<div dir="ltr">
<div id="gmail-:k4" class="gmail-a3s gmail-aiL"><div dir="ltr"><div class="gmail-adM">
</div><div><font size="4"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230517_jordan_b_peterson_interju" target="_blank"><b>Európának is kell egy olyan mumus, mint Trump, és Orbánt jelölték ki erre a szerepre</b> – </a><br></font></div><div><font size="6"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230517_jordan_b_peterson_interju" target="_blank"><b>Jordan B. Peterson </b></a></font><b><font size="4"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230517_jordan_b_peterson_interju" target="_blank">a Mandinernek</a><br></font></b></div><div>
<div>
                                                    <div style="margin:10px 0px">2023. május 23. 6:07</div><div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230517_jordan_b_peterson_interju" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20230517_jordan_b_peterson_interju</a></div>
                                                                            <div>                            </div>
                        

                        <div>
                            <div>
                                                            </div>
                            <div></div>
                        </div>


                        
                        <div id="m_1625020071644519261m_-2666313670971052512m_-3722587793454973529gmail-articlecontent"><div>
<span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0873/872795_jordan_peterson.jpg" title="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="487" height="274"></span></div></div></div><div>


    </div><div>Közép-Európa szerencséje, hogy itt még elég frissek az emlékek a 
kommunizmusról ahhoz, hogy tudják, hova vezet mindez – mondja a 
neomarxista tanok terjedéséről Jordan B. Peterson kanadai 
pszichológus-politológus. A közelmúltban hazánkba látogató professzorral
 eltűnő szólásszabadságról, a pszichológiát is hatalmába kerítő woke 
őrületről és az egyéni felelősségvállalásról beszélgettünk.</div>




<div>
                                        <p><em>Szilvay Gergely, Őry Krisztina és Szalai Zoltán írása a Mandiner hetilapban. </em></p>

<p><strong>Harmadik alkalommal járt Magyarországon. Hogyan érezte magát a diktatúra földjén?</strong><br>
Többször jártam már önöknél. Elmondhatom, hogy szinte lehetetlen 
Magyarországról valós, megbízható információhoz jutni a hagyományos 
médiából. Valójában minden, ami ránk zúdul onnan, szemenszedett 
hazugság. Hogy mit tapasztaltam Budapesten? Novák Katalint elég jól 
ismerem, Orbán Viktorral és csapatával egyszer találkoztam. Nagyra 
tartom Katalint, főként a magyar családpolitika miatt. Nézetem szerint a
 migrációval és annak kezelésével kapcsolatban különböző álláspontok 
léteznek nyugaton, de semmi nem indokolja, hogy az önök kormányát 
folyamatosan pellengérre állítsák az unióban. Eleget hazudtak már rólam a
 médiában, így tudom, hogy érdemes eljönni ide személyesen is 
megtapasztalni, mi az igazság.</p>

<div>Az Európai Unió mára bábeli torony lett, nem tűri a nemzeti külön érdeket”</div>

<p><strong>Mit gondol, miért van ilyen rossz híre Magyar­országnak a nyugati médiában?</strong><br>
Mert így praktikus nekik. Mindig jól jön, ha valamivel folyamatosan 
riogatni lehet az embereket, ha démonizálni lehet valakit. Európának is 
kell egy olyan mumus, mint Donald Trump, és erre a szerepre Orbán 
Viktort jelölték ki. Olaszország miniszter­elnökét is kipécézték 
maguknak, de Giorgia Meloni annyira népszerű Európa-szerte, hogy ez nem 
vált be. Orbán viszont jól hozza a főgonoszt, a féleszű balosoknak még 
jól is jön, hiszen az ő kezükben van a legtöbb sajtótermék. Ott van 
például a CNN, amely a minap leszélsőjobboldalizta Tucker Carlsont. 
Hagyjuk már! Tucker Carlsont sok mindennek lehet nevezni, de 
szélsőségesnek biztosan nem. Még republikánusnak is csak ímmel-ámmal 
hívnám, politikai nézetei több kérdésben kimondottan baloldaliak. 
Abszurd a vádaskodás. Mindez annak is betudható, hogy a technológiai 
korszakváltás következtében a hagyományos médiának leáldozott. Öt év 
múlva a CNN már nem lesz sehol, ahogy az MSNBC sem. A Fox News pedig 
kinyírta magát Tucker Carlson kirúgásával. Vagyis az összes hagyományos 
hírmédia fokozatosan visszafejlődik, és ahogy elkorcsosulnak, nem marad 
más nekik, csak a hazugság és a kattintásvadászat.</p>

<div><img alt="Orbán Viktor miniszterelnök és Jordan Peterson találkozója a Karmelita kolostorban 2019. májusban <br> Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/0520/xxx-Minisztereln%C3%B6ki%20Sajt%C3%B3irodaSzecs%C5%91di%20Bal%C3%A1zs_D_MTI20190530003.jpg" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="487" height="325"></div></div><div><div>Orbán Viktor miniszterelnök és Jordan Peterson találkozója a Karmelita kolostorban 2019. májusban <br> Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs </div></div>

<p><strong>Önt nevezték már szélsőjobbosnak és alt-rightnak is, 
Magyarországot pedig a kommunizmus bukása óta többé-kevésbé folyamatosan
 fasisztázzák. Hogyan védekezik a címkézésekkel szemben? Van valami 
stratégiája, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja?</strong><br>
Hívtak engem már mindennek, nácinak meg zsidóbérencnek is. Nincs igazán 
stratégiám, egyszerűen csak azt mondom, amit gondolok, bármi történjen 
is. Persze ha akarom, ez is stratégia. Történetesen klinikai 
pszichológus vagyok, sok trükköt láttam már életemben, ha egy újságíró 
hülyére akar venni, hamar átlátok rajta. Úgy tekintek rá, mintha a 
betegem lenne. Szóval mondom a magamét, a lehető legtisztábban és olyan 
kevés érzelemmel, amennyire tőlem telik. Ez, úgy tűnik, működik.</p>

<div>Európának is kell egy olyan mumus, mint Trump, és Orbánt jelölték ki erre a szerepre”</div>

<p><strong>A Novák Katalinnal való találkozója során bizonyosan 
előkerültek azok a témák, amelyek mentén kritikusai támadják 
Magyarországot, mint a családpolitika, a gyermekvédelmi törvény vagy a 
bevándorlás. Hogy látja, ezek a kérdések valóban megosztják a 
társadalmat? Mi a véleménye a magyar családpolitikáról, hogyan 
vélekedik gyermekeink jövőjéről?</strong><br>
A magyar családpolitikáról azt gondolom, hogy ha valóban alaposan 
ismernék világszerte, a legtöbb ember egyetértene vele. Az emberek 
túlnyomó többsége nem őrült baloldali. Egy rendkívül hangos, elborult 
kisebbségnek aránytalanul nagy hatalma van – főleg a közösségi média és a
 molesztálás csúcsra járatása révén. Jóval nagyobb befolyásuk van a 
kelleténél. De a legtöbb embernek van édesanyja, és elég értelmes ahhoz,
 hogy pozitívan viszonyuljon a család kérdéséhez. A szíve mélyén a 
legtöbb ember működő családban szeretne élni, vagyis erről nem olyan 
nehéz meggyőzni őket. Igaz, hogy ha ideális családképet rajzolunk fel, 
akkor azok, akik nem illenek bele, úgy érezhetik, hogy lenézik, kizárják
 őket. De ezzel nemigen érdemes foglalkozni, mert megtanulhattuk, mi 
történik, ha leromboljuk az eszményeket: az senkinek nem tesz jót. Csak 
azok szenvedése nő, akik már most is a legrosszabb helyzetben vannak. Ha
 az eszményeket leromboljuk, a társadalom is elpusztul. Ez a pusztulás 
pedig alulról indul, a legszegényebb, legnyomorultabb emberek kerülnek 
először sorra. Ezt láthatjuk az energia frontján is. Mit csinálnak az 
idióta zöldpolitikusok? Úgy oldják meg a bolygó problémáit, hogy a 
szegényeket még szegényebbé teszik. Akinek egy szemernyi józan esze van,
 láthatja, mi történik Németországban. És ez még csak a kezdet. A brit 
energiaárak az utóbbi időben minimum megduplázódtak. A helyzet 
megtizedelte a kisvállalkozásokat, így az összes pénz a 
nagyvállalatokhoz vándorol. És a baloldal szerint ez jól van így. 
Micsoda őrültség ez?! Alexandria Ocasio­Cortez, az amerikai média 
felkapott baloldali ikonja a minap Twitter-bejegyzésben üdvözölte, hogy 
elnémítanak egyes újságírókat. Olyan korban élünk, amikor a szocialisták
 azt ünneplik, hogy a nagyvállalatok megfojtják a szólásszabadságot. 
Megbolondult a világ!</p>

<div></div><div></div>

<p><strong>Mit gondol, a társadalom többsége még önhöz hasonlóan <em>„normálisan”</em> gondolkodik?</strong><br>
Azért is figyelnek rám ennyien, mert az ő igazukat képviselem, azt 
mondom, amit ők nem mernek kimondani. Ha egy átlagembert arra kérsz, 
érveljen a házasság mellett, nem tudja, mit válaszoljon. Dadogni kezd:<em> „Azt hittem, ez nem szorul magyarázatra. Ez a közmegegyezés.”</em>
 És ez is a helyes válasz. Az emberek karácsonyfát állítanak, talán nem 
is tudják, miért. Egy sor olyan szokás van, amit nem kérdőjelezünk meg, 
ezek tartják össze a társadalmat, a házasság is közéjük tartozik. Miért 
házasodnak az emberek? Többek között azért, hogy érzelmileg és anyagilag
 stabil környezetet teremtsenek a gyerekeknek hosszú távon. Ez az 
elsődleges érv a család mellett. Miért a kétszülős, heteroszexuális, 
monogám, házas kapcsolatok mellett döntenek? Mert az jobb a gyerekeknek.
 És hogy ez miért számít? Csak egy idióta tehet fel ilyen kérdést. Aki 
nem tud rájönni, miért számítanak a gyerekek, az menthetetlen. Ahogy a 
mondás tartja: senki nem olyan vak, mint akinek nincs szeme a látásra.</p>

<p><strong>Csakhogy a liberálisok rendszerint azzal érvelnek: ez már a 
21. század, el kell fogadni az új trendet, nincs apelláta. A 
konzervatívok pedig azon veszik észre magukat, hogy mindent, még a 
legevidensebb dolgot is magyarázni kell.</strong><br>
Posztmodernék irtóznak az ok-okozati összefüggésektől. Sőt a posztmodern
 filozófia egyenesen ünnepli a zavart, az inkoherenciát. Úgy gondolják, 
hogy az összefüggések rendszere nem egyéb, mint a világ leigázását célzó
 összeesküvés. Vegyük Venezuela példáját, ahol pokoli a helyzet. A 
balosok azzal érvelnek, hogy a kapitalizmus miatt lett nyomortanya az 
egész ország. Olyan sötétek, hogy azt hiszik, minden egyenlőtlenség a 
kapitalizmus következménye. A Káin nyomában járó Marx irigy, tébolyodott
 szellemi örökösei. Hiszen Marx mutatott rá, hogy a kapitalizmus 
rendszerében elkerülhetetlenek az egyenlőtlenségek. Ez igaz, de mit 
kezdjünk vele? Az egyenlőtlenség a világ kezdete óta jelen van, nemhiába
 mondja az evangélium, hogy mindig lesznek szegények. Az egyenlőtlenség 
általános jelenség: néhány folyó adja a föld összes vizét, relatíve 
kevés számú csillagban sűrűsödik a világegyetem tömegének nagyja, néhány
 zeneszerző jegyzi a zenetörténet legfontosabb darabjait, kevés számú 
író írja a sikerkönyveket. Ahol kreatív sokszínűség van, ott fellép az 
egyenlőtlenség. Ez a világ rendje.</p>

<div>Az emberek túlnyomó többsége nem őrült baloldali”</div>

<p><strong>A közelmúltban volt egy összezörrenése Ferenc pápával a Twitteren. Miben állt a nézeteltérésük?</strong><br>
Ferenc pápa a társadalmi igazságosság harcosa. A genderháború kérdésében
 egyértelműen fogalmazott, de az ő felfogása szerint a kereszténység 
célja a társadalmi igazságosság. Pedig nem az. Jézus Krisztus nem volt 
politikai szereplő. A felszabadítási teológia nem más, mint 
kereszténységbe csomagolt marxizmus. Ez pedig önellentmondás. Nincs két 
ennél összeegyeztethetetlenebb doktrína. A keresztények feladata a 
szenvedés mibenlétének megértése. A balosok elképzelése, hogy a 
szegénység legyőzhető a pénz újraelosztása révén, láthattuk, milyen 
hatékonysággal működött a Szovjetunióban. A szocializmus képes a 
gazdagokból szegényeket csinálni, de fordítva már nem megy.</p>

<div></div>

<p><strong>A média területén tapasztaltakhoz hasonló problémákat látunk 
az egyetemi világban is, önt is kiszorították az oktatásból. Ott vannak a
 woke ügyek, az lmbtq-jelenség vagy a neomarxizmus terjedése. 
Magyarországon sokan azt gondolják, hogy nem kell ezekkel foglalkoznunk,
 mert távol esnek tőlünk, mások viszont még időben megálljt 
parancsolnának, mielőtt bennünket is elér ez az őrület. Ön mit gondol 
erről?</strong><br>
Nincs olyan ország, ahol ez ne jelentene veszélyt. Közép-Európa 
szerencséje, hogy itt még elég frissek az emlékek a kommunizmusról 
ahhoz, hogy tudják, hova vezet mindez. Ha egyáltalán eljöhet még a 
nyugati értékek reneszánsza, az nagy valószínűséggel Közép-Európából 
indul. A ka­nadai egyetemisták, mint például az én tanítványaim, 
értelmes, szorgalmas, rendszerint első generációs bevándorlók gyermekei,
 akiknek fogalmuk sincs, mi történt Sztálin alatt, nem tudják, miért 
folyt a hidegháború, és nem hallottak arról, hogy a kommunisták több 
mint százmillió embert öltek meg a huszadik században. Nem tehetnek 
róla, hogy ezt nem tanítják meg nekik. Mégis mit várunk akkor tőlük?</p>

<div>Olyan világban élünk, ahol a szocialisták azt ünneplik, hogy a nagyvállalatok megfojtják a szólásszabadságot”</div>

<p><strong>Megmenthetjük még az egyetemeket?</strong><br>
Nem hiszem. Láttam nagy szervezeteket szétesni: ehhez egyetlen végzetes 
hiba is elég, ma az egyetemek legalább tíz ilyet követnek el egyszerre. 
Elhatalmasodott rajtuk a bürokrácia, túl sok pénzt szednek el a 
hallgatóktól, miközben a diploma értéke meg egyre csökken. Mindenféle 
embert felvesznek, olyanokat is, akiket nem kéne. Rengeteg dolog nem 
stimmel az egyetemeken, ezek bármelyike végzetes lehet. A közelmúltban 
elindítottam egy online kurzust, ahol írni tanítom az embereket, úgy 
tűnik, jó úton halad. A klasszikus egyetemeknek számos alternatívája 
létezik; könnyebb új intézmény alapításába fogni, mint helyrehozni a 
régit, tekintve, hogy harminc évük van abban, hogy idáig jutottak. Egyik
 napról a másikra nem lehet segíteni rajtuk, az biztos. Kívülről mind 
szépen mutat, de belül romhalmaz az egész.</p>

<p><strong>Egy másik forró téma Magyarországon az Európai Unió jövője. 
Brüsszelből egyre nagyobb a nyomás a szorosabb unió felé, Magyarország 
viszont ragaszkodik a nemzetállamok Európájához.</strong><br>
Vessünk egy pillantást arra, miért is hagyták ott az EU-t a britek – 
akik történetesen azóta is jól megvannak, leszámítva a saját 
zöldőrületüket, amihez a konzervatívok lelkesen asszisztálnak. Az 
Európai Unió mára bábeli torony lett, nem tűri a nemzeti külön érdeket, a
 tagállami szuverenitás feladását követelik Brüsszelben. Nyilván a 
nemzetállamoknak is megvannak a maguk veszélyei, minden európai 
tisztában van ezzel, de az nem megoldás, ha a helyi szuverenitást 
feláldozzuk néhány idióta brüsszeli bürokrata kedvéért. Szomorú látni, 
mi lett az EU-ból, hiszen pozitív célokért jött létre. Szükség van a 
nemzetek együttműködésének rendszerére, amely kordában tartja a nemzeti 
sajátosságok esetleges negatív tendenciáit. Ehelyett ma bábeli zűrzavar 
uralkodik, a törvényalkotók eltávolodtak a választópolgáraiktól. A 
brüsszeli bürokraták bütykölése olyan, mintha egy majom egy fadarabbal 
próbálna megjavítani egy helikoptert. Nulla az esélye, hogy sikerüljön.</p>

<div>Ha egyáltalán eljöhet még a nyugati értékek reneszánsza, az nagy valószínűséggel Közép-Európából indul”</div>

<p><strong>A nemzetállam ellen azzal érvelnek, hogy globális világban 
élünk, erős Amerikával és Kínával, és ha Európa nem akar lemaradni, 
akkor egységesebb, szorosabb unióra van szükség.</strong><br>
Vagy éppen az ellenkezőjére. Európa sikere részben annak tudható be, 
hogy külön országokból áll össze. Ebből következik, hogy mindig adódnak 
érdekkülönbségek. Az elkerülhetetlen konfliktusokat fel kell vállalni, 
meg kell oldani, akárcsak egy házasságban. Nem várhatjuk, hogy 
konfliktusmentes legyen az élet. A gondolkodás feszültségekkel és 
ütközéssel jár, ezt nem lehet megúszni. Miért kellene egyesülnie 
Európának? Az agyunk sem egységes. Ha egyesülne a két agyfélteke, 
képtelen lenne működni. Léteznie kell valamiféle hierarchiá­nak az amúgy
 függetlenül dolgozó alrendszerek között. Így működik minden összetett 
felépítmény. Az amerikai politikai berendezkedés a bonyolult alá-fölé 
rendeltségi viszonyok miatt működik jól. Az európai politika még keresi 
az útját, de úgy tűnik, hogy az európai egyesült államok hívei felé 
billen a mérleg nyelve.</p>

<div><img alt="Fotó: Mandiner / Földházi Árpád" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/0520/20230510-FA236582.jpg" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="487" height="325"></div><div><div>Fotó: Mandiner / Földházi Árpád</div></div>

<p><strong>Mi a véleménye Francis Fukuyama elméletéről, amely szerint a 
liberális demokrácia a legjobb berendezkedés, amellyel eljött a 
történelem vége?</strong><br>
A fő baj ezzel az, hogy fogalmunk sincs a liberális demokrácia 
létfeltételeiről. A humanisták úgy gondolták, hogy metafizikai alap 
nélkül is megél, de úgy tűnik, ez tévedés. Még az olyan ateista és 
materialista gondolkodók is, mint Douglas Murray (a brit jobboldali The 
Spectator főszerkesztője, meleg, neokonzervatív közéleti személyiség – a
 szerk.) fel­ismerték, hogy metafizika nélkül a liberalizmus is 
fenntarthatatlan. Meggyőződésem, hogy Nagy-­Britanniában azért működött a
 liberalizmus, mert a kereszténység normarendszere annyira beivódott a 
hétköznapokba, hogy a társadalmi szereplők a kölcsönös bizalmat 
tekinthették alapnak. Ha ez nincs meg, akkor a liberális kísérlet 
elfajul – ez zajlik most. Az emberi viszonyok értelmetlenné és 
kaotikussá válnak, és a zsarnokság sajátos változata jön létre. 
Nietzsche már a 19. században rájött erre, akárcsak Dosztojevszkij. Régi
 korok liberális gondolkodói magától értetődőnek vehették a metafizikai 
alapokat, mi viszont nem, mivel a kereszténység megroppant. A 
racionalisták azt gondolták, ha hátat fordítunk a <em>„babonás”</em> 
múltnak, mindenki felvilágosult tudóssá válik, de nem ez történt: 
jobbára hedonista pogányok lettünk, ahogy azt előre lehetett is látni.</p>

<p><strong>Sokszor szóba került a vallás budapesti előadása során. A 
Maps of Meaning című munkájában azt írja, hogy a pszichológia legjobban a
 vallástól tart. Hogy érti ezt?</strong><br>
A humanizmus nézetrendszere mára általánossá vált a pszichológia 
területén. A klinikai pszichológusok ebben igencsak vétkesek. A klinikai
 pszichológia ma nem más, mint a radikális protestantizmus egyik 
megjelenési formája. Az az elképzelés, hogy mindenki képes megtalálni a 
saját identitását, a protestantizmus logikai következménye. Ez a 
szemlélet minden egyes embert önálló egyháznak tekint. Ez azonban nem 
működik, hiszen együtt kell élnünk másokkal. Ha nincs szükség az 
intézményes egyházra mint az ember és Isten közti közvetítőre, abból 
előbb-utóbb az következik, hogy Istenre sincs szükség. De akkor ki kerül
 Isten helyére? Hát az ember maga. És belőle is micsoda? Na, itt a 
probléma. Lehet, mondjuk, a szexuális irányultságunk. Az lesz Istenné.</p>

<p><strong>Még mindig konfliktusban áll egymással pszichológia és vallás?</strong><br>
Nézetem szerint a pszichológia most visszafejlődik valamifajta 
egységesülő woke őrületbe. Kanadában már annyira eluralkodott ez az 
ideológia, hogy a pszichológusok felügyeleti testülete ellehetetleníti 
azokat a szakokat, ahol nem oktatják a „<em>társadalmi igazságosság”</em>
 woke tanait. Holott a pszichológia, lényegét tekintve, nem politikai 
természetű, így összeférhetetlen a politikában gyökerező szemlélettel. 
Amint erre a területre téved, dugába dől.</p>

<div>Ha javítani akarunk a világon, a munkát magunkon kell kezdenünk”</div>

<p><strong>Mit tanácsol a magyaroknak a jövőre nézvést, hogyan kezeljék az itt tárgyalt problémákat?</strong><br>
A legalapvetőbb problémákat egyéni szinten kell megoldani. Ha javítani 
akarunk a világon, a munkát magunkon kell kezdenünk. Vegyük fel a 
keresztünket, és cipeljük fel a hegyre. A parancsuralom hívei szerint az
 élet nehézségeire a kollektivizmus a megoldás. Nem hiszek ebben. Az 
alapvető válasz a lélekben és a vallási megközelítésben rejlik. Ha erről
 megfeledkezünk, a legfontosabbról, éppen a megoldásról mondunk le. Az a
 meggyőződés vezetett a klinikai szakpszichológia területére, hogy a 
politikai stabilitás kulcsa az egyéni szerepvállalás, amely lényegét 
tekintve vallási alapokon áll. Ha jobbá akarjuk tenni a világot, jobb 
emberré kell válnunk. Nincsenek olcsó megoldások. Miért vállaljunk 
felelősséget? Próbáljuk meg anélkül, aztán majd rádöbbenünk! Az út 
káoszhoz vezet, abból pedig mindig zsarnokság következik. Erre jó néhány
 példát láthattunk a huszadik században, és ha egy kicsit is észnél 
vagyunk, nem követjük el még egyszer ugyanazokat a hibákat. Nem tudjuk, 
mit hoz a következő tíz év, de kalandosnak ígérkezik, és ahogy elnézem, 
egyre gyorsuló ütemben történnek a dolgok. Ha kacérkodunk a 
zsarnoksággal, hamar komolyra fordul a helyzet – amint ezt a 
covidlezárások idején is megtapasztalhattuk. A technológia már megvan az
 elnyomás tökéletes kivitelezéséhez, a további fejlesztésekről pedig 
Kína gondoskodik. A világot most is több mint hétszázmillió ipari kamera
 pásztázza – ha adnának magukra az európaiak, minden kihelyezett kamera 
lencséjét lefújnák festékszóróval. Az ilyen megfigyelés mindig ellenünk 
dolgozik. Aki Európa jövőjét akarja látni, menjen ki a reptérre. Úgy 
tűnik, az egész világ olyan, mint egy nagy repülőtér, példának ott van 
Brüsszel. A reptér szimbólum: a zsarnokság gyakorlótere. Biztos, hogy 
így akarunk élni?</p>

<div><strong>Jordan B. Peterson</strong><br>
1962-ben született Edmontonban. Az Albertai Egyetemen tanult 
pszichológiát és politikatudományt, a McGill Egyetemen doktorált 
klinikai pszichológiából. A Harvardon kutatott, 1998-tól a Torontói 
Egyetem tanára volt. 1999-ben jelent meg első műve, a Maps of Meaning: 
The Architecture of Belief (a jelentés térképei – a hit architektúrája).
 2016-ban éles kritikával illette az úgynevezett C-16-os törvényt, amely
 büntette az alternatív genderidentitások el nem ismerését. 
Tiltakozásával Peterson jelentős ismertségre tett szert hazájában. 
2018-ban jelent meg a 12 szabály az élethez című könyve, amely azóta 
több mint tízmillió példányban jelent meg világszerte. Ezt követte 
harmadik kötete, a Túl a renden – Újabb 12 szabály az élethez. Előadásai
 több száz milliós megtekintéssel futnak YouTube-csatornáján. Háromszor 
járt Budapesten, legutóbb 2023. május 9-én az MCC társszervezésében 
tartott telt házas előadást a Papp László-sportarénában.</div><div>
<div class="gmail-adn gmail-ads"><div class="gmail-gs"><div class="gmail-"><div id="gmail-:k5" class="gmail-ii gmail-gt"><div id="gmail-:k4" class="gmail-a3s gmail-aiL"><div dir="ltr"><p style="text-align:right"><em>Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád </em></p>

</div><br></div></div></div></div></div></div>

<p style="text-align:right"><em></em></p>

</div></div></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>