<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Boldog Peter To Rot</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2023. július 7., péntek | 9:00</div><div class="gmail-datumsav"><br></div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-peter-to-rot">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-peter-to-rot</a><div class="gmail-ikonok"><br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g79435']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=79435&v=&img=c_pet3.jpg" style="margin-right: 0px;" width="246" height="343"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Július
7-én emlékezik az Egyház a pápua új-guineai származású Peter To Rotra,
akit II. János Pál pápa 1995-ben, az óceániai országban tett látogatása
során avatott boldoggá.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Peter To Rot
szülei felnőttként keresztelkedtek meg – Pápua Új-Guinea elsőgenerációs
keresztényei közé tartoztak. Édesapja, Angelo To Puia falujuk,
Rakunai közösségének megbecsült vezetője volt. </span></b>Bár a környéken metodista
misszió működött,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a falubeli emberek többsége a római katolikus vallást
választotta, és a vezetőkkel egy időben, ünnepélyes keretek között
vették fel a kereszténységet.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Peter </b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1912-ben született, a harmadik volt a család hat gyermeke
közül. Hétéves korától a falusi iskolában tanult. Szorgalmas fiú volt,
kitűnt iskolatársai közül, egyébként pedig élte a gyerekek megszokott
életét: sportolt, játszott a barátaival</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ministrált</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">és segített otthon a
házimunkában. Kamaszként </span></b>i<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">s jámbor és szerény volt, ezért felmerült a
plébánosban, hogy esetleg a papi hivatás felé tereli. Peter édesapja
</span></b>azonban még nem látta elérkezettnek az időt, hogy a népéből valaki pap
legyen, de<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> beleegyezését adta, hogy fia hitoktatónak tanuljon.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Peter 1933-ban szerezte meg a diplomát. A falujukban kapott állást,
és nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. Mivel ismerte a
helyi emberek életét, sokat tudott segíteni nekik abban, hogyan élhetik
meg a hitet a mindennapokban. Különös érzéke volt, hogy felismerje lelki
problémáikat. Látogatta a betegeket, és a felnőttek hitoktatása mellett
a plébániai iskolában is tanított.</b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1936-ben feleségül vette Paula Ja Varpitot. Három gyermekük
született</span></b>, de csak egy érte meg a felnőttkort. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Peter büszke apa volt, és
a helyi hagyományoktól eltérően sok időt töltött gyermekeivel.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1942-ben a háború elérte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">falujukat</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a japán hadsereg megszállta</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
szigetet.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A papokat és a misszionáriusok</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">at fogolytáborokba zárták</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
plébános Peterre bízta a közösséget. Ő is félt, de lelkiismeretesen
végezte feladatát: látogatta a betegeket, a haldoklókat, és továbbra is
tanított. Bátorította</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">azokat, akik </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elbizonytalanodtak </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hitben</span></b>: <b><span style="color:rgb(0,0,255)">„Ez
nagyon nehéz idő, és mindenki fél, de Isten, a mi Atyánk velünk va</span></b>n.” <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
Mindennap összehívta az embereket közös imára.</span></b></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g79435']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=79435&v=&p=1&img=c_pet2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Amikor elkezdődtek a bombázások</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a közeli barlangokba vezette a falu
lakóit, és kisebb csoportokban rejtőztek el. </span></b>A szigeten élők korábban
még csak nem is láttak repülőgépeket. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Peternek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezekben a nehéz napokban</span>
is sikerült lelket öntenie az emberekbe. </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Amikor a japánok látták, hogy a
háború számukra kedvezőtlen irányba halad, úgy gondolták, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a helyiek </span>
imái miatt állnak vesztésre. Büntetés terhe mellett megtiltották<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
vallásgyakorlást<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Amikor a rendelkezés megérkezett </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a faluba, Peter
felszólalt:</span></b> <b><span style="color:rgb(0,0,255)">„A japánok nem tilthatják meg nekünk Isten szeretetét.” </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Továbbra is tanított és vezette az imákat.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A japán hatóság azt is rendeletbe adta, hogy </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a helyieknek</span></b> – a<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> régi
szokások szerint – több feleségük is lehet. Így akarták aláásni </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hitet </span></b>
az emberekben. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Peter azonban kiállt a keresztény értékek mellett, és
közösségében megtiltotta </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a többnejűséget</span></b>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> illetve elvárta, hogy ha
valaki megnősül, pap híján ő legyen jelen a szertartáson.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Peter intézkedései</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hamarosan a japán hatóság tudomására jutottak</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Két
férfival</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">együtt letartóztatták</span></b>. Mindhármukat <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megverték és
börtönbüntetésre ítélték, amelyet a falu közelében lévő fogolytáborban
kellett </b><b>letölteniü</b></span>k. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Petert</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">azonban büntetése lejártával sem engedték
szabadon.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A közösség vezetői megpróbálták kiszabadítani</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">de hiába.
Annyit<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> engedtek</span> csak</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">meg</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">neki</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hogy látogatókat fogadhatott. Felesége,
aki akkor várta harmadik gyermeküket, mindennap elment hozzá.</span></b></p>
<p>1945. július 7-én este a rabokat, Peter kivételével, kivezették a
határba, és kis ünnepséget rendeztek számukra. Ezen nagyon meglepődtek,
mert ilyen nem fordult elő korábban. Amikor visszavitték őket a táborba,
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Petert </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">holtan találták az ágyán. Látszott a testén, hogy lekötözték
vagy lefogták, és valamit a vénájába fecskendeztek – egyértelmű volt,
hogy kivégezték, majd úgy akarták beállítani, mintha természetes
halállal halt volna meg.</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Közössége a vezetőknek járó temetésben részesítette</b></span>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">és bár tartottak</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a japánok megtorlásától,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sokan részt vettek a szertartáson.</span></b></p>
<p><strong>Forrás: Catholic.org; Wikipedia</strong></p>
<p><strong>Fotó: Catholic.org, Archdioceseofrabaul.com</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(sza)</strong></p></div>
</div>