<div dir="ltr">
<h1><font size="2"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230501_tota_w_megint_lukesegeket_irt_a_paparol_akarcsak_az_egesz_baloldal">https://mandiner.hu/cikk/20230501_tota_w_megint_lukesegeket_irt_a_paparol_akarcsak_az_egesz_baloldal</a></font></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2023. május 1. 8:07</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"> <br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div class="gmail-clearer"></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div class="gmail-clearer"></div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-ao_hird" style="">
Nagyon kellett erőlködnie a baloldali médiának, hogy megmagyarázza magának a pápalátogatást. Főleg Tóta W-nek. </div><div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner"><div id="gmail-adoceanhuzncqowmohh3" class="gmail-adOceanZone gmail-adOceanDesktop" style="display:block"><div id="gmail-lumnkqluniwrilkvfiosjclu-ins-target">
</div></div></div>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-text">
<p style="margin-bottom:11px">Nagyon
kellett erőlködnie a baloldali médiának, hogy megmagyarázza magának a
pápalátogatást. Eleve a pápa meg az egyház nem komfortos téma nekik (a
Telex azt írta például, kiment a mise utána a pápa kiment a bazilika
elé, holott a bazilikában nem is volt mise), de most arra készültek,
hogy Orbánékkal szemben pápapártiak lesznek. Ez nem Ferenc-specifikus
attitűd balról, régebben is imádták ráolvasni a magyar jobboldali
kormányokra vagy a magyar egyházra az pápák jól megválogatott,
kontextusából kiragadott mondatait. Szóval most egy kicsit szeretniük
kellett egy intézményt és az azt megtestesítő személyt, egy olyan
intézményt, amit amúgy utálnak, hogy még jobban utálhassák a NER-t.</p>
<div class="gmail-keretes" style="margin-bottom:11px">A pápalátogatás
azonban lelkipásztori útként és politikai fronton is jól sikerült
mindhárom szereplő részéről (pápa, magyar egyház, magyar kormány), </div>
<p style="margin-bottom:11px">úgyhogy ez nehéz feladatnak bizonyult.
Elvégre a valóságot problémás figyelmen kívül hagyni – bár a baloldali
médiának ez rendszerint sikerül. Lecsaptak például a pápa menekültekkel
és nyitott határokkal kapcsolatos mondataira (kellett nekik ez, mint egy
falat kenyér), viszont mélyen hallgattak a szupranacionalizmus és a
gender-ideológia elleni <a href="https://mandiner.hu/cikk/20230428_ferenc_papa_beszed_elo_orban_viktor" target="_blank">megjegyzéseiről</a>.</p>
<p style="margin-bottom:11px">A 444-en az LMBTQ-propagandista Pál Márton <a href="https://444.hu/2023/04/29/a-csalad-az-csalad-kampany-elinditoja-szerint-orban-gunyt-uzott-ferenc-papabol?fbclid=IwAR1DenJJ-NhjIW0AXgsOVFQV6W32VsILFMOV0pevowQz12MRcC1Lbwb3jmo" target="_blank">fakadt ki</a>
a miniszterelnök „a család az család”-posztja miatt, mert szerinte
„gúnyt űz” többek közt Ferenc pápából is – holott az egyház tanítása és
Ferenc pápa többször is hangoztatott genderügyi gondolatai bizony
összhangban vannak Orbán posztjával. Tóth Csaba mércés marxista a <a href="https://publish.twitter.com/?query=https%3A%2F%2Ftwitter.com%2Ftothcsabatibor%2Fstatus%2F1652404330656301056&widget=Tweet" target="_blank">Twitteren írt</a>
horthysta neobarokk pompáról a pápa várbéli fogadása miatt, többek közt
a lovas huszárokra utalva. Csak hát egy pápalátogatásnak van
protokollja is, a lovas huszárok meg nem a Horthy-kor találmánya, nem is
beszélve a „pompáról” – amit nevezzünk inkább méltó ünneplésnek. Tóth
szerint ez a pompa „hat évtizedig” hiányzott a magyar kelléktárból,
ezzel implicite mentegetve a kommunizmust. Egyébként ha már pompa:
hirtelen eszembe jut a svájci gárda.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Meg az a bibliai történet, <a href="https://szentiras.hu/SZIT/Mt26;6-16" target="_blank">miszerint</a>: <em>„Amikor
Jézus Betániában a leprás Simon házában tartózkodott, odament hozzá egy
asszony. Alabástrom edényben drága illatos olajat hozott, s ahogy ott
ült az asztalnál, a fejére öntötte. Ennek láttára a tanítványok
bosszankodtak: „Mire való ez a pazarlás? Hisz jó pénzért el lehetett
volna adni, s az árát a szegények közt szétosztani.” Jézus észrevette, s
így szólt hozzájuk: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hisz jót tett
velem. </em></p>
<div class="gmail-keretes" style="margin-bottom:11px"><em>Szegények mindig lesznek veletek, de én nem maradok mindig veletek. </em></div>
<p style="margin-bottom:11px"><em>Amikor az illatos olajat testemre
öntötte, a temetésemre tette. Bizony mondom nektek, ahol a világon csak
hirdetni fogják az evangéliumot, mindenütt megemlékeznek majd arról is,
amit ez az asszony tett.”</em></p>
<p style="margin-bottom:11px">Az erőlködés netovábbja azonban a 2010-es évekből itt maradt Tóta W. Árpád maradt infantilis ateizmusával, aki jobb ötlet híján <a href="https://mandiner.hu/cikk/20230430_tota_w_arpad_belfold_ferenc_papa_papalatogatas" target="_blank">olyasmiket írt le</a>, hogy<em> „a pápa maga sem hisz már régóta. Túl okos, túl művelt hozzá.”</em> Hozzáfűzte: <em>„Raniero
Cantalamessa bíboros, XVI. Benedek apostoli prédikátora állapította
meg, hogy az ateizmus a tanultak luxusa, azoké, akik a tanulásnak
szentelhették életüket. A pápa ezek közé tartozik. A többieknek marad a
vakhit.” Szerinte „jó embernek lenni hit nélkül is lehet. Azt hiszem,
ennek Ferenc pápa a legjobb példája.”</em></p>
<p style="margin-bottom:11px">Nos, abban egyetértek Tóta W-vel, hogy hit
nélkül is lehet valaki jó ember. Megjegyzem, a liberalizmus egyik
alapító filozófusa, John Locke nem értett egyet Tóta W-vel, szerinte
kétfajta ember veszélyes: a katolikus (mert más hatalom alatt áll) és az
ateista (mert megbízhatatlan, hisz nem hisz az örök életben és a
kárhozat lehetőségében). Márpedig John Locke aztán tanult ember volt, és
megengedhette volna magának az ateizmus „luxusát”.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Egyébként Cantalamessa nem mondott
olyasmit, amit Tóta W. tulajdonított neki. 2009-ben, amikor a londoni
buszokon ateista kampányszöveg volt olvasható (<em>„Talán nincs is Isten. Élvezd az életet!”</em>), Cantalamessa a Reuters szerint a <a href="https://www.reuters.com/article/uk-vatican-atheism-idUKTRE53923U20090410" target="_blank">következőképp reagált</a>: <em>„Szinte
még meg is kell köszönnünk azoknak, aki ezt a reklámkampányt csinálták.
Jobban szolgálják Isten ügyét, mint a mi apologetikus érveink. Annyira
megmutatta érveik szegénységét, hogy segített felkavarni sokat alvó
lelkiismeretét. A szenvedés misztérium mindenki számára, főleg az
ártatlanok szenvedése, de istenhit nélkül nagyon abszurddá válik. Így
még az utolsó remény is odavan. </em></p>
<div class="gmail-keretes" style="margin-bottom:11px"><em>Az ateizmus egy luxus, amit csak a privilegizált életet élők engedhetnek meg maguknak.”</em></div>
<p style="margin-bottom:11px">Szóval Cantalamessa arról beszélt, hogy az
ateisták érvei gyengék, és nem emlegetett semmiféle „tanultak luxusát”
az ateizmussal kapcsolatban, hanem a „privilegizáltak luxusát”
emlegette. Tóta W. tehát a tényellenőrzéssel is befürdött.
Szkepticizmusa pont annyira jó, mint a Szkeptikus Társaságé, ők is <a href="https://mandiner.hu/cikk/20230427_hamis_einstein_idezetet_posztolt_a_szkeptikus_tarsasag" target="_blank">befürödtek már hamis Einstein-idézettel</a>. <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Raniero_Cantalamessa" target="_blank">Cantalamessa</a> amúgy a katolikus karizmatikus megújulás mozgalmához tartozik, szóval egyáltalán nem ateista.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Ahogy Böszörményi Nagy Gergely írta nemrég <a href="https://mandiner.hu/cikk/20230412_scientia_et_religio" target="_blank">egy könyvajánlóban</a>: <em>„Tudomány
és vallás, a két „magisteria” közötti konfliktus csupán modern
agyszülemény. A 19. századig a természet iránti érdeklődést éppen a
legfőbb istenség iránti tisztelet motiválta – ahogyan az istenhit
alapozta meg a rendezett kozmosz, a racionális elvek mentén működő
világmindenség koncepcióját is. Hit és tudás édestestvérek.”</em></p>
<p style="margin-bottom:11px">Ott van aztán az oxfordi prof Alister McGrathnak <a href="https://szitkonyvek.hu/termek/621" target="_blank">az ateizmus alkonyáról szóló munkája</a>. Vagy egy kortárs apologéta, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Swinburne" target="_blank">Richard Swinburne</a> oxfordi filozófusprofesszor trilógiája:<em> The Coherence of Theism</em>; <em>The Existence of God</em>; <em>Faith and Reason</em>. Magyarul a <a href="https://moly.hu/konyvek/richard-swinburne-van-isten" target="_blank"><em>Van Isten?</em></a> és az <a href="https://mandiner.blog.hu/2013/02/17/isten_lete_es_a_valoszinuseg-szamitas" target="_blank"><em>Isten volt-e Jézus?</em></a>
olvasható tőle. Nos, Tóta W-vel szemben Swinburne-nek megvan a
tanultság privilégiuma, de az ateizmusé nincs. Sőt. Ennyit erről. Is.</p>
<p style="margin-bottom:11px"><em>Nyitókép: MTI/Kovács Tamás</em></p>
</div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>