helyezt</span></b>e. A kereszténységet a különböző helyi természetvallásokkal
együtt <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">„szektáknak és sötét tanoknak” nyilvánították</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A legtöbben
elmenekültek a környező szigetekre, illetve országokba</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> de a
Krisztus-hit kisebb területeken fennmaradt, elsősorban azoknak a bátor
misszionáriusoknak köszönhetően, akik</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tilalom</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ellenére bemerészkedtek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
kontinentális Kína területé</span>re.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A történelem folyamán </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hol erősödött, hol <span style="background-color:rgb(255,242,204)">enyhült</span> az üldözés</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Néhány
császár engedélyezte a keresztény vallásgyakorlást</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">mások viszont
kegyetlenül üldözték. A 19. században két újabb tiltó rendeletet adtak
k</span></b>i <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen, 1805-ben és 1811-ben</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A kínai keresztények</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">et
többnyire száműzetésre ítélték, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az európai <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hithirdetők</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">et pedig főként
halálbüntetésre. 1813-ban amnesztiát ígértek azoknak, akik önként
megtagadják</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hitüket</span></b>.</p>
<p>A század folyamán a nemzetközi politikai változások is jelentősen
befolyásolták a kereszténység történelmét az országban. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kína az első
ópiumháború (1839–1842) után kénytelen volt feladni elzárkózó
politikáját. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz
jutottak az országban, viszont mindinkább kihívták maguk ellen a helyiek
haragját, hiszen kizsákmányolták az erőforrásokat, ópiumot vittek az
országba, a helyi vallásokat és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor
egyenlőtlen szerződést kényszerítettek a kínaiakra.</span></b></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115227']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115227&v=&p=1&img=c_taegon_parish_church_-(2).jpg" alt="" width="471" height="447" border="0"></a></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bár a misszionáriusok immár szabadon munkálkodhattak </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az országban, az
ellenállás</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a külföldi elnyomással</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> szemben</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység</span></b>r<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">e is
kiterjedt. Az európaiak és a helyiek között növekvő feszültség hatására
1900-ban kirobbant az úgynevezett bokszerlázadás. A megmozdulást a kínai
császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A
felkelők <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tönkretették</span> a vasúti és a távíróvonalakat, megtámadták a
külföldi helyőrségeket, követségeket és</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">missziók</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">at. Megöltek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">több ezer
keresztényt, akár kínai, akár külföld</span></b>i <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">volt</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> és</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">minden idegen</span></span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fejére
vérdíjat tűztek ki</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A l<span style="background-color:rgb(217,234,211)">egtöbb</span> kínai vértanú </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a bokszerlázadás <span style="background-color:rgb(255,242,204)">áldozata
</span>volt</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">: köztük püspökök, papok, szerzetesek, de a többségük világi hívő
volt, családapák, anyák és gyerekek. Hősies helytállásuk ma is erőt ad
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">az elnyomásban</span> élő kínai egyháznak.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Zhao Rong Ágoston volt az első kínai származású vértanú pap</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1746
körül született. A császári hadseregben szolgált,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de látva</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üldözést
szenved</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ő keresztények állhatatosságát, kíváncsi lett az idegen vallásra.
Megtért, és a papi hivatást választotta. Az evangélium megvallásáért és
hirdetéséért<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">letartóztatták, majd kegyetlen kínzások után kivégezték
1815-ben.</span></b></p>
<p><strong>Forrás: Vatican.va; Wikipedia.org<br></strong></p>
<p><strong>Fotó: Wikimedia commons<br></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír<br>(sza)</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>