<div dir="ltr">
<b>2023-04-07</b><p></p><p align="justify"><b>Nagypéntek</b></p><a href="https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2023-04-07">https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2023-04-07</a><p align="justify">
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
<br>
<i>A mi bűneinkért szúrták át. </i><br>
Így szól az Úr:<br>
Íme, szolgám diadalmaskodik,
fönséges lesz és felmagasztalják,
és nagy dicsőségre emelkedik.
Amint sokan elborzadtak láttán
– hisz oly dicstelennek látszott,
és alig volt emberi ábrázata –,
úgy fog majd sok nemzet ámulni rajta,
és királyok némulnak el színe előtt.<br>
Mert olyasmit fognak látni,
amilyet még sohasem hirdettek nekik,
és olyan dolognak lesznek tanúi,
amilyenről addig soha nem hallottak.
Ki hitt abban, amit hallottunk,
és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg?<br>
Úgy nőtt föl előttünk, mint a hajtás,
és mint a gyökér a szomjas földből.
Nem volt sem szép, sem ékes, hogy szívesen nézzük őt,
a külsejére nézve nem volt vonzó.<br>
Megvetett volt, utolsó az emberek között,
a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés,
olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat,
megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.<br>
Bár a mi betegségeinket viselte,
és a mi fájdalmaink nehezedtek rá,
mégis (Istentől) megvertnek néztük,
olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott.<br>
Igen, a mi bűneinkért szúrták át,
a mi gonoszságainkért törték össze,
a mi békességünkért érte utol a büntetés,
az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást!
Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk,
ki-ki a maga útjára tért,
és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát.<br>
Megkínozták, s ő alázattal elviselte,
nem nyitotta ki száját.
Mint a juh, amelyet leölni visznek,
vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt,
ő sem nyitotta ki száját.<br>
Erőszakos ítélettel végeztek vele.
Ugyan ki törődik ügyével?
Igen, kitépték az élők földjéről,
és népem bűnei miatt halállal sújtották.
A gonoszok között adtak neki sírboltot,
és a gazdagok mellé temették el,
bár nem vitt végbe gonoszságot,
sem álnokság nem volt szájában.<br>
Úgy tetszett az Úrnak, hogy összetöri a szenvedéssel.
Ha odaadja életét engesztelő áldozatul:
látni fogja utódait, hosszúra nyúlik élete
és teljesül általa az Úr akarata.<br>
Azért, mert lelke szenvedett,
látni fogja a világosságot, és betelik megelégedéssel.<br>
Sokakat megigazultakká tesz szolgám,
mivel gonoszságaikat magára vállalta.
Ezért osztályrészül sokakat adok neki,
és a hatalmasok lesznek zsákmányai,
amiért életét halálra adta,
és a gonosztevők közé sorolták,
noha sokak vétkeit hordozta,
és közben a bűnösökért imádkozott.
<br>
Ez az Isten igéje.
<br><b>Iz 52,13–53,12</b>
</p><a name="zsoltar"></a><p align="justify"> VÁLASZOS ZSOLTÁR <br>
Válasz: <b>Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.</b> 2. tónus.<br>
Előénekes: Te vagy, Uram, én reményem: † ne hagyj soha szégyent érnem, * igaz voltodban szabadíts meg engem.<br>
Uram, kezedbe ajánlom lelkemet, * megváltottál engem, hűséges Istenem.<br>
Hívek: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.
<br>
E: Ellenségeimnek gúny tárgya lettem, † szomszédaimnak szégyene, barátaimnak félelme, * kitérnek előlem, akik az utcán látnak.<br>
Szívükben elfelednek, mintha meghaltam volna, * olyanná lettem, mint az összetört edény.<br>
H: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.
<br>
E: Én azonban benned remélek, Uram, * azt mondom: „Te vagy Istenem, kezedben van sorsom.”<br>
Ragadj ki az ellenség kezéből, * és azoktól, akik üldöznek engem.<br>
H: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.
<br>
E: Ragyogjon fel arcod szolgád fölött, * irgalmasságodban szabadíts meg engem.<br>
Legyetek bátrak, és erős szívűek, * mind, akik reménykedtek az Úrban.<br>
H: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.<br>
<b>Zsolt 30,2 és 6.12-13.15-16.17</b>
<br><br>
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
<br>
<i>A Fiú a szenvedésből engedelmességet tanult, és hódolatáért
meghallgatást nyert. </i><br>
Testvéreim! <br>
Mivel olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken: Jézus, az Isten
Fia, ezért legyünk állhatatosak a hitvallásban. A mi főpapunk ugyanis
nem olyan, hogy ne tudna együttérezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki
hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban
mentes maradt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónjához, hogy
irgalmat találjunk és kegyelmet kapjunk, amikor segítségre szorulunk.<br>
Krisztus földi életében hangos kiáltással és könnyek között imádkozott,
könyörgött ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól, és hódolatáért
meghallgatást nyert. Isten Fia volt, de a szenvedésből engedelmességet
tanult. Műve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik
neki engedelmeskednek.<br>
Ez az Isten igéje.
<br><b>Zsid 4,14-16;5,7-9</b>
</p><p align="justify">EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS<br>
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, * mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta, † és olyan nevet adott neki, * amely fölötte áll minden névnek. Fil 2,8-9 – 7b. tónus.
</p>
<a name="evangelium"></a><p align="justify">
† A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent János szerint
<br><br>
<i>Elfogták Jézust és megkötözték. </i><br><br>
Abban az időben: Jézus kiment tanítványaival a Kedron völgyén túlra,
ahol egy kert volt, s bement oda tanítványaival. Ezt a helyet ismerte
Júdás is, aki őt elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival.
Júdás kapott egy csapat katonát, valamint a főpapoktól és a
farizeusoktól szolgákat, és kiment velük oda lámpákkal, fáklyákkal,
fegyverekkel fölszerelkezve. Jézus tudott mindent, ami rá várt. Eléjük
ment tehát és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Azok ezt válaszolták:
„A názáreti Jézust.” Jézus erre így szólt: „Én vagyok”. Júdás is ott
volt köztük, aki elárulta. Mikor azt mondta nekik: „Én vagyok”,
meghátráltak és a földre estek. Ezért újra megkérdezte tőlük: „Kit
kerestek?” Azok ezt válaszolták: „A Názáreti Jézust.” Erre Jézus így
szólt: „Megmondtam már, hogy én vagyok. Ha tehát engem kerestek,
engedjétek el ezeket!” Így beteljesedett, amit korábban megmondott:
„Senkit sem veszítettem el azok közül, akiket nekem adtál.” Simon
Péternél volt egy kard. Kirántotta és a főpap szolgájára sújtott vele:
levágta a jobb fülét. A szolgának Malkusz volt a neve. De Jézus rászólt
Péterre: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki talán a kelyhet,
amelyet az Atya adott nekem?”
<br><br><i>Jézust először Annáshoz vezették.</i><br><br>
Ekkor a csapat, az ezredes és a zsidó szolgák elfogták Jézust és
megkötözték. Először Annáshoz vezették, mert ő apósa volt Kaifásnak, aki
abban az évben főpap volt. Ő adta a zsidóknak azt a tanácsot, hogy
jobb, ha egy ember hal meg a népért. Simon Péter és egy másik tanítvány
követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, ezért
bemehetett Jézussal a főpap udvarába, Péter meg kint várakozott a kapu
előtt. A másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, visszajött,
szólt a kapuban őrködő lánynak, és bevitte Pétert. A kaput őrző szolgáló
közben megjegyezte: „Talán te is ennek az embernek a tanítványai közül
vagy?” Ő azt felelte: „Nem vagyok!” Mivel hideg volt, a szolgák és a
fegyveresek tüzet raktak, hogy fölmelegedjenek. Péter is köztük
álldogált és melegedett. A főpap eközben tanítványai és tanítása felől
faggatta Jézust. Jézus ezt válaszolta neki: „Én a világhoz nyíltan
beszéltem. Mindig a zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova
minden zsidónak bejárása van. Titokban nem mondtam semmit. Miért
kérdezel hát engem? Kérdezd azokat, akik hallották, amit beszéltem. Íme,
ők tudják, hogy miket mondtam!” E szavakra az egyik ott álló szolga
arcul ütötte Jézust, és így szólt: „Így felelsz a főpapnak?” Jézus ezt
mondta neki: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha viszont
jól, akkor miért ütsz engem?” Ekkor Annás megkötözve elküldte őt Kaifás
főpaphoz.
<br><br><i>Talán te is az ő tanítványai közül vagy?
Nem vagyok!</i><br><br>
Simon Péter még mindig ott állt és melegedett. Újra megkérdezték tőle:
„Talán te is az ő tanítványai közül vagy?” Ő így felelt: „Nem vagyok!” A
főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a
fülét, megjegyezte: „Nem téged láttalak én a kertben ővele?” De Péter
ismét tagadta; és ekkor mindjárt megszólalt a kakas.
<br><br><i>Az én országom nem ebből a világból való!</i><br><br>
Kaifástól tehát elvezették Jézust a helytartóságra. Kora reggel volt. A
zsidók nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak és
elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és
megkérdezte: „Mivel vádoljátok ezt az embert?” Azok azt felelték: „Ha
nem volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a kezedbe!” Pilátus ezt mondta:
„Vigyétek el és ítélkezzetek fölötte ti a saját törvényetek szerint!” A
zsidók ezt válaszolták neki: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk!” Így
beteljesedett, amit Jézus arról mondott, hogy milyen halállal fog
meghalni.
Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és
megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” Jézus így válaszolt:
„Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?” Pilátus ezt
felelte: „Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak a kezembe.
Mit tettél?” Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a
világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra
kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét
való.” Pilátus megkérdezte: „Tehát király vagy?” Jézus így felelt: „Te
mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a
világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az
hallgat a szavamra!” Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak
után Pilátus újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi
vétket sem találok benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit
szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók
királyát?” De ők ismét kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!”
Barabás rabló volt.
<br><br><i>Üdvöz légy, zsidók királya!</i><br><br>
Ekkor Pilátus fogta Jézust és megostoroztatta. A katonák tövisből
koszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. Azután
eléje járultak és így gúnyolták: „Üdvöz légy, zsidók királya!” És
közben arcul verték.
Pilátus ezután újra kiment és így szólt hozzájuk: „Íme, elétek vezetem
őt, hogy megtudjátok: nem találok benne semmi vétket.” És kijött Jézus,
töviskoronával, bíborruhában. Pilátus pedig így szólt: „Íme, az embert”
A főpapok és a szolgák, mihelyt meglátták őt, kiáltozni kezdtek:
„Feszítsd meg! Feszítsd meg!” Pilátus azt mondta nekik: „Vigyétek,
feszítsétek őt ti keresztre, mert én semmi vétket sem találok benne!” De
a zsidók ezt felelték: „Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg
kell halnia, mert Isten fiává tette magát.” Amikor Pilátus meghallotta
ezt, még jobban megijedt. Visszament a helytartóságra, és újra
megkérdezte Jézust: „Honnan való vagy?” De Jézus nem válaszolt neki
semmit. Erre Pilátus azt mondta neki: „Nem felelsz nekem? Talán nem
tudod, hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, vagy arra, hogy
elbocsássalak?” Erre Jézus azt mondta: „Semmi hatalmad sem volna
fölöttem, ha onnan felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki engem a
kezedbe adott, nagyobb a bűne.”
<br><br><i>El vele, el vele! Feszítsd meg!</i><br><br>
Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók
azonban ezt kiáltozták: „Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár
barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a
császárnak.” E szavak hallatára Pilátus kivezettette Jézust, maga pedig a
bírói székbe ült a kövezett udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak.
A húsvéti készület napja volt, a hatodik óra körül. Így szólt a
zsidókhoz: „Íme, a királyotok!” De azok így kiáltoztak: „El vele, el
vele! Feszítsd meg!” Pilátus megkérdezte: „Keresztre feszíttessem a
királyotokat?” A főpapok azonban ezt felelték: „Nincs királyunk, csak
császárunk!” Erre kiszolgáltatta nekik, hogy keresztre feszítsék.
<br><br><i>Keresztre feszítették őt, és vele másik kettőt.</i><br><br>
Ekkor a zsidók átvették Jézust. A keresztet ő maga vitte, míg oda nem
ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak.
Ott keresztre feszítették őt, s két másikat is vele, jobb és bal felől,
Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készített, és a keresztfára
tétette. Ez volt ráírva: „A názáreti Jézus, a zsidók királya.” A
feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol Jézust
megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt
felírva. A zsidó főpapok kérték Pilátust: „Ne azt írd: »A zsidók
királya«, hanem hogy ő mondta: »A zsidók királya vagyok!«” Pilátus
azonban ezt válaszolta: „Amit írtam, megírtam.”
<br><br><i>Szétosztották maguk között ruháimat.</i><br><br>
A katonák pedig, miután Jézust keresztre feszítették, fogták a ruháit,
négy felé osztották, mindegyik katonának egy részt. Azután a köntöse
következett. A köntös varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így
szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy
kié legyen!” Így beteljesedett az Írás: „Szétosztották maguk között
ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek.” A katonák pontosan ezt
tették.
<br><br><i>Íme, a te fiad! – Íme, a te anyád!</i><br><br>
Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás
felesége, és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és a
tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme, a te
fiad!” Azután a tanítványhoz szólt: „Íme, a te anyád!” Attól az órától
fogva házába fogadta őt a tanítvány.
<br><br><i>Beteljesedett!</i><br><br>
Jézus tudta, hogy minden beteljesedett. De hogy beteljesedjék az Írás,
így szólt: „Szomjazom.” Volt ott egy ecettel telt edény. Belemártottak
egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték. Mikor Jézus
megízlelte az ecetet, így szólt: „Beteljesedett!” És fejét lehajtva
kilehelte lelkét.
<br><br>
<i>(Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.)</i>
<br><br><i>Ekkor vér és víz folyt ki belőle.</i><br><br>
A zsidók pedig, mivel az előkészület napja volt, és a holttestek nem
maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse meg a
keresztre feszítettek lábszárát, és vetesse le őket a keresztről. Az a
szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a katonák, és megtörték a
lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt
fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt.
Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte
lándzsáját az oldalába. Ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik
erről, aki látta ezt, és az ő tanúságtétele igaz. Jól tudja ő, hogy
igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert mindez azért történt, hogy
beteljesedjék az Írás: „Csontot ne törjetek benne!” És ami az Írás más
helyén áll: „Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.”
<br><br><i>Jézus testét, fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe göngyölték.</i><br><br>
Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól való
félelmében csak titokban, engedélyt kért Pilátustól, hogy levehesse
Jézus testét. Pilátus megengedte. El is ment, és levette Jézus testét.
Eljött Nikodémus is, aki korábban egyszer éjszaka ment Jézushoz. Hozott
mintegy száz font mirha- és áloékeveréket. Fogták Jézus testét, és
fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe göngyölték. Így szokás temetni a
zsidóknál. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, a
kertben pedig egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a sír
közel volt, a zsidók készületi napja miatt oda temették Jézust.
<br>
Ezek az evangélium igéi.
<br><b>Jn 18,1–19,42</b> </p>
EGYETEMES
KÖNYÖRGÉSEK
<br>
I. Az Isten Egyházáért imádkozzunk, testvérek, hogy Urunk, Istenünk
vezesse békében, növelje egységben, s az egész világon tartsa meg
épségben, és adja meg nekünk, hogy békés nyugalomban éljünk, és
dicsőíthessük a mindenható Atyaistent!<br>
<i>(A könyörgések előtt csendben imádkozunk.)</i><br>
Mindenható, örök Isten, te örök dicsőségedet Krisztus Urunkban minden
népnek megmutattad: őrizd meg a megváltás művét, hogy Egyházad az egész
világon elterjedjen, és állhatatos hittel kitartson neved megvallásában.
Krisztus, a mi Urunk által. – <b>Ámen.</b><br><br>
II. A Szentatyáért, N. pápáért imádkozzunk, testvérek, az Úristen
kiváltságos helyre emelte őt a püspöki rendben. Az Egyház javára tartsa
meg jó egészségben és erőben, hogy tovább kormányozhassa Isten szent
népét.<br>
Mindenható, örök Isten, te irányítasz mindent a világon: hallgasd meg
irgalmasan könyörgésünket, és tartsd meg kegyesen Szentatyánkat; segíts,
hogy a keresztény nép gondviselésed kormányzásával ennek a pápának
vezetése alatt gyarapodjék hitben és érdemekben. Krisztus, a mi Urunk
által. – <b>Ámen.</b><br><br>
III. Most N. püspökünkért és minden püspökért, az áldozópapokért, a
szerpapokért és az Egyházban szolgálatot teljesítő hívekért imádkozzunk,
testvérek, valamint Isten egész népéért.<br>
Mindenható, örök Isten, Szentlelked megszenteli és vezeti Egyházad
minden tagját: hallgass meg minket, amikor a papságért és az összes
hívekért hozzád esedezünk, hogy kegyelmed segítségével mindnyájan
hűségesen szolgáljunk neked. Krisztus, a mi Urunk által. – <b>Ámen.</b><br><br>
IV. A keresztség előtt állókért imádkozzunk, testvérek: az Úristen
nyissa meg szívüket, és tárja fel előttük a kegyelem kapuját, hogy
újjászületve a keresztség vizében, bűneik bocsánatát elnyerjék, és immár
ők is a mi Urunk Jézus Krisztusban éljenek.<br>
Mindenható, örök Isten, Egyházadat mindig új tagokkal gyarapítod: növeld
a keresztelendőkben a hitet és igazságaid megértését; add, hogy a
keresztség vizében újjászületve gyermekeid közé kerüljenek. Krisztus, a
mi Urunk által. – <b>Ámen.</b><br><br>
V. Most imádkozzunk összes testvérünkért, akik Krisztusban hisznek, hogy
Urunk és Istenünk őket igaz tetteik útján az egyetlen egyházba gyűjtse
össze, és őrizze.<br>
Mindenható, örök Isten, ami szétszóródott, te összegyűjtöd, és amit
összegyűjtöttél, megőrzöd: tekints kegyesen Fiad nyájára, és add, hogy a
hit osztatlan épsége és a szeretet köteléke egyesítse azokat, akiket
megszentelt az egy keresztség. Krisztus, a mi Urunk által. – <b>Ámen.</b><br><br>
VI. A zsidókért is imádkozzunk, testvérek, hogy azok, akikhez előbb
szólott Urunk, Istenünk, őt egyre jobban szeressék, állhatatosan őrizzék
a szövetségi hűséget.<br>
Mindenható, örök Isten, te ígéreteidet Ábrahámnak és utódainak adtad:
hallgasd meg kegyesen Egyházad könyörgését, hogy az Ószövetség
választott népe eljuthasson a megváltás teljességére. Krisztus, a mi
Urunk által. – <b>Ámen.</b><br><br>
VII. Most azokért imádkozzunk, akik nem hisznek Krisztusban! A
Szentlélek világossága töltse el őket, hogy megtalálják ők is az
üdvösség útját.<br>
Mindenható, örök Isten, add, hogy azok, akik még nem hisznek
Krisztusban, őszinte szívvel járjanak előtted, és találják meg az
igazságot; mi pedig a kölcsönös szeretetben mindig előbbre haladjunk, és
isteni életed titkának mélyebb megértésére vágyakozva tökéletesebb
tanúságot tegyünk a világban isteni szeretetedről. Krisztus, a mi Urunk
által. – <b>Ámen.</b><br><br>
VIII. Most azokért imádkozzunk, akik nem hisznek Istenben, hogy őszinte
szívvel az igazságot keresve megtalálják Istent, és kegyelmével
eljussanak hozzá!<br>
Mindenható, örök Isten, te úgy alkottál meg minden embert, hogy
vágyakozó szívvel keressen téged, és csak benned találja meg nyugalmát:
kérünk, add, hogy az emberek minden akadály ellenére örömmel valljanak
igaz Istennek és az emberi nem Atyjának, és mindenki felismerje atyai
jóságod jeleit, valamint híveid jótetteinek tanúságtételét. Krisztus, a
mi Urunk által. – <b>Ámen.</b><br><br>
IX. Az államfőkért és a hatóságokért imádkozzunk, testvérek: az Úristen
irányítsa értelmüket és szívüket, – hogy szándéka szerint szolgálják
mindenki szabadságát és az áldott békét.<br>
Mindenható, örök Isten, kezedben van az emberek sorsa és megszabod a
népek jogait: tekints kegyesen azokra, akik fölöttünk hatalmat
gyakorolnak, és add, hogy az igazi békesség, a vallás szabadsága és a
népek jóléte megvalósuljon az egész világon. Krisztus, a mi Urunk által.
– <b>Ámen.</b><br><br>
X. Most azért imádkozzunk, kedves testvéreim, a mindenható Istenhez,
hogy tisztítsa meg a világot minden tévelytől, a betegséget tartsa távol
tőlünk, az éhínséget űzze el, a börtönöket nyissa meg, a bilincseket
oldja fel, az utazóknak adjon biztonságot és szerencsés érkezést, a
betegeknek gyógyulást, a haldoklóknak pedig örök életet.<br>
Mindenható, örök Isten, szomorúak vigasztalója, bajbajutottak erőssége:
jusson el hozzád könyörgésünk, amikor a sokféle bajból hozzád kiáltunk;
érezzük mindnyájan boldog örömmel, hogy a megpróbáltatások idején velünk
van irgalmas jóságod. Krisztus, a mi Urunk által. – <b>Ámen.</b>
<br>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>