<div dir="ltr">
<div class="gmail-col-12 gmail-mt-1">
<h3 class="gmail-cikk-cim">A szolgálat öröme</h3>
<div class="gmail-kulcsszavak">
<a href="https://bizdramagad.hu/kereses?search=hivat%C3%A1s">#hivatás</a>
<a href="https://bizdramagad.hu/kereses?search=hivat%C3%A1stiszt%C3%A1z%C3%A1s">#hivatástisztázás</a>
<a href="https://bizdramagad.hu/kereses?search=hivat%C3%A1s+v%C3%A1laszt%C3%A1s">#hivatás választás</a></div><div class="gmail-kulcsszavak"><a href="https://bizdramagad.hu/cikk/a-szolgalat-orome">https://bizdramagad.hu/cikk/a-szolgalat-orome</a></div>
</div>
<div class="gmail-col-12">
<div><div class="gmail-nincskerekites"><p style="text-align:justify"><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Két
fiatalember, akik arra tették fel életüket, hogy másokat is
elvezessenek az életet átformálni képes kapcsolatra Istennel</span>, a szív és
szív találkozására, melyben ők is megtapasztalták, hogy szeretve vannak<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.
A Riesz testvérek, a 2021-ben Esztergomban pappá szentelt Domonkos és
ötödéves papnövendék, Benedek mesélnek útjukról a papság felé,
képzésükről, szolgálatukról</span>. Két életút a papi élet vonzásában.</strong></p>
<p style="text-align:justify"> <strong><u><font style="background-color:rgb(255,242,204)" size="4">Riesz Domonkos a kelenföldi Szent Gellért-templom káplánja. </font></u></strong></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Papságod<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> második évét töltöd. Jó papnak lenni? </span></strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: <b>Mindennap<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hálás vagyo</span></b>k, hogy annyi
jó ember vesz körül, hogy családok életének része vagyok. A Szent
Gellért-plébánia valóban egy nagy család, Isten családja, melyben nekem
is megvan a helyem és a feladatom. Nem tudom, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">van-e más a világon, ami
annyi sok különböző gondolkodású, korú, életállapotú embert<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">összetart,
mint a hitünk. <strong>Nagy ajándék ebbe a családba tartozni, és benne atyaként jelen lenni. Ez a papság közösségi öröme.</strong></span></p>
<p style="text-align:justify">Egyéni életemben pedig az, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten
közelében lehetek, amikor ő cselekszik, életeket formál akár egy
szentmise, lelkigyakorlat, szentgyónás, hittan alkalmával</span></b>. Rengeteg
ilyen pillanat van. Az ad a legnagyobb erőt, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten közelében
vagyok, aki nagy hatalommal és szeretettel van jelen az emberek
életében.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Káplánként milyen területeken teljesítesz szolgálatot?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bekapcsolódom a plébániai
pasztoráció minden elemébe, de főként a fiatalokkal dolgozom</span></b>, több
gimnazista csapatom van, foglalkozom egyetemistákkal is, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hittant tanítok</span></b>
a Weiner Leó Katolikus Zeneművészeti Szakgimnáziumban. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jó megélni, hogy
a fiatalok keresik Istent, s az életükben valóban jelen van. Miközben
próbálok alkalmat teremteni számukra az Istennel való találkozásra,
tapasztalom, hogy Isten működik, csodákat tesz, változást hoz.</span></b></p>
<p style="text-align:justify">Sok lelki programot szervezünk, noha nem könnyű felkelteni ezek iránt az óriási kínálatban az érdeklődést. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A fiatalságnak kell a hordozóanyag, vagyis az élménydús program,
ami által az üzenet átmegy, de az a fontos, hogy ez másodlagos <span style="background-color:rgb(255,242,204)">legyen
</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az üzenethez képest</span></b>. A szervezésben mindig bőven vannak nehézségek, ha
ezekkel megküzdünk, és eljutunk Isten közelébe, ott <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ő át tudja venni az
irányítást.</span></b></p>
<p style="text-align:justify">Sokszor rádöbbenek<span style="background-color:rgb(255,242,204)">,</span><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a fiataloknak
elsősorban nem </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">nagy történésekre, látványos dolgokra</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">van szükségük,
hanem a csendes jelenlétre és az elérhetőségre,</span></strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy egy pap
</span></b>jókor, jó helyen legyen jelen. Legyenek válaszai, és <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Jóistennel össze
tudjon kapcsolni</span></b>. Isten előbb-utóbb megszólítja mindegyikünket,
mindenkinek ad valamit. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Meg kell küzdeni, hogy a közelébe kerüljünk, de
ez hoz igazi változást.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><img alt="" src="https://bizdramagad.hu/ckfinder/userfiles/images/riesz_domonkos.jpeg" style="height: 509px; width: 680px;"></p>
<p style="text-align:center"><sup>Riesz Domonkos</sup></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Mit szeretnél átadni a fiataloknak, s milyen befogadást tapasztalsz?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: Részben korosztályfüggő, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)">azt mindenképpen </span><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szeretném közvetíteni, hogy Isten őket végtelen gondossággal, szeretettel teremtette</span>.</strong> Egy különleges feladatra szánta őket, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy </span><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">felismerjék, tudnak tenni, tudják gazdagítani a környezetüket</span>,</strong>
és sokat számít, amit tesznek akkor is, ha ez nem szembetűnő. Isten
akar tőlük valamit, ez egy szeretetteljes meghívás feléjük arra, hogy
felfedezzék, <strong>életük egyedi ajándék</strong>. S <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ahhoz, hogy ezt át tudják adni, </b></span><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">el kell fogadni önmagukat</span>.</strong>
A befogadás tekintetében sok múlik azon, valaki azért jött, mert ott
akar lenni, vagy küldték, vagy kötelező. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A tapasztalat, hogy a plébánián
jó dolgok történnek</span></b>, az<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> meg tudja nyitni a fiatalokat.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sugárzik belőled a lelkesedés. Honnan táplálkozik</span>?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: Valóban rengeteg energia ennyi munka, <strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kellenek a források</span>.</strong>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Vannak természetesen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kudarcaim</span> is</span></b>. Felismertem<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">, hosszú távon kell
gondolkodni és türelmesnek lenni. Nagy erőforrás, hogy a szemináriumi
évfolyamommal minden hónapban találkozunk. Át tudjuk beszélni, ki hogy
van. Van egy másik csapat, akikkel arról beszélgetünk,
lelkivezetésünkben, mindennapjainkban hogyan tapasztaljuk Isten
jelenlétét, hogyan tudunk Istenre irányulni. Mellette vannak szabadidős
tevékenységek, barátok, kirándulások, sport. Ajándék az is, hogy
plébánosommal, Kelemen Imre atyával van igényünk arra, hogy együtt
imádkozzunk, beszélgessünk. Közösségben tudunk dolgozni.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Négy fiútestvérből egy pap és egy papnövendék.</span> Hogyan éltétek meg a gyerekkorotokat, mennyire vagytok egymás barátai is? </strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Két bátyám van, egyikük hat évvel, a
másik tíz évvel idősebb nálam, öcsém pedig két évvel fiatalabb. Jó
testvérek voltunk és vagyunk. Összejárunk, bátyám két gyermekét én
kereszteltem. Öcsémmel nagyon összenőttünk, egy közösségbe jártunk,
együtt lettünk vezetők a városmajori plébánián. Aztán együtt készültünk a
papságra.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Milyen volt számotokra az élet a városmajori plébánián?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: Mi tulajdonképpen ott nőttünk fel.
Be kell vallanom, nem az kötött a templomhoz, hogy milyen jó szentmisére
járni, mert azt néha untam. De <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">voltak olyan emberek, akik miatt megérte
odamenni. Csak később ismertem azt fel, hogy az a sok jó fej ember nem
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">véletlenül </span>van ott, hanem valaki miatt.</span></b></p>
<p style="text-align:justify">Mikor Csépányi Gábor atya odakerült, még
inkább fellendült az ifjúság számára az élet. Több vezető összefogott, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
hitoktatókkal és az atyával táborokat is szerveztünk. Óriási
lelkesedéssel fogtunk bele a programokba, ez számtalan fiatalt
megmozgatott. Nekem sokat jelentett, hogy hozzá tudok tenni a közösség
életéhez, hogy számít, ott vagyok.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Mi és ki segített neked az igen kimondásában?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: Természetesen <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az adta az alapot,
hogy keresztény, hitét gyakorló családban nőttem fel. Kiskorunk óta
jártunk templomba, és otthon is imádkoztun</span></b>k. Amikor annyira kicsik
voltunk, hogy még nem tudtunk szavakkal imádkozni, a szüleink énekeltek,
mi beledúdolgattunk. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A család értékeiben benne volt, hogy közösségbe járni érdemes,</span></b>
mert ott olyan kapcsolatok és barátságok tudnak kialakulni, amik egész
életre meghatározók lehetnek, és segítenek a hittel és Istennel teljesen
más keretek között megismerkedni.</p>
<p style="text-align:justify">Sokat adott, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mind a 12 osztályt
ferences gimnáziumban, a Szent Angélában végeztem. Nagyon szerettük az
elsőáldozásra felkészítő Cseri Nikodémus OFM atyát. Neki köszönhetően
alakult ki bennem az alapvető bizalom és a pozitív papkép. A gimnáziumi
lelkinapok emlékezetesek</span></b>, különös az, amikor egy több napos eső
beszorított minket a házba, ahol <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy szentségimádáson megtapasztalt
valóság lett számomra Isten jelenléte.</span></b></p>
<p style="text-align:justify">Ezekben az években állt mellettünk Gábor
atya, a vele való személyes kapcsolat sokat számított akkor, és azóta
is. Összességében <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">olyan papok mellett nőttem fel, akik szimpatikusak
voltak, akiket boldognak láttam saját hivatásukban.</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magával ragadó volt, hogy Isten hívása nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">elvárás</span>, hanem meghívás, és
felszabadító volt az ígéret, hogy az életben nem kell teljesen egyedül
boldogulnom, hanem ott van mellettem, segít nekem.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Mi a te hivatásod alapja?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Azon a bizonyos szentségimádáson
biztatást kaptam, hogy szólítsam meg Istent, mondjam el, ami bennem van.
Háromnegyed óráin át csak mondtam és mondtam. Kiadtam a saját magammal
való problémáimat, kudarcélményeimet a tanulásban, a kapcsolataimban. Jó
érzés volt, hogy van valaki a vonal túloldalán, aki meghallgat, és
megnyugtató volt a jelenlétében lenni. Ez az imaélmény elvezetett oda,
hogy bérmálkozni jelentkeztem. Megtapasztalt valóság lett, hogy Isten
jó, egyre többször éltem meg, ha rábízom a dolgaimat, akkor azok jobban
sikerülnek. </span></b></p>
<p style="text-align:justify"><b>Elsőéves<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> pszichológushallgató voltam</span>,
amikor egy lelkigyakorlaton megéreztem, Isten a papságra hív</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Elkezdtem
ugyan a másodévet,</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> de már lélekben nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ott</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">jártam. A hívás
vissza-visszatért, és annyira vonzó volt, hogy nem tudtam nemet mondani.
Nem tudtam, mert nem akartam. Tudtam, hogy ezt a hívást nem csak megéri
követni, hanem én szeretném is. Elköteleződtem, és ez egy nagy
szabadságot adott. </span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Mit jelentettek a papságra felkészítő tanulmányok az esztergomi szemináriumban?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.D.: Amikor kezdtem, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nagy öregek azt
mondták, olyanok lesznek a szemináriumi évek, amilyenné mi tesszük</span></b>. Négy
oldalról közelítenék.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <strong>Elméleti tanulmányok, gyakorlat, hitélet, közösség.</strong>
</span> A tanulmányok értéke számomra, hogy átfogó képet kaptunk arról, akiben
hiszünk, arról, amit hiszünk. Ahhoz, hogy ez a tudás ne csak lexikális
maradjon, hanem átimádkozott legyen, az az egyéni felelősségem. Örülök,
hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nagy tudású tanáraim voltak, láthattam, a tudás személyes életükhöz
is hozzáad</span></b>.</p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A hitéletet tekintve Esztergom előnyös
helyzetben van, aki szeret a szabadban imádkozni, a természet
karnyújtásnyira elérhető, aki templomot keres, az is bőven tud
választani</span></b>. Sok lehetőséget kaptunk a hitéletünk formálásában. Atyák
jöttek előadni, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sokféle lelkiséget, egyéniséget megismertünk. Nagyobb
rálátást kaptunk az országra, és sok utat láthattunk. Hosszú évek
szolgálatát, s a megtapasztalt hűség erőt is adott</span></b>. Megvolt az a
veszély, ha mindenkiből kivesszük, ami szimpatikus, és összeállítunk egy
követhetetlen ideált, de <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">meg lehetett találni azokat a példákat, melyek
igazán motiválni tudnak.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A mostani képzésben azt látom, egyre
nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oldal. </span></b>Egy kispap például egy évet
töltött nálunk, lehetőséget kapott erre a szemináriumban. Azt gondolom,
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">úgy tanul az ember a legtöbbet, ha csinálja is. Nekem nagyon fontos,
hogy a szemináriumban papbarátokat kaptam. Itt jelentett a legtöbbet, mi
mit tettünk bele, hogyan voltunk jelen, hogyan viszonyultunk egymáshoz,
milyen kezdeményezésink voltak</span></b>. Ezt segítették a házban kapott
szolgálatok, melyeket együttműködésben végeztünk, és mindenki magáénak
érezte a szemináriumot. A legtöbb rajtunk múlt, központilag nem
előírható, hogy háromra szeresse mindenki erősebben a másikat. Én <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
találtam olyan embereket, akikkel kialakult testvéri barátság ma is
kísér, és értékesnek éltem meg a szemináriumban töltött időt.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"> </p>
<p style="text-align:justify"><strong><u><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Riesz Beni a Központi Szemináriumban ötödéves papnövendék. Néhány hónap múlva ünnepli diakónussá szentelését</span>. </font></u></strong></p>
<p style="text-align:justify"><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Két különböző szemináriumban képződtök. Te hogyan kerültél a Központiba?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.B.: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A felvételivel indult, eltöltöttünk
egy hétvégét beszélgetésekkel, különböző programokkal Esztergomban. Rá
egy hónapra értesültem arról, hogy felvettek, és a Központi
Szemináriumba küldenek. Ez váratlanul ért, igazából nem is kaptam rá
magyarázatot, hogy miért alakult így, hiszen ritkaság, hogy a
Főegyházmegyéből ide kerül az ember</span></b>. Ezzel együtt hálás vagyok érte, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
gondviselés keze nyomának érzékelem. A közösségben megtaláltam a helyem,
és budapestiként sokféle szolgálatot is tudok vállalni.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong>A diakónusszentelés küszöbén hogyan értékeled képzéseteket</strong>?</p>
<p style="text-align:justify">R.B.: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Különlegesség a mi
szemináriumunkban, hogy nagy tere van a szabadságnak</span></b>, hogy ne külső
elvárások mentén képződjünk, hanem <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a belső motivációink alakítsanak.
Sokkal többet jelent számomra, ha azért tanulok, azért állok nyitott
szívvel Isten előtt, mert ez a belső vágyam. A bizalomnak ezért a
légköréért hálás vagyok.</span></b></p>
<p style="text-align:justify">Emellett <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">itt az ország szinte minden
egyházmegyéjéből tanulunk együtt, így bárhova is megyek, ott
találkozhatok ismerősökkel</span></b>. Ennek a fordítottja is igaz, azaz sokkal
több tudatosságot igényel a megyéstársaimmal való kapcsolattartás.</p>
<p style="text-align:justify">Értéknek élem meg azt is, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyakorlati képzésben is kapunk szabadságot, például a szerdai nap fenn van tartva arra, hogy ha szolgálatot szeretnénk végezni, megtehessük. Ez egy fakultatív lehetőség, melynek keretében mindenki meg tudja találni azt a szolgálatot, amelyre indíttatást tapasztal.
Én például egy ifjúsági közösséget vezetek, lelkigyakorlatokat,
lelkinapokat tartok, lelkivezetésre járnak hozzám</span></b>, igyekszem az Istennel
való találkozás tereit segíteni. Jó sűrűek a mindennapok, de mégis
örülök, hogy élni tudom így kicsiben a lelkipásztorkodásnak azt az
útját, amire készülök.</p><p style="text-align:center"></p>
<p style="text-align:justify"><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">A hitélet alakításában hogyan segít a szeminárium?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.B.:<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Sok segítséget kapunk a
spirituálisunktól,</span></b> Száraz László atyától.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Adott egy keret, zsolozsmával,
szentmisével, csendes időkkel, vannak különböző lelki programjaink,
</span></b>mindezeken túl pedig önszerveződő módon is találkozunk, imádkozunk, azaz
abban is szabadságot kapunk, hogy kezdeményezzük a közös imádságot.
Például <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">rendszeresen megszólítjuk egymást szentségimádásra vagy éppen dicsőítésre. A szemlélődésnek is többen szívesen adunk teret, ebben is bátorítjuk egymást. Idén egy olyan imacsoportot is alakítottunk, ahol reflexióra
van lehetőség, hogy ki hogyan tapasztalja Istent, hogy mi történik az
imádságainkban. Ilyen mélyen beszélgetni egymással számomra nagyon
megerősítő, nagy ajándék a bizalomnak ez a légköre.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Szabadságról beszélsz. Mennyire tudtok élni ezzel a szabadsággal, felkészítenek arra, hogy gazdagodásotokra használjátok</strong>?</p>
<p style="text-align:justify">R.B.: Természetesen van ebben kockázat,
bátorság kell ahhoz, hogy az elöljáró ezt a szabadságot biztosítsa.
Ezzel együtt én úgy látom, hogy csak ennek van értelme. Azt hiszem, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a belülről fakadó motivációk alakítanak igazán. Isten is ezt a kockázatot vállalja, amikor nekünk szabad akaratot, döntési szabadságot ad.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Hogyan találtad meg az utad a papság felé?</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.B.: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az utam hasonló a testvéreméhez</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bár
hívő családban nőttem fel</span>, kamaszként azt gondoltam, hogy templomba
járni inkább csak egy szép szokás.</span></b> Aztán jött egy fordulópont a
gimnazista éveim vége felé <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy lelkigyakorlaton, ahol egy váratlan
felfedezés ért. Ott azt éreztem, hogy van Valaki nagyon élő és személyes „a vonal túlsó végén”, aki megmagyarázhatatlan módon szeret. Azt a valakit, aki vagyok. Eleven és rendkívül örömteli felfedezés volt ez. Istennel lenni milyen nagy öröm!</span></b></p>
<p style="text-align:justify">Ennek kapcsán elkezdtem keresni a Vele
való találkozás lehetőségeit<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. A gimnázium után turizmus szakra
jelentkeztem</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de közben a városmajori plébánia volt az igazi otthonom</span></b>,
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ahol barátokra találtam, örömmel vállaltam feladatokat. Ahogy egyre
inkább Isten felé fordultam, szerettem volna ennek örömét átadni a
gyerekeknek, fiataloknak is</span></b>, ehhez kapcsolódóan is szép tapasztalataim
vannak.</p>
<p style="text-align:justify">Mindeközben <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyre erősödött az bennem,
hogy Isten közelségéből szeretnék még többet adni az embereknek, így
fordultam a katekéta képzés felé,</span></b> el is kezdtem tanítani. A vágy azonban
még tovább erősödött, hogy szeretnék nemcsak kicsit, nem csak
félszívvel együtt lenni Istennel. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy belső vonzás arra hívott, Isten
legyen az, akivel összekötöm az életem</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Az elején<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> egy kissé félelmetes</span>,
de ugyanakkor egy nagyon vonzó, lelkesítő hívást éltem meg.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Testvéred paptestvéred is.</strong></p>
<p style="text-align:justify">R.B.: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Doma óriási ajándék nekem. Eleve
összetartó család vagyunk, mindent megtennénk egymásért, a szülők is
értünk, a bátyáimmal egymásért és szüleinkért. Amiben tudjuk, segítjük
egymást, és ez biztos hátországot jelent. Domával korban is közel
vagyunk, hasonló életpályát járunk. Nagyon megértjük egymás örömeit és
bánatait. Összetartunk, rendszeresen találkozunk. Egyszerre tesós és
mély baráti kapcsolat, ugyanakkor szakmailag is segítjük egymást,
megosztjuk egymással tapasztalatainkat.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Hamarosan itt a szentelés. </strong></p>
<p style="text-align:justify">R.B.: Igen, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">már várom, ahogy azt is, hogy a
diakónusi évtől egy plébánián 0-24-ben szolgálatban állhassak</span></b>. Előtte
pedig még jön a nyár, ilyenkor - úgy szoktam mondani -, hogy turnéra
indulok, táborról táborra, közösségről közösségre, az ország különböző
pontjaira. Lelkesítő és olyan szép, ahogy mindenhol kicsit talán hozzá
tudok tenni, hogy emberek közelebb lépjenek Istenhez.</p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szeretnék minél többeket afelé segíteni,
hogy tapasztalják, hogyan is fordul feléjük Isten, hogy valódi, élő
kapcsolat alakuljon, szív és szív kapcsolódása</span></b>. Látom, hogy sokak
számára ez mekkora öröm, milyen erős kapaszkodó az életben. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A szavaim
előbb-utóbb biztosan feledésbe merülnek majd,</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> de az élő, személyes
kapcsolat egészen az örökkévalóságig tart!</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><img alt="" src="https://bizdramagad.hu/ckfinder/userfiles/images/Riesz%20testv%C3%A9rek.jpeg" style="height: 453px; width: 680px;"></p>
<p style="text-align:justify"><u><strong>Szerkesztői kiegészítés:</strong></u></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Ha hívást érzel a papi hivatásra:</strong></p>
<p style="text-align:justify">Először is mondd el a plébánosodnak vagy
lelkivezetődnek, hogy úgy gondolod, hogy Isten papi szolgálatra hív! Ha
támogatja a szándékodat, el kell döntened, hogy hova <a href="http://esztergomiszeminarium.eu/hivatas/hiv-az-ur/vegul/jelentkezes/">jelentkezel</a>.
A kispapok mindig egy egyházmegye papnövendékeként készülnek a jövendő
szolgálatukra. Amelyik egyházmegye megyéspüspöke veszi fel őket
növendéknek, később ugyanott fognak papként tevékenykedni. Ezért
mindenekelőtt arról kell döntened, hogy melyik egyházmegye főpásztoránál
jelentkezel. Általában a felvételt kérők a lakóhelyük szerinti
megyéspüspökhöz fordulnak kérelmükkel, vagy esetlegesen oda, ahová más
módon kötődnek. A jelentkezés tehát NEM egy adott szemináriumba
történik, hanem egy megyéspüspöknél illetve egyházmegyénél. Amikor
megkapod a felvételedről szóló döntést, és az pozitív, az fogja
tartalmazni, hogy a főpásztor melyik <a href="https://katolikus.hu/dokumentumtar/egyhazmegyei-szeminariumok">szemináriumba</a> küld tanulmányaid megkezdésére. (Forrás: <a href="http://esztergomiszeminarium.eu/">http://esztergomiszeminarium.eu/</a>)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Miből áll a felvételi?</strong></p>
<p style="text-align:justify">Esztergomban (szemináriumonként eltérő
lehet): A felvételi június végén van, amit néhány napos együttlét előz
meg. Ebben a pár napban a jelentkezők bemutató órákon vesznek részt,
kirándulnak, megismerik egymást és beszélgetnek az elöljárókkal. Ezután
van egy orvosi vizsgálat. Az utolsó napon kerül sor a hivatalos
felvételire: találkozás a Bíboros atyával és a felvételi bizottsággal.
Miután minden jelentkező sorra került, a Bíboros úr dönt, hogy felvesz-e
a Főegyházmegye kispapjai közé. A döntésről később kapsz hivatalos
írásbeli értesítést. (Forrás: <a href="http://esztergomiszeminarium.eu/">http://esztergomiszeminarium.eu/</a>)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Tanulmányok:</strong></p>
<p style="text-align:justify">Az első év egy előkészítő időszak. A
hangsúly a lelki képzésen és a közösségbe való beilleszkedésen van. A
másod- és harmadéven egyre több teológiai tárgyat veszünk fel, nagyrészt
azonban a filozófia teszi ki az órák számát. A másodévesek Krisztus
Király ünnepén öltik magukra a reverendát ünnepélyesen, a
főszékesegyházban. A harmadéveseknek ősszel, a lelkigyakorlat után van a
lektorrá avatásuk. A negyed-ötödév a kifejezett teológia: dogmatikát,
erkölcsteológiát, Szentírás-magyarázatot (egzegézist) és egyéb teológiai
tárgyakat tanulunk. Negyedévben van az akolitussá avatás. Az
ötödéveseket, ha alkalmasnak találják őket, püspökük az év végén
diakónussá szenteli. A hatodévesek (diakónusok) már kifelé tekintenek a
szemináriumból: első félévben egy plébánián teljesítenek szolgálatot, a
második félévben pedig olyan, kifejezetten gyakorlati tárgyakat
tanulnak, amelyek leendő papi munkájukkal függenek össze. Az év végén
van az államvizsga és az egyházjogi vizsga. Ezután június közepén a
bíboros atya pappá szenteli őket. Augusztus elsejétől pedig elfoglalják
első kápláni helyüket. (Forrás: <a href="http://esztergomiszeminarium.eu/">http://esztergomiszeminarium.eu/</a>)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>További információk: </strong><a href="http://esztergomiszeminarium.eu/">http://esztergomiszeminarium.eu/</a>, <a href="https://papihivatas.com/" rel="noreferrer" target="_blank">https://papihivatas.com/</a></p>
<p style="text-align:justify"><strong>További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre <a href="https://bizdramagad.hu/hirlevel_feliratkozas">itt</a>!</strong></p>
</div>
</div>
<p style="clear:left">
<b>Forrás:</b> Bízd Rá Magad Média <br>
<b>Szerző:</b> Trauttwein Éva <br>
<b>Kép forrása:</b> Trauttwein Éva </p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>