<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div>
<div><div><div><div><h1>A Salus Populi Romani Mária-kegykép</h1><div><div><div>
<a href="https://katolikus.ma/a-salus-populi-romani-maria-kegykep/" target="_blank">https://katolikus.ma/a-salus-populi-romani-maria-kegykep/</a></div></div></div></div></div></div><div><div><div><img src="https://katolikus.ma/wp-content/uploads/2023/05/Salus-Populi-Romani-kegykep-Egyedi.jpg.webp" alt="" style="margin-right:0px" width="752" height="451"></div>
<span>Salus Populi Romani kegykép - Fotó: GREGORIO BORGIA/AFP/GETTY IMAGES</span></div></div></div><div><div><div><div><div><div><p>Ferenc
pápa minden apostoli utazása előtt és után is lerója kegyeletét a Salus
Populi Romani (a római nép védelmezője*) Mária-kegykép előtt.
Magyarországi apostoli látogatása <a href="https://katolikus.ma/a-papa-koszonetet-mondott-a-szuzanyanak-a-magyarorszagi-apostoli-latogatasa-soran-tapasztalt-vedelmeert/" target="_blank">alkalmával</a>
is így tett. A kegyképet a Santa Maria Maggiore-bazilika főhajójában
őrzik, a kegykép számára V. Pál pápa által építtetett kápolna oltára
felett. A kegykép a középkor óta különös tiszteletnek örvend. A rómaiak
veszélyek, szerencsétlenségek elhárítása érdekében keresik fel, Mária
közbenjárását kérve, így a kápolna zarándokhellyé vált.</p><p>A hívek
körében nagy tiszteletnek örvendő Mária-kegyképet – amelynek korát nehéz
meghatározni – a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette
Máriáról. A legenda szerint:</p><blockquote><p>„ A
keresztre feszítés után, amikor a Szűzanya János apostol házába
költözött, magával vitt néhány személyes tárgyat – köztük egy asztalt,
amelyet a Megváltó Szent József műhelyében készített. Amikor jeruzsálemi
jámbor szüzek rábeszélték Szent Lukácsot, hogy fessen egy portrét az
Istenanyáról, ennek az asztalnak a lapját használta fel arra, hogy
megörökítse Mária képmását. Szent Lukács, miközben az ecsettel és
festékekkel dolgozott, figyelmesen hallgatta Jézus Anyját, aki a fia
életéről beszélt, olyan tényekről, amelyeket az evangélista később
evangéliumában megörökített. A legenda szerint a festmény Jeruzsálemben
és környékén maradt, amíg Szent Ilona a 4. században fel nem fedezte. A
festményt más szent ereklyékkel együtt Konstantinápolyba szállították,
ahol fia, Nagy Konstantin császár templomot emeltetett a kép
tiszteletére.”</p></blockquote><p>A kép nevét onnan kapta, hogy 593-ban,
I. Gergely pápa idején, a pestisjárvány alatt körmenetben hordozták
végig Róma városán. Hadrián mauzóleumához érve angyalok karának éneke
hangzott fel, akik a Regina coeli feltámadási himnuszt énekelték, majd
megjelent az épület felett egy angyal, akit Szent Mihálynak tartottak,
és aki visszatette hüvelyébe a bosszúállás kardját, amelyet addig Róma
városa felett kivonva tartott. Ezzel megszűnt a pandémia. A csodás
eseményt Mária oltalmazó közbenjárásának tulajdonították, a helyszín
pedig azóta Angyalvárként ismert. A kegyképet a 15. századtól kezdve a
jezsuiták használták a Mária iránti tisztelet erősítésére.</p><img src="https://katolikus.ma/wp-content/uploads/2023/05/Ferenc-papa-halaadasa-a-Szuzanyanak-Custom-1024x576.jpg.webp" alt="" width="1024" height="576">Ferenc pápa hálaadása a kegykép előtt – Fotó: Vatican Media<p>A
cédrusfa táblára festett, bizánci stílusú képen Mária kék ruhában
látható, karján a gyermek Jézussal, aki egy díszes könyvet tart a
kezében. A gyermek Jézus Máriára tekint, míg a Szűz tekintete kifelé, a
nézőre irányul.</p><p>A képet 2018-ban restaurálták, amelynek során
felszínre kerültek és élesebbé váltak az ikon színei – így Mária és a
kis Jézus arcának színei, a Gyermek aranyszínű ruhájának csillogó
árnyalatai és Mária ruhájának kéksége. A Salus Populi Romani ikon
leghíresebb másolata a częstochowai Fekete Madonna-kegykép.</p><p>* A
latin salus szót különböző források különbözőképpen fordítják. Jelenthet
egészséget, megmenekülést, üdvöt, üdvösséget, jólétet.</p></div></div></div></div></div></div> <br></div></div></div>