<div dir="ltr"><div><br></div><div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230418_torok_csaba_valasz">Vegyétek már észre, hogy a „jófej egyház” projektje nem jött be – válasz Török Csabának</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2023. április 18. 18:01</div>
</div><div><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230418_torok_csaba_valasz">https://mandiner.hu/cikk/20230418_torok_csaba_valasz</a></div><div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div class="gmail-clearer"></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div class="gmail-clearer"></div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
Lehet, hogy Ferenc pápát a másként gondolkodók érdeklik, de a másként gondolkodókat nem igazán érdekli Ferenc pápa.</div>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-text">
<p style="margin-bottom:11px">Ferenc pápa nem vállakat veregetni jön hozzánk, hanem sebeket gyógyítani – <a href="https://telex.hu/velemeny/2023/04/16/szemlelek-sorozat-papalatogatas-torok-csaba" target="_blank">írja</a> Török Csaba, az esztergomi bazilika plébánosa, a katolikus egyház tévéfelelőse a Telex Szemlélek-rovatában.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Elolvastam Török Csaba cikkét, és minden
szavával egyetértek. Viszont nagyon-nagyon egyoldalúnak találom. Mióta
eszemet tudom, folyamatosan jelen van ez az önostorozó hangnem az
egyházi közösségekben, annak ellenére, hogy minden megnyilvánulásakor
úgy teszünk, mintha újszerű és bátor lenne. És azon túl, hogy persze az
önreflexió fontos dolog, egyébként nem bizonyult túl attraktívnak sem
befelé, sem kifelé. De haladjunk sorban.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Török Csaba felteszi a kérdést:<em>
„Kikhez jön a pápa? A jó katolikusokhoz? A papokhoz, a szerzetesekhez és
a püspökökhöz? A keresztény kurzus politikusaihoz? A saját magunkról
gyártott idealizált képzelgések megtestesítőihez? Vagy esetleg másokhoz
is? »A jövő egyházának kényelmetlen atyánkfiaihoz«, hogy Diósi Dávid
igen találó megfogalmazásával éljek? Azokhoz, akiket kinézünk a
templomainkból? Akiket megvetünk? Akiket a »krisztusi szeretet« által
feltüzelt utálkozással gyűlölünk? Vagy akik zavarják a köreinket? Akik
más értékek mentén keresik boldogulásukat? Akik kilógnak a keretek
közül, akikben csorbul a »forma«? Akik nem simulnak bele zökkenőmentesen
és akadálytalanul a nagy katolikus csendéletbe (ahol a hangsúly inkább a
csenden, semmint az életen van)? Szeretném, hogy a pápa mindannyiunkhoz
jöjjön, és ebben a »mi«-ben mind ott lennénk. Mindenféle
»mi–ők«-megosztás és megoszlás nélkül.”</em></p>
<h3 style="margin-bottom:11px"><strong>Jön a pápa, de ki megy ki a pápára?</strong></h3>
<p style="margin-bottom:11px">Én viszont azt kérdezném: kiket érdekel
komolyan a pápalátogatás, azon túl, hogy idejön egy világszerte ismert
celeb? Ki megy ki a pápára? Elmondom: a pápalátogatásra kilátogató, azt
komolyan követő tömegek nem azok lesznek, „akik más értékek mentén
keresik a boldogulásukat”. Nem az egyház perifériáján élők és a másként
gondolkodók. Nem az ateisták, nem az agnosztikusok, nem illegális
bevándorlók, nem a buddhisták, nem a maguk módján (nem) vallásosak.</p>
<div class="gmail-keretes" style="margin-bottom:11px">Lehet, hogy Ferenc pápát a másként gondolkodók érdeklik, de a másként gondolkodókat nem igazán érdekli Ferenc pápa.</div>
<p style="margin-bottom:11px">Számukra ő egy celeb a sok közül. Addig
érdekes, amíg néha úgy lehet értelmezni a szavait, ahogy nekik tetszik.
(Amúgy szerintem Ferenc pápa nem a másként gondolkodók miatt jön. Azért
jön, mert itt még lát híveket, akikért érdemes eljönni.)</p>
<p style="margin-bottom:11px">Hanem a látható, intézményes egyház létező
közösségei; plébániaközösségek, egyházi iskolák közösségei, ifjúsági
közösségek; azok, akik rendszeres miselátogatók, fontos számukra, hogy
mit tanít az egyház. A pápalátogatásra a keménymag látogat ki tömegesen.
És persze talán azok, akik sok mindenben nem értenek egyet az
egyházzal, de valamiért mégis szorosan kötődnek hozzá., A „jó” és rossz
katolikusok, köztük például a püspökök, papok, szerzetesek, akár még a
„keresztény kurzus politikusai” is ott lesznek, az előző Hősök terei
pápa misén ugyanis nem eggyel találkoztam közülük, amint hétköznapi
emberként követték a szertartást valahol az Andrássy úton a
családjukkal, mindenféle felhajtás (és VIP-ülőhely) nélkül.</p>
<h3 style="margin-bottom:11px"><strong>Nemigazi keresztények</strong></h3>
<p style="margin-bottom:11px">Ők azok, akik elviselik, hogy a
szemlélekesek elmondják róluk, hogy ők valójában nem igazi keresztények,
mert szerintük a nem keresztények igazibb keresztények. A szemlélekes
kereszténység ugyanis egy keresztény erényt emel ki, az ellenség
szeretetét, és persze azt sem magára vonatkoztatja, hanem a politikai
jobboldalra és az ahhoz tartozó keresztényekre. A magyar jobboldali
pártokra szavazó keresztények szerintük kirekesztik a baloldali
meggyőződésű embertársaikat, a kormány meg mélyíti a magyar társadalom
megosztottságát. Harminc éve hallgatom ezeket a szólamokat: a keresztény
önostorozást, és a magyar társadalom megosztottságáról szóló sirámokat.
Egy ideig egyet értettem velük. Aztán elegem lett. Már bocs, de a demokrácia megosztottságot okoz.</p>
<p style="margin-bottom:11px">A demokráciában különböző politikai
pozíciók versenyeznek egymással. A verseny megosztottságot szül.
Egyáltalán a különféle politikai pozíciók léte is megosztottságot
tükröz. A nyugati történelemben ezt az ideológiai megosztottságot a
felvilágosodás okozta, a demokrácia pedig fokozta. Ez jár a
demokráciával. Aki demokrata, megbékél vele és elviseli. Ne higgyük,
hogy más nyugati társadalmak nem megosztottak. Megosztottak az
amerikaiak, megosztottak a spanyolok, és így tovább. A németek talán
nem, de az egy liberális egység.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Mindegy is, nem ez a lényeg. Oda akartam
kilyukadni, hogy rámutassak: a szemlélekes kereszténység egy erényen mér
mindenkit, és annak gyakorlását is a jobboldaliakon kéri számon.
Szerinte a jobboldaliak megosztottságot mélyítenek és nem szeretik
politikai ellenfeleiket, a másként gondolkodókat, és ezért nem „igazi”
keresztények, mert a Szemlélek szerint az igazikereszténység mércéje
kizárólag a politikai tolerancia és az ideológiai másként gondolkodók
keblünkre ölelése. </p>
<h3 style="margin-bottom:11px"><strong>A tökéletesek</strong></h3>
<p style="margin-bottom:11px">Ennek nyomán a szemlélekes kereszténység
sajátja az a nem túl új meglátás, hogy a magukat hívő kereszténynek
mondók tömegei sem „igazi” keresztények, mert hát annak szigorúbb mércéi
vannak (például a lazább és tök más mércéket alkalmazók elfogadása).
Ennek „felismerése” után a szemlélekesek együtt sírnak-nevetnek magukon
és a keresztényeken az egyház és a kereszténység ellenfeleivel, és úgy
gondolják, hogy ők az ellenség szeretete erényének most akkor nagyon
kiváló gyakorlói voltak.</p>
<div class="gmail-keretes" style="margin-bottom:11px">Csakhogy az általuk
propagált és abszolutizált erényt egyáltalán nem gyakorolják a hozzájuk
képest másként gondolkodó jobboldaliak felé, akikről olyanokat írnak, hogy miattuk nem
járnak templomba más hívek. Törlik a kommentjeiket a Facebookon, nem
válaszolnak a megkereséseikre. Az állítólag a tolerancia és megértés
erényét magas szinten gyakorló Szemlélek évek óta pocskondiázza a
jobboldaliakat, legyenek azok keresztények vagy sem.</div>
<p style="margin-bottom:11px">Egyébként meg: a szemlélekes megközelítés
alapján nincs senki a világon, talán a szenteket leszámítva,
akik „igazi” kereszténynek lehetnének mondhatók, mivel a keresztény
ideál megvalósítása tökéletességet igényelne. A kereszténység meg ugye a
tökéletlen bűnösök egyháza. Vagy talán a Szemlélek tudja, hol a határ
az bűnös, de igazi keresztény és a bűnös álkeresztény között? Miért
mindig az elfogadást és toleranciát emelik ki a keresztény erények
tárából? Nem lehet, hogy a saját elfogadás-értelmezésük valójában
szekuláris-humanista?</p>
<p style="margin-bottom:11px">Én nem látom, hogy kiket vetnének meg a
templomba járók, kiket néznek ki a templomaikból, kiket utálnak a
krisztusi szeretet által feltüzelt utálkozással, kik zavarják a
köreiket. Mert akik más értékek mentén gondolkodnak, azok nem mennek be a
templomba, nem zavarják a köreiket, nem érintkeznek velük. Vagy ha
igen, akkor épphogy azért maradtak kapcsolatban, mert régi barátok, vagy
épp rokonok, és kénytelenek valahogy, jól-rosszul kezelni az
ellentétet, például kiadós beszélgetésekkel és néha akár egy jó
veszekedéssel. Ha meg el is követik az intézményes keresztények a Török
Csaba által nekik felrótt bűnöket, akkor is hívők, bűnös hívők, akik
sosem gondolták, hogy tökéletesek volnának. </p>
<p style="margin-bottom:11px">Ha meg Török Csaba már csak Ferenc pápa
miatt bírja ki a katolikus egyházban, akkor az már régen rossz. De
szólok: sokan Ferenc pápa ellenére maradtak az egyházban, esetleg a
szemlélekeseknek feléjük is érdemes volna gyakorolniuk kedvenc
erényüket.</p>
<h3 style="margin-bottom:11px"><strong>A nyitás és a jófejség nem jött be</strong></h3>
<p style="margin-bottom:11px">Akárhányszor egy pap, egy püspök, egy pápa
elmosolyodik, „informálissá” válik, kritizálja a „klerikalizmust”, a
„túlzott formalitásokat”, a „merev hierarchiát”, és mindazt, amit Török
Csaba is felsorolt, hívek és egyházon kívüliek sokaságának lágyul el a
szíve, mondja magában, hogy „ez az”, és álmodozik újra valami utópiáról.
Mintha már mindaz, amit Török Csaba felsorolt, valóban súlyos probléma
lenne az egyházban, és nem épp az ellenkező tendenciák lennének a
meghatározók.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Akárhányszor feltűnik egy Török Csaba,
egyedülállóan úttörőnek és bátornak állítják be, holott rengetegen
mondják ugyanezt már évtizedek óta.</p>
<div class="gmail-keretes" style="margin-bottom:11px">Semmi új, semmi bátor, semmi úttörő nincs benne. </div>
<p style="margin-bottom:11px">Nem azt mondom, hogy mindaz ne lenne
probléma, amit Török Csaba felsorol. Csakhogy ezek valószínűleg mindig
problémák lesznek, mivel az egyház is tökéletlen emberekből áll. Ahogy
más bűnök sem szűnnek meg létezni, úgy a Klerikalizmus & Co. sem
fog.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Azonban azt tudom, hogy a szemlélekes
stratégia nem meggyőző. Legalábbis a nem hívők meggyőzésében biztos,
hogy nem ért el sikereket. Persze, bólogatnak hozzá, hiszen kinek nem
szimpatikus némi önreflexió? De sem a Szemlélek, sem maga a pápa nem
tudna meggyőzni egyetlen ateistát, humanistát vagy épp baloldali
liberálist sem semmilyen reformmal arról, hogy lépjenek be az egyházba. A
liberális értelmiség imádná az egyház liberális reformját, de köszöni
szépen, a belépésből nem kér, mert nem hisz Istenben, és a
kereszténységet a történelem negatív szereplőjének tartja.
Szerintük inkább a buddhizmus.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Az egyház számukra maximum egy
jótékonysági szervezet, ami nem elég jótékony, és sok rajta a vallásos
sallang. Elvégre jótékonykodni lehet rítusok meg tanítások nélkül is.
Így aztán a pápa meg szerintük legjobban tenné, ha kihirdetné, hogy
nincs Isten, tévedés volt az előző kétezer év, bezárná a boltot, és
feloszlatná az egyházat.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Mi lenne, ha néha a törökcsabák
elmagyaráznák azt is, miért van hierarchia, és miért fontosak a
formalitások? Hogy miért volt, van és lesz papság, ami bizonyos
értelemben felette áll a laikusoknak? Hogy mi értelme a dogmáknak? Mi
lenne, ha végre véget vetnénk annak a borzalmas, buksisimogató
infantilizmusnak, ami régóta elharapózott az egyházban? Mi lenne, ha nem
írnánk le olyan értelmezhetetlen hülyeségeket, hogy az egyházi
hierarchia és a hívek viszonya „túlszakralizált” és „túlspiritualizált”?
(Bár ezt a félmondatot nem tudtam teljesen kibogozni.) Mi lenne, ha
Török Csaba, a Szemlélek, és mindenki, aki a „jófej egyház” propagálója, rádöbbenne végre, hogy <em>„vége a 60-as éveknek, és nem jön újra el”</em>? </p>
<p style="margin-bottom:11px">Hogy a jófejségi projekt nem jött be? Nem
meggyőző? Nem az a baj, hogy az egyház nem elég jófej, hanem hogy akár
túlságosan is az? Persze a papok legyenek jófejek szerintem is, meg
emberközeliek (azok, mert emberek), de ebből irányzatot csinálni?</p>
<p style="margin-bottom:11px">Mert ugyanis ki akarna egy olyan
közösségnek a tagja lenni, amiben folyamatos az önvád, leszegett fejjel
közlekednek a tagjai az utcán, bocsánatot kérnek a létükért, kétségbe
vonják saját hitelességüket és integritásukat ahelyett, hogy
öntudatosak, önazonosak lennének, és természetes módon felvállalnák,
amit gondolnak? Mi lenne, ha egyenes testtartással állna az egyház a
világ elé? Ha nem kérne állandóan bocsánatot a létéért? Ha a keménymagot
nem kiáltanánk ki hamis kereszténynek, akármilyen tökéletlen is, és
sugallnánk azt, hogy a nem keresztények az igaziak? </p>
<p style="margin-bottom:11px">Mi lenne, ha rájönnénk, hogy a szemlélekes kereszténység tévút, rossz stratégia, sehová sem vezet? </p>
<p style="margin-bottom:11px">És bocsánat a címbéli tegezésért, de
gondolom a klerikalizmustól és formalitásoktól nagyon megszabadulni
akaró plébános bizonyára megbocsát érte.</p>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:right"><em>Nyitókép: Pixabay</em></p></div></div>
</div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>