<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Atanáz püspök és egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2023. május 2., kedd | 6:00</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-atanaz-puspok-es-egyhaztanito-96489">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-atanaz-puspok-es-egyhaztanito-96489</a><div class="gmail-ikonok"><br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g96489']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=96489&v=&img=c_atacir.jpg" style="margin-right: 0px;" width="481" height="323"><span class="gmail-galcount" title="2 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Alexandriai Szent Atanázra, más néven Nagy Szent Atanázra </span>emlékezünk liturgikus emléknapján, május 2-án.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanáz
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Alexandriában született 298 körül. Gyermekként megélte</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Diocletianus
császár borzalmas</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">üldözését. E</span></b>z <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">adta jellemének azt a
hajthatatlanságot és szilárdságot, </span></b>amelyet később ellenfelei
megemlítettek róla.</span></p>
<p>Tanulmányairól nem sokat tudunk. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-vazul-es-nazianzoszi-szent-gergely-puspokok-es-egyhaztanitok" target="_blank">Nazianzi Szent Gergely</a> ezt
írta: „Csak kevés időt fordított tanulmányokra, de éppen eleget ahhoz,
hogy ne legyen tudatlan.” Atanáz beszámolt arról, hogy tanítói közül
néhányan <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üldözés </span>áldozatai lettek. Írásai arról tanúskodnak, hogy jól
ismerte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Platón, Arisztotelész, Homérosz írásait és az újplatonizmus
tanítását.</span></span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Fiatal Korában találkozott a sivatagi szerzetesekkel és <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-antal-apat" target="_blank">Remete Szent Antallal</a>,
tőlük tanult önfegyelmet és önmérsékletet. Élete folyamán többször
talált menedéket a sivatagi szerzeteseknél. Aszketikus élete később
kivívta <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenségei</span> tiszteletét is.</b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Fiatalon lett Alexandrosz alexandriai pátriárka titkára. Már </span></b>a<span style="background-color:rgb(234,209,220)">z <a href="http://lexikon.katolikus.hu/A/arianizmus.html" target="_blank">ariánus vita</a></span> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">előtt írt két művet,</span></b> <em>A pogányok ellen</em> és <em>Az Ige megtestesülése</em>
címmel, melyekben vallotta az egylényegűséget. Alexandrosz 321-ben
kiadott egy arianizmust elítélő enciklikát, amely stílusa és tartalma
szerint valószínűleg már Atanáz munkája volt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Diakónusként kísérte
Alexandroszt az <a href="http://lexikon.katolikus.hu/N/niceai%20zsinat.html" target="_blank">első Niceai Zsinatra,</a> ahol győzött az ortodox krisztológia, amely szerint a Fiú egylényegű az Atyával.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>328-ban Alexandria püspökévé választották Atanázt; haláláig
betöltötte ezt a tisztséget. Ugyanabban az évben Nagy Konstantin római
császár véget vetett</b></span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Arius </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">száműzetésének. Az ariánusok és a
meletiánusok nem fogadták el</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az első Niceai Zsinat határozatát</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">, és azzal
vádolták Atanázt, hogy zsarnokként viselkedik velük. 335-ben, az első
Türoszi Zsinaton Nikomédiai Euszebiosz és társai követelésére </span></b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanáz</span></b>n<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ak
le kellett mondania </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">püspöki hivataláról</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Azután a két párt találkozott a
császárral Konstantinápolyban, és azzal vádolták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanázt, </span>hogy meg
akarja akadályozni a Rómába irányuló egyiptomi gabonabevitelt. Ekkor<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
császár </span>száműzte <span style="background-color:rgb(255,242,204)">őt </span>Trierbe.</span></b></p>
<p><b>Atanáznak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> így volt lehetősége terjeszteni a niceai hitvallást
nyugaton, de főleg Trierben, majd később Rómában is. Itt azt a
szerzetesi eszményképet is átadta, amit Egyiptomban, Remete Szent
Antaltól tanult.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A császár halála után, 337-ben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszahívták Alexandriába a száműzött
püspököket,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> de </span>341-ben Atanázna</span></b>k <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ismét el kellett hagynia</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">városát.
Rómában és Aquileiában élt. Római tartózkodása alatt jó kapcsolatokat
ápolt I. Gyula pápával és a római klérussal.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Flavius Iulianus császár rendelettel <span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszahívta</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> püspöki székébe
Atanázt, aki 362. február 21-én tért vissza Alexandriába. 362 tavaszán
vagy nyarán szinódust hívott össze a városban, amely az Egyház
egységével</span></b>, az arianizmus <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">elutasításával, a Niceai Zsinat hitvallásával,
Isten egy vagy három személyének kérdésével, Jézus emberi természetével
és a Szentlélek istenségével foglalkozott. A szinódus vitáját a <em>Tomus ad Antiochenos </em>című munkájában összegezte – ez a mű kulcsszerepet játszott a későbbiekben a Szentháromság körüli teológiai vitákban.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az ariánusok meg-megújuló támadásai miatt</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanáz</span></b> l<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">egalább ötször kényszerült száműzetésbe</span></b>, erre utal az <em>Athanasius contra mundum</em> (Atanáz az egész világ ellen) szólás.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A kedvezőtlen körülmények </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenére Atanáz sokat írt. Műveiben hiányos
az adatok rendezése, sokszor ismételte önmagát, eltért a tárgytól.
Munkái elsősorban teológiai szempontból jelentősek. Bár </span></b>nyugati
száműzetésének évei alatt <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">megtanult latinul is, körleveleit mégis görög
és kopt nyelven adta ki. Megírta Remete Szent Antal életét; a keleti és a
nyugati kereszténység szerzetesei egyaránt ihletet merítettek a
sivatagi szent hagiográfiájából.</span></b> A már említett <em>Tomus ad Antiochenos</em>on kívül Atanáz még négy beszédet írt az arianizmus követői ellen. Az Ószövetségről írt kommentárjai, a <em>Tisztasági fogadalomról</em>, a <em>Szeretetről és önfegyelemről</em>, az <em>Egészségről és betegségről</em> című írásainak csak részletei maradtak fenn. A hagyomány neki tulajdonítja az úgynevezett <a href="http://lexikon.katolikus.hu/Q/Quicumque.html" target="_blank">Szent Atanáz-féle hitvallást</a> (<em>Quicumque</em> vagy <em>Symbolum Athanasianum</em>
vagy sancti Athanasii), ám ez valójában máig vitatott eredetű.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Atanáz
volt az első, aki 367-ben a 39. számú húsvéti levelében kanonikusnak
jelölt 27 újszövetségi iratot. Ez a felsorolás a mai napig érvényes.</b></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>373. május 2-án halt meg Alexandriában.</b></span> A római naptárba
1550-ben vették fel ünnepét. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Még életében elnyerte „az Egyház oszlopa”
és „az ortodoxia atyja” kitüntető elnevezéseket. Ataná</span></b>z a<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> migrénes
fejfájásban szenvedők</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">védőszentje.</span><br></b></span></p>
<p style="text-align:center"><span>* * *</span></p>
<p><span>Erről a nagy egyháztanítóról, a katolikus hit hajthatatlan
védelmezőjéről saját művei és kortársainak elbeszélései adnak eleven
képet. Már életében ezt ajánlja szerzeteseinek egy Kozmasz nevű
kolostorfőnök: „Ha hozzájutsz Atanáz valamelyik könyvéhez, és nincsen
papírod, akkor másold le a ruhádra!”<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Nazianzi Szent Gergely pedig így
jellemzi emlékbeszédében az alexandriai püspököt: „<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Azoknak, akik
ütötték</span>, olyan volt, mint a gyémánt, az elszakadtak számára azonban mint
a mágnes, amelynek titkos ereje magához rántja a kemény vasat.”</span></b></span></p>
<p><b><font style="color:rgb(0,0,255)" size="4"><em>Mindenható, örök Isten, </em><em>te megadtad Szent Atanáz püspöknek, </em><em>hogy rendíthetetlenül védelmezze Fiad istenségét. </em><em>Segíts kegyelmeddel, hogy tanítása nyomán és pártfogásával </em><em>egyre gyarapodjunk ismeretedben és szeretetedben. </em><em>A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, </em><em>aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, </em><em>Isten mindörökkön örökké. Ámen</em></font></b></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete </em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>