<div dir="ltr">
<div style="margin:10px 0px">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230606_baross_gabor_vasminiszter_vasut_vaskapu_posta_kozlekedes" target="_blank">„Ez az a miniszter, kit a nép is áldva sirat” – 175 éve született Baross Gábor</a></h1>
</div><div style="margin:10px 0px">2023. június 6. 15:00</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230606_baross_gabor_vasminiszter_vasut_vaskapu_posta_kozlekedes" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20230606_baross_gabor_vasminiszter_vasut_vaskapu_posta_kozlekedes</a> <br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo" target="_blank">Kovács Gergő</a> </b></div>
<div></div>
<div>
<div>
</div>
<div></div>
</div>
<div id="m_5306818590375261915gmail-articlecontent"><div>
A legendás politikus többek között <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nagy horderejű, Európában is
visszhangzó vasúti reformokat valósított meg</span></b>, országunk működésére
gyakorolt hatásához csak történelmünk legnagyobbjai mérhetők. Portrénk.</div><div id="m_5306818590375261915gmail-article_billboard1">
<div id="m_5306818590375261915gmail-adoceanhuzncqowmohh3" style="display:block"><div><span style="display:block;font-weight:normal;font-style:normal;text-align:center;font-size:10px;line-height:15px;padding:3px;margin:0px auto;width:100%"></span></div></div></div>
<div></div>
<div>
<p style="text-align:right"><em><b><span style="color:rgb(0,0,255)">„Semmivel
sem dicsérhetjük jobban az Istent, mint munkával. </span></b>Jobban meg van ő
elégedve, mintha a mellemet verném, mondván: Atyám, vétkeztem.” </em>(Baross Gábor)</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Baross Gábor (1848-1892) politikus, a modern magyar közlekedés és
kereskedelem megteremtője ma 175 éve, június 6-án született. </span></b>A
megteremtő szó nem túlzás,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> politikus pedig a szó legnemesebb értelmében
volt: minden cselekedetével és energiájával a közérdeket szolgálta,</span></b> <em>„sosem a saját érdekeiért, de gyakorta mások érdekeivel szemben”. </em>Gyakorlatilag
minden döntése nagy horderejű, perspektivikus volt és <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar
gazdasági érdeket, általánosságban a magyarság javát szolgálta, nem
középiskolás fokon.</span></b></p>
<p>Teljesítménye szakpolitikusként szinte összemérhetetlen bárki mással,</p>
<div>Magyarország legalapvetőbb működésére gyakorolt hatásához is talán
csak Széchenyi István életműve mérhető – nem véletlen, hogy már a
kortársai is vele mérték össze. Nem az <a href="https://mandiner.hu/cikk/20230308_grof_andrassy_gyula_kiegyezes_sissy_osztrak_magyar_monarchia" target="_blank">élet császára volt, mint Andrássy</a>,
nem a nagypolitikában, nem a jogban kamatoztatta kivételes képességeit,
hanem <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a mindennapok talapzatával foglalkozott, legfőképpen a vasút és a
tágabban értett közlekedés szerepével, amivel a magyar ipart,
kereskedelmet és mezőgazdaságot is megújította. „Vasminiszternek”
hívták, ami a vasútra és Baross természetére is utalt.</span></b></div>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a fiumei kikötő fejlesztése, a posta
megreformálása, a pénzügyek, a bankrendszer, a szakoktatás fellendítése </span></b>–
lehetetlen felsorolni.</p>
<div>Minden célját az ország fejlődésének a víziója, a hazaszeretet ihlette, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">döntéseit még </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ellenségei </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">támadták.</span></b></div>
<p>És egy talán vitatható, de jellemző idézet Baros Gábortól:<em> <b><span style="color:rgb(0,0,255)">„Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz.”</span></b></em></p>
<p><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Már gyerekként is magát tartotta el</strong></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Baross Gábor </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a forradalom alatt, 1848-ban született Felvidéken egy
kicsi tót faluban, Pruzsinán, Trencsén mellett. Az elszegényedett nemesi
család sarja nehéz időkben cseperedett: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az osztrák önkényuralom évei</span>ben
Felvidék nyugati részén, ahol családja élt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">eltörölték</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar nyelvet</span>
a hivatalos nyelvek sorából.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Már gyerekként is magát tartotta el,
vagyonosabb diáktársait tanította. Később Léván, Győrben és Esztergomban
tanult, Pesten jogot hallgatott, majd visszatért Trencsén vármegyébe és
főjegyzőnek állt.</span></b></p>
<p>Tenni akarását, nyitottságát, nemes szándékait mutatja, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a húszas
éveiben lapot alapított Vágvölgyi Lap címen: itt a közéleti tisztaság
védelmével és a Tisza Kálmán-féle Szabadelvű Párt programjainak a
támogatásával vált ismertté</span></b>, de úgy, hogy<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> közben dalárdát szervezett,
megoldást talált a trencséni gimnázium szegénydiákjainak az ingyenes
étkeztetésére, </span></b> de még a trencséni nőegylet létrehozásában is
segédkezett.</p>
<p><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">A nyugati kaland</strong></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">1875-ben országgyűlési képviselő lett. Hamarosan pártja
vezérszónokává érett, rábízták a legbonyolultabb, legnehezebb ügyeket.
1882-ben már maga a miniszterelnök, Tisza Kálmán vette szárnyai alá,
meglátva Barossban a tehetséget, és nyugat-európai tanulmányútra küldte.</b></p>
<p>A még mindig fiatal, éles szemű képviselő <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">meglátogatta Németországot,
Franciaországot, Belgiumot, magába szívta az információkat,
tanulmányozta a közlekedési rendszereket, közigazgatási bíróságokat, a
nyugati politikai viszonyokat – majd levonta következtetéseit</span></b>, melyekben
későbbi miniszterként nem a Nyugat majomkodó utánzása, hanem a magyar
viszonyok figyelembe vétele, a magyar érdek hosszútávú érvényesítése
köszönt vissza.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1883-ban államtitkárrá nevezték ki a Közmunka-és Közlekedésügyi
Minisztériumba</span></b>: ez széles körű meglepetést keltett, de csak azokban, aki
nem ismerték.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Három év múlva miniszter lett ugyanitt, a tisztsége
1886-tól 1889-ig tartott, közben időlegesen a vallás- és közoktatásügyi
tárca, illetve a belügyminiszteri tárca felügyeletét is ellátta. Végül
1889-től <span style="background-color:rgb(234,209,220)">korai halálá</span>ig, 1892-ig kereskedelemügyi miniszter volt.</span></b></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2023/Baross%20G%C3%A1bor/Baross_G%C3%A1bor.jpg" style="width: 313px; height: 597px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></p></div></div><div></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>Baross Gábor (Barabás Miklós festménye)</em></p>
<p><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Munkássága az egész magyar népesség életét befolyásolta</strong></p>
<p>Ahogy a kutatók megjegyzik, Széchenyi már 1848-ban az
államvasút-rendszer mellett érvelt, erre azonban csak a kiegyezés után
került sor, mégpedig <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Baross Gábor tevékenysége nyomán: ekkor mintegy
négyezer kilométer vasúti vonalat államosítottak. <em>„A MÁV
megteremtésével, a mozdony- és kocsipark növelésével és
korszerűsítésével, a vasútüzem átszervezésével önálló és független
közlekedés- és gazdaságpolitika alakult ki. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az addig ráfizetéses</span> vasút
az államháztartás egyik fő jövedelmi forrása lett” </em></span></b>– írják.</p>
<div>Baross Gábor <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">átfogóan gondolkodott, az ő rendszerében minden
mindennel összefüggött: azért hozta létre a posta-takarékpénztár
intézményét, hogy a
kisemberek betétjeit is felhasználhassák a közlekedési beruházások
érdekében – és láss csodát, mindenki jól járt</span></b>. Így ment ez nagyjából
mindennel a „vasminiszter” irányítása alatt. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jelentősen bővültek például
a posta szolgáltatásai: nemzetközi hírlapokra indult előfizetési
lehetőség, a távírókat felhasználva ingyenesen lehetett igénybe venni a
meteorológiai előrejelzést, vízállásjelentést. </span></b><br></div><div><br></div><div><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Közel száz gyár alapítását, működését </span></b>támogatta, írják róla.
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bevezette az áruvédjegyet, új kereskedelmi és iparkamarákat hozott
létre. Komplett, új iparágakat teremtett </span></b>állami megrendelésekkel, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
Kereskedelmi Múzeumot a hazai termékek népszerűsítésére használta</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Létrehozta az egységes időszámítást, ami megkönnyítette többek között a
menetrend összeállítását.</span></b> Hozzá fűzhető <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az első modern úttörvény</span></b>,
megváltoztatva ezzel a közutak addigi osztályozását: magyarul <em>„rendet teremtett az út- és hídvámok évszázados káoszában”.</em>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Az államvasútnál a magyar nyelvű levelezést tette kötelezővé</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a német
helyett,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vasúti tisztviselőknél megkövetelte a magyar nyelvtudást.</span></b></div>
<div>Baross Gábor reformjainak a hatása nem állt meg az
államhatároknál: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar tapasztalatokat több európai államban is
hasznosították</span></b>, írják a kutatók, sőt, a kontinens vasúti vezetői 1890-ben egységes
elveket vezettek be az árufuvarozásban, és mit ad Isten: ebbe az
egyezménybe a magyarországi gyakorlat legfontosabb elemei is beépültek.</div>
<p><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Baross Gábor szívügye: az Al-Duna szabályozása</strong></p>
<p>Nem titok,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a „vasminiszter” élete fő céljának Vaskapu szabályozását
tekintette: rendszeres, személyes jelenlétével felügyelte a
munkálatokat, melyek során megszületett az egységes dunai hajózási
útvonal</span></b>. Más kérdés, hogy ezt már nem érhette meg.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A Vaskapu egy több mint 100 kilométer hosszú szoros, hivatalosan <em>„a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység közötti folyami szurdokvölgy”.</em>
Vízhozama és a vízsebessége erősen változott a szabályozás előtt, és
kizárólag magas vízállás esetén volt hajózható. Utoljára a rómaiak
építettek itt csatornát</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ám a terület csak a 19. században lett újfent
fontos</span></b> kereskedelmi szempontból. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Már Széchenyi István is komolyan
foglalkozott a szabályozással, viszont a teljes körű munkálatokat </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
korabeli technikai eszközök fejletlensége nem tette lehetővé.</span></b></p>
<p>A lényeg, hogy<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az 1878-as Berlini Kongresszus az Osztrák-Magyar
Monarchiára bízta az Al-Duna szabályozását. Mivel az osztrákok épp
vasútvonalat építettek az Alpok hegyláncain keresztül Svájc felé, ezt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
munkát egyedül Magyarországnak kellett megoldania:</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a magyar mérnöki és műszaki kar számára hatalmas
elismerést jelentett, hogy őket bízták meg, a munkálatokat pedig
világszínvonalon teljesítették – nagyban Baross Gábornak köszönhetően,</span></b> aki oroszlánrészt vállalt a feladatokban.</p>
<p>A csatornát félkész állapotban adták át 1896-ban, a teljes szakasz
pedig 1898-ban vált hajózhatóvá, de <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a miniszter </span></b>ezt már nem érhette meg.
Az önként vállalt, kíméletlen munka felőrölte szervezetét: <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fiatalon,
1892-ben, 44 évesen halt meg</span></b>. Hivatása, küldetése éltette, az is ölte
meg: a Vaskapunál hastífuszt, majd tüdőgyulladást kapott, mely végzett
vele.</p>
<p><strong>Nehéz, nagyon nehéz ember volt <br></strong></p><p></p><p>Baross Gábor <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kőkemény munkának élő, nehezen elviselhető, nagy formátumú ember „archetípusa” volt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akit mindenki tisztelt.</span></span></b></p>
<p>Sem önmagát, sem a környezetét nem kímélte, hivatali beosztottjai
nehezen tartották a lépést vele. Főként <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">eleinte a beosztottjait
kioktatta, indokolatlanul éles hangot használt, a brutális,
tekintélyelvű stílus sem állt távol tőle.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az 1880-as évek vége felé azonban Baross mellett már csak olyan
emberek dolgoztak, akik bírták a tempót: ők lettek a következő évtizedek
legkiválóbb szakemberei, írják a kutatók. Fontos megemlíteni, hogy
miniszterként minden felelősséget vállalt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ugyanakkor minden támadás is <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
őt </span>illette meg </span></span></b>– <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">intézkedéseit azonban még<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ellenzéki pártok</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sem
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">támadták</span></b>.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2023/Baross%20G%C3%A1bor/1024px-BarossGaborFotoThalerTamas.jpg" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="471" height="527"></p><div class="gmail-adn gmail-ads"><div class="gmail-gs"><div class="gmail-"><div id="gmail-:3ji" class="gmail-ii gmail-gt"><div id="gmail-:3lu" class="gmail-a3s gmail-aiL"><div dir="ltr"><div id="m_5306818590375261915gmail-articlecontent"><div><div></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>Fém emléktáblája Fiuméban</em></p>
<p><strong>„Ez az a miniszter, kit a nép is áldva sirat”</strong></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A gyászoló család mögött minden túlzás nélkül az egész ország ott
sorakozott a temetésen:</span></b> a korabeli tudósítások egybehangzóan állítják,
hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">annyian voltak, mint Kossuth Lajos utolsó útján.</span></b></p>
<p>A Pesti Hírlap ezt írta:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „</b></span><em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez az a miniszter, kit a nép is áldva
sira</b></span>t. Azért a nép, mert minden ember széles Magyarországon érezte
reformjainak jótéteményét. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem csak mindenki, hanem </b></span></em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><em>munkás, aki vasárnap pihenni szeret, s a betegek is, bénák, kiket <span style="background-color:rgb(234,209,220)">baleset </span>ellen törvényesen biztosított. </em></b></span></p>
<p><em><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">És mert a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> korrupciót</span> üldözte, a kötelességteljesítést szigorúan
követelte, ezzel is új szellemben jótevője volt nemzetének. Méltó tehát
mindnyájunk kegyeletes emlékére.”</span></b></em></p>
<p>Végezetül álljon itt <b><span style="color:rgb(0,0,255)"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230404_juhasz_gyula_elete" target="_blank">Juhász Gyula</a>
verskezdete Baross Gáborról.</span></b> Lehet annál nagyobb dicsőség egy
politikusnak, ha a Trianon utáni, hősöket kereső világban egy költő
énekli meg a tetteit?</p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>„Ma szellemet idézek és a múltban</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>Keresek hőst, aki jövőt jelent,</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>Sivár időnk gyászától elborultan</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>Idézem őt, a munkától nemest.</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>A munka hősét fogom énekelni,</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>Ki terveket, célt és reményt adott,</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>Aki tudott akarni, tenni, merni:</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)"><em>A dolgozó és alkotó Barosst!”</em></b></p>
<p><b style="color:rgb(0,0,255)">(Juhász Gyula: Baross Gábor emlékezete, első versszak)</b></p>
<p style="text-align:center">*</p>
<p><em><strong>Felhasznált irodalom:</strong></em></p>
<p><a href="https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/baross_gabor_szuletesnapja__1848" target="_blank">https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/baross_gabor_szuletesnapja__1848</a></p>
<p><a href="https://cultura.hu/aktualis/baross-gabor-a-vasminiszter/" target="_blank">https://cultura.hu/aktualis/baross-gabor-a-vasminiszter/</a></p>
<p><a href="http://ertektar.rs/ertektar/ertek/Az-Al-Duna-Vaskapu-szabalyozasa/83" target="_blank">http://ertektar.rs/ertektar/ertek/Az-Al-Duna-Vaskapu-szabalyozasa/83</a></p>
<p><a href="https://pestbuda.hu/cikk/20170508_szazhuszonot_eve_hunyt_el_baross_gabor_a_vasminiszter" target="_blank">https://pestbuda.hu/cikk/20170508_szazhuszonot_eve_hunyt_el_baross_gabor_a_vasminiszter</a></p>
<p><a href="http://www.barossgyor.hu/hun/nevadonk-a-vasminiszter.html" target="_blank">http://www.barossgyor.hu/hun/nevadonk-a-vasminiszter.html</a></p>
<p><a href="http://mkka.hu/historia/hiressegek/barossgabor" target="_blank">http://mkka.hu/historia/hiressegek/barossgabor</a></p>
<p><a href="https://mult-kor.hu/europa-szerte-mintaul-szolgaltak-a-vasminiszter-baross-gabor-reformjai-20170509" target="_blank">https://mult-kor.hu/europa-szerte-mintaul-szolgaltak-a-vasminiszter-baross-gabor-reformjai-20170509</a></p>
<p><a href="https://turul.info/napok/barossgabor" target="_blank">https://turul.info/napok/barossgabor</a></p>
<p>Wikipédia</p>
<p style="text-align:right"><em>Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László</em></p><div class="gmail-yj6qo"></div><div class="gmail-adL">
<p></p></div></div></div><div class="gmail-adL">
</div></div><div class="gmail-adL">
</div></div></div><div class="gmail-hi"></div></div></div><div class="gmail-ajx"></div></div><div class="gmail-gA gmail-gt gmail-acV"><div class="gmail-gB gmail-xu"><div class="gmail-ip gmail-iq"><div id="gmail-:2zg"><table class="gmail-cf gmail-wS" role="presentation"><tbody><tr><td class="gmail-amq"><br></td><td class="gmail-amr"><div class="gmail-nr gmail-wR"><div class="gmail-amn"></div></div><br></td></tr></tbody></table></div></div></div></div>
</div>