<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Albert Chmielowski</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2023. június 17., szombat | 6:00<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-albert-chmielowski">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-albert-chmielowski</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g78900']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=78900&v=&img=c_brat_albert_sw.jpg" style="margin-right: 0px;" width="209" height="307"><span class="gmail-galcount" title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Június
17-én emlékezik az Egyház Szent Albert Chmielowski testvérre, a
Szegények Szolgái vagy más néven albertinus szegénygondozói rend
alapítójára</span>. </h3><div class="gmail-contentsav"><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Adam Hilary Bernard
Chmielowski néven született Igołomiában, 1845. augusztus 20-án, gazdag
lengyel arisztokrata családban. Négyen voltak testvérek, Adam nyolcéves
volt,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amikor elvesztették<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szüleiket</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Ettől kezdve rokonok nevelték őket.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A puławyi mezőgazdasági és erdészeti akadémián tanult, hogy idővel át
tudja venni a családi birtok irányítását. 1863-ban részt vett az Orosz
Birodalom elleni januári felkelésben. Megsebesült, és egyik lábát
térdtől elvesztette. A cár súlyos büntetést szabott ki a felkelőkre, így
el kellett menekülnie az országból. Egy ideig Belgiumban folytatott
mérnöki tanulmányokat, majd Párizsba ment, ahol festeni kezdett.
Rajztanári oklevelet szerzett, majd a müncheni szépművészeti akadémia
hallgatója volt. Ekkor térhetett csak haza.</b></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Krakkóban ismert és népszerű festővé vált</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mindeközben egyre inkább
együttérzés ébredt benne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szegény és elnyomott</span> emberek iránt. Munkát
vállalt a város egyik hajléktalanszállóján, és festményein is mind
gyakoribb téma lett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szenvedés</span></span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egyik fő műve az <em>Ecce Homo</em> című kép, amelyen az egész emberiség <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedését</span> magára vállaló Emberfiát ábrázolta.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1880-ban úgy döntött, elhagyja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fényes karriert ígérő művészi pályát</span>
és életét a szegényeknek szenteli</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Belépett a jezsuita rendbe,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">de
néhány hónap múlva egészségi állapota miatt eltanácsolták. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Krakkóban
élt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincstelenül, éjszakai menedékhelyeken </span>húzta meg magát</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">azonban
nem szegte kedvét, sőt. Felismerte hivatását, ami a nyomorban élők
között is a leginkább elhagyatottakhoz szólt.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Úgy gondolta</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">korának nagy
csapása, hogy az emberek látják ugyan maguk körül a szenvedőket, mégsem
tesznek semmit.</span></b></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g78900']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=78900&v=&p=1&img=c_brat-albert.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1887-ben belépett a ferences harmadrendbe – ekkor vette fel az Albert
nevet. Szállásért cserébe munkát vállalt egy hajléktalanszállón. Egy
évvel később szegénységi és szüzességi fogadalmat tett a krakkói püspök
kezébe. E napot tekintjük a Szegények Szolgái vagy más néven albertinus
szegénygondozói rend alapításának. Hivatalosan azonban csak 1928-ban
alakult meg a kongregáció, </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">mert a teljes szegénységet, amit Albert
testvér és társai vállaltak, </span>az Egyház akkoriban nem hagyta jóvá egy
közösség számára. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1891-ben a később boldoggá avatott Bernardinával
(született Maria Jabłońska) megalapította a rend női ágát.</span></b></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A közösség szegénykonyhákat, árvaházakat és menhelyeket nyitott,
ezeken belül műhelyeket, hogy a rászorulóknak szakmát adjanak, és
segítsék a nincsteleneket megmenekülni </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az anyagi és erkölcsi nyomorból</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
szálláshelyekre minden <span style="background-color:rgb(234,209,220)">különbségtétel </span>nélkül befogadták a rászorulókat.
Csak adományokat fogadtak el, és a rendtagok a menhelyeken éltek,
teljes közösségben a szegényekkel. Albert testvér az egyik általa
alapított szállón halt meg Krakkóban, 1916 karácsonyán.</span></span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">II. János Pál, aki 1983-ban boldoggá, 1989-ben szentté avatta Albert testvért</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">fiatal korában színdarabot írt róla <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/-engedd-hogy-szeretet-alakitson-karol-wojty-muveszi-vilaga-2-resz" target="_blank"><em>Istenünk</em> <em>testvére</em> </a>címmel.</span></b></p>
<p>A boldoggá avatáson, Krakkóban a szentatya úgy fogalmazott, Albert
testvér a Mester tanítványa volt, aki földi zarándoklása során teljes
mértékben felfedezte Krisztus szeretetét és kitartott ebben a
szerelemben. Ez a szerelem pedig a lélek odaadásáról szól. A szent
különösen hasonlít Krisztushoz. Ez a szeretet általi hasonlóság. „Ti
barátaim vagytok” (Jn 15,14); „Krisztus meghódította őt” (Fil 3,12) –
idézte Pál leveleit II. János Pál a homíliában. Hat évvel később, a
szentté avatáson, a Szent Péter-bazilikában, Rómában szintén a
tanítványságról és a lélek odaadásáról beszélt a szentatya:<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> „Albert
testvér tanítvány volt, aki készen állt mindenben a Mestert követni.
(...) Testvére lett azoknak, akiket szolgált. (...) Oda kell adnunk a
lelkünket.” </span></b></p>
<p><strong>Forrás: Catholic.org, <a href="http://Albertyni.opoka.org.pl">Albertyni.opoka.org.pl</a>, Wikipedia</strong></p>
<p><strong>Fotó: Wikipédia</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>