<div dir="ltr">
<h1>Germánia apostola – Szent Bonifác</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2012. június 5., kedd | 14:20<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/germania-apostola-szent-bonifac" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/germania-apostola-szent-bonifac</a> </div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
VII-VIII. században élt Bonifatius Wynfrith (Winfried) angol származású
szerzetes, hittérítő, vértanú Germánia apostola volt.
Szerzetestársaival fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Az
általa 744-ben alapított Fulda a missziós munka fellegvára lett, és
hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténység és a műveltség átjárja az
országot.</span></h3><div><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonif.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonif_0.jpg" style="float:left;margin:3px 7px" width="120" height="156"></a>Creditonban
született, 672 körül. Winfried névre keresztelték az 672–675 közötti
években, Exeter közelében, Wessex királyságának nyugati részében</b></span>.</p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Benedek rendjébe lépett. A képzést, amelyben Winfried az exeteri és a
nhutschellei kolostorokban részesült, szerzetesi fegyelem és
bölcsesség, szilárd egyházi jogrend, Róma iránti hűség és a Szentírás
alapos ismerete határozta meg. Harminc éves lehetett, amikor pappá
szentelték. Tanárként tevékenykedett Nurslingben. Jelentős szónok volt</span></b>.</p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nagy
áldozattal vállalt missziós utakat; szerzetestársaival fáradhatatlanul
dolgozott a hit terjedéséért. 716-ban három társával kezdte meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
szászok </span>misszionálását</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Ebben az időszakban lázadt fel a frízek
fejedelme, Radboch, és a frankok elleni<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">háborújával lehetetlenné tett
minden </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">missziós tevékenységet.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 690-től itt térítő Szent Willibrordnak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">is vissza kellett húzódnia</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egy kolostorba, ezért Winfried<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> is jobbnak
látta, ha visszatér Nhutschellébe.</span></span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Winfried 718-ban újra útnak
indult, de előbb Rómába ment, hogy missziójához pápai felhatalmazást
nyerjen. II. Gergely 719. május 15-én teljes fölhatalmazást adott az
angolszász szerzeteseknek</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a pogányok missziójához</span></b>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Winfried a római
egyházzal való szoros kapcsolatának kifejezéséül Római Szent Bonifác
ókeresztény vértanú nevét vette föl.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bonifác rövid ideig Liutprand
longobárd király udvarában tartózkodott, majd Bajorországon és
Türingián át érkezett</b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a frank birodalomba</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. <b>Radboch halála után ismét
Frízföldre ment, és Willibrord mellett tevékenykedett. 721-ben Hessenből
már sok ezer<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> pogány </span>megtéréséről küldhetett jelentést a pápának.</b></span></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">II.
Gergely 722. november 30-án egész Germánia missziós püspökévé
szentelte. 723-ban Martell Károlytól menlevelet kapott, így pápai és
királyi támogatással végezhette missziós munkáját. A mainzi egyházmegyét
kormányozta; számos egyházmegyét alapított és újított meg
Bajorországban, Türingiában és a frankok földjén (Passau, Salzburg,
Freising, Regensburg, Eichstätt, Würzburg, Buraburg, Erfurt).</b></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Meghonosította
a római liturgiát, különös tekintettel a római keresztelési
szertartásra. Halamint hathatósan védte a cölibátus eszméjét.
Angolszász szerzetestársaival bevezették a szabad művészeteket a frank
birodalom kolostoraiban is. Oktatási célokra ő maga is írt egy
grammatikát és egy verstant. Levelezése értékes forrás a germániai
misszió történetéhez. Zsinatokat tartott; törvényeket hozott.</b></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy
alkalommal Geismar mellett kidöntötte </b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">azt a tölgyet, amelyet a germánok
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Thor isten szent fájának tekintettek</span>,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és Fritzlar mellett kápolnát
épített belőle Szent Péter tiszteletére. A közelben alapította meg a
fritzlari kolostort.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>724-ben Türingiába ment, ahol <span style="background-color:rgb(234,209,220)">északon</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
szászok pogánysága, délen a frankok politikai zűrzavara tette tönkre <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
korábbi </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>missziós eredményeit. </b><b>Türingiai missziójának (724–731)
legnagyobb eredménye, számos templom építése mellett, a Gotha melletti
Szent Mihály kolostor megalapítása, amely a kereszténység f<a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/fulda.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/fulda_0.jpg" style="margin:3px 7px;float:right" width="110" height="165"></a>ellegvára
lett. Radbod halála után a missziók számára kedvező helyzet alakult
ki. Willibrord segédpüspökévé és utódjává akarta választani Bonifácot,
ő azonban elhagyta a frank frízek földjét, ahol már győzött a
kereszténység.</b></span></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">725 után mindjobban az Egyház megszilárdításán,
vallási megújításán és a keresztény hit elmélyítésén fáradozott.
Hazájából sok férfi és női szerzetes követte; Bonifác rájuk bízta
egy-egy új kolostor alapítását. A 744-ben alapított Fulda Bonifác új
hazája lett; azt a világot keltette életre, amelyben felnőtt. Fulda a
missziós munka támasza lett, és hozzásegített, hogy a kereszténység és a
műveltség átjárja az országot.</b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">754 júniusában Bonifác mintegy
ötven kísérőjével Frízország északi részén prédikált és keresztelt,
egészen a tengerpartig. Június 5-én, pünkösd hétfőjén </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Dokkum közelében
pogányok támadták meg </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a bérmálás szentségének kiszolgáltatására érkező
Bonifác püspököt: miközben társait <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a véres halál </span>elviselésére
buzdította</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> egy kard halálosan megsebesítette.</span></b></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Holttestét előbb az
utrechti székesegyházba, majd Mainzba vitték. Végül az általa alapított
fuldai monostorban temették el. Vértanúsága helyén templomot építettek.</b></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Halála
után gyorsan terjedt tisztelete; j</b></span>únius 5-én emlékeztek meg róla. A
római kalendáriumba 1874-ben vették föl ünnepét. Az Angliából jött
bencés misszionárius küldetése teljesítése közben <b>föláldozta<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> magát a
germán népekért, és ezért a németek apostola nevet viseli</span></b>. Életéről
saját levelei, munkatársainak leírásai és a hívő nép körében élő
különféle hagyományok tájékoztatnak.</p><p>Az ikonográfiai hagyomány
általában püspökként, a bencés kolostorokban apátként ábrázolja<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. A
középkori kőszobrászat legismertebb Szent <a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonifa.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonifa_0.jpg" style="float:left;margin:3px 7px" width="160" height="116"></a>Bonifác-figurája
az erfurti dómban látható (1320 és 1330 között készült); a dóm
üvegablakain egy Szent Bonifác-képciklus is látható. Attribútumai:
könyv, bárd, fejsze, templommakett, kard, karddal átszúrt könyv (az
evangéliumos könyvvel védekezett</span></b>, <b><span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(234,209,220)">amikor kardokkal támadt</span><span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(234,209,220)">a</span><span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(234,209,220)">k</span><span style="color:rgb(194,123,160);background-color:rgb(255,242,204)"> r</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">á), róka.</span></b></p><p>Magyar Kurír</p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>