<div dir="ltr">
<div class="gmail-zox-post-top-wrap gmail-zoxrel gmail-left gmail-zox100"><div class="gmail-zox-post-title-wrap gmail-zox-tit2"><div class="gmail-zox-post-width"><div class="gmail-zox-post-head gmail-zoxrel"><h1 class="gmail-zox-post-title gmail-left entry-title">A hitében jártas ember: Alfred Hitchcock katolicizmusa</h1><div><a href="https://katolikus.ma/a-hiteben-jartas-ember-alfred-hitchcock-katolicizmusa/">https://katolikus.ma/a-hiteben-jartas-ember-alfred-hitchcock-katolicizmusa/</a></div></div></div></div><div class="gmail-zox-post-img-wrap"><div class="gmail-zox-post-width"><div class="gmail-zox-post-img gmail-left gmail-zoxrel gmail-zoxlh0"><img src="https://katolikus.ma/wp-content/uploads/2023/04/Alfred-Hitchcock-Egyedi.jpeg.webp" class="gmail-flipboard-image gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" width="290" height="192"></div>
<span class="gmail-zox-post-img-cap">Alfred Hitchcock brit filmrendező egy
régi mozi (filmkamera) mellett áll a párizsi Cinémathèque Française-ben
1960. május 28-án. (Fotó: AFP a Getty Images-en keresztül)</span></div></div></div><div class="gmail-zox-post-main-grid"><div class="gmail-zox-post-width"><div class="gmail-zox-post-main-wrap gmail-zoxrel gmail-left gmail-zox100"><div class="gmail-zox-post-main"><div class="gmail-zox-post-body-wrap gmail-left gmail-zoxrel"><div class="gmail-zox-post-body gmail-left gmail-zoxrel gmail-zox100"><p><strong>Alfred Hitchcock katolikusnak született, nevelkedett, és egész életében gyakorolta katolikus vallását.</strong></p><p>Alfred
Hitchcock több mint 40 évvel ezelőtt, 1980. április 29-én halt meg. És
több, mint 100 év telt el azóta, hogy 1920-ban elkezdett dolgozni a
filmiparban.</p><p>Hitchcock pályafutása és élete Viktória királynő
uralkodása idején kezdődött és Jimmy Carter elnökségének idején ért
véget, Londontól Hollywoodig ívelt, amelynek során a némafilmek
címrajzolójából a világ egyik leghíresebb filmrendezőjévé vált. Első
filmje a némafilmes <em>13-as szám</em> (Number 13, 1922) volt, utolsó rendezése a jóval zajosabb <em>Családi összeesküvés</em> (Family Plot, 1976).</p><p>Halála
után igen sötét portrét festettek az angol Hitchcockról, akit
zseniális, bár hidegvérű rendezőnek tekintettek: azoknak a színészeknek,
akik szerencsétlenségükre kiváltották nemtetszését, mindenféle
megaláztatásokat kellett elviselniük. Állítólag a rendező viszonya a
színészekkel a legtöbbjük esetében távolságtartó, néhányukkal pedig
túlzottan is irányító volt. Bár számos művész és technikus dolgozott
mellette hosszú ideig, állításuk szerint soha nem adta meg egyiküknek
sem a megérdemelt elismerést, amiért hozzájárultak a Hitchcock „márka”
megteremtéséhez. Sokan – filmes kollégák és kritikusok egyaránt –
csodálták a munkásságát, de kevesen voltak azok, vagy talán senki sem,
akik igazán ismerték volna, és úgy tűnik, még kevesebben szerették.</p><p>A Hitchcockról a közelmúltban készült
filmes portrék csak megerősítették ezt a képet a közvéleményben. Ezek
szerint Hitchcock ugyanolyan vészjósló volt, mint az életművének témája;
a közönség manipulációját a védjegyének tekinthető, akasztófahumorral
fűszerezett rémisztgetésekkel ma már érzéketlennek és ízléstelennek
tartják.</p><p>Végső soron Hitchcocknak, az embernek a talánya a
filmjeiben szereplő lehetséges nyomok sokaságában rejlik, amelyeket a
jövő nemzedékei vizsgálhatnak. Azonban a legérdekesebb mind közül
Hitchcock katolicizmusának rejtélye.</p><p>Mint ismeretes, Hitchcock
katolikusnak született és így is nevelkedett. Katolicizmusára nagy
hatással voltak ír felmenői, és tovább mélyítették azt a londoni
jezsuiták, akik tanították. Menyasszonya, Alma közvetlenül 1926-os
házasságkötésük előtt tért át a hitre; egyetlen gyermeküket, Patriciát
katolikusnak nevelték. A családot gyakran látták vasárnaponként a
Beverly Hills-i Jó Pásztor templomban. Ezen túlmenően Hitchcock hite
nagyrészt rejtély marad.</p><p>Az évek során egyesek megpróbálták
Hitchcock katolicizmusát a műveiben feldolgozott eltorzult, ferde témák
forrásaként feltüntetni. A filmkritikusok a bűntudat és a félelem
visszatérő filmes motívumait katolikus érzékenységére vezették vissza,
még akkor is, ha a tájékozott néző számára ezek kezelése inkább
janzenistának<a href="https://katolikus.ma/a-hiteben-jartas-ember-alfred-hitchcock-katolicizmusa/#_ftn1" id="gmail-_ftnref1">[1]</a>,
semmint katolikusnak tűnik. Hitchcock filmes univerzuma valójában nem
felismerhetően keresztény. Ebben a két démon – a félelem és a bűntudat –
által uralt celluloidvilágban ugyanis alig van megváltás. A legtöbb
esetben hősei hamis vád súlya alatt, a lelepleződéstől rettegve élnek,
vagy valamilyen sötét titkot rejtegetnek, amely minden lépésüket
korlátozza, sorsukat pedig olyan látható és láthatatlan lények
irányítják, amelyekből hiányzik az együttérzés, és akiknek ítélete
kemény. Hitchcock művei az emberiség katolikus látásmódjának legfeljebb a
felét ábrázolják: a bukott felét.</p><p>A hitchcocki filmvilágnak egy másik
vonatkozása az, hogy ez az univerzum tele van trükkökkel és
szemfényvesztéssel: a dolgok, emberek, helyek sosem egészen azok, aminek
látszanak. Ha ez így van a filmjeiben, akkor még inkább így van a
filmvásznon kívüli életében, ami a hitét illeti.</p><p>Hitchcock egész
életében gyakorló katolikus volt. Soha nem mondott semmit az egyház
ellen; nagyritkán megeresztett egy viccet, de sosem olyat, ami nyilvános
botrányt okozott volna. A londoni Mária Szeplőtelen Szíve templomban
(Brompton Oratory) házasodott meg 1926-ban, de csak azután, hogy Alma
hitoktatáson vett részt és elsajátította a teljes katolikus hittant.
Katolikusan nevelték egyetlen gyermeküket, Patriciát, aki később egyházi
házasságot kötött, majd gyermekeit is katolikusan nevelte. Vannak
kevésbé ismert, de sokatmondó tények is: például az 1920-as évek elején,
első Anglián kívüli útja során, amikor Párizsba, az akkoriban a
dekadencia szinonimájaként ismert városba utazott, az angol
fiatalembernek megérkezése után az első dolga az volt, hogy részt vegyen
egy hajnali misén.</p><p>A Hitchcock-filmekben a „MacGuffin” (a film
cselekményét továbblendítő, megszerzendő tárgy, motiváló tényező) egy
„vörös hering” <a href="https://katolikus.ma/a-hiteben-jartas-ember-alfred-hitchcock-katolicizmusa/#_ftn2" id="gmail-_ftnref2">[2]</a>
(a nézőt félrevezető információ vagy tény), egy hamis szag, délibáb,
amelyet a nézők kergethetnek; lehet, hogy nem ő találta ki ezt a
fogalmat, de azt nyugodtan állíthatjuk, hogy ő népszerűsítette a
mozilátogatók körében. Alfred Hitchcock imádta az embereket zsákutcába
vezetni, majd otthagyni őket – lehetőleg úgy, hogy sikoltozzanak és az
egyik irányba nézzenek, miközben valami az ellenkező irányból közeledik
feléjük. Vajon az illúziónak ebben a begyakorolt művészetében rejlik a
kulcs Hitchcock hitének rejtélyéhez?</p><p>Hitchcock zárkózott ember
volt, és egész életében oltalmazta a hitét a világ állandóan
kíváncsiskodó szemei elől. Ami ennél több volt, mint egyik zseniális
„MacGuffinja”, annak rejtve kellett maradnia, „off-screen”, a
filmvásznon kívül. De, mint a legjobb filmekben, ez is csak az utolsó
tekercsig.</p><p>Mark Henninger atya, egy jezsuita pap,
aki ismerte Hitchcockot élete végén, 2012-ben megjelentetett egy cikket,
amelyben azt vetette fel, hogy Hitchcock valamiféle végső békét talált
élethosszig tartó hitében. A pap elmeséli, hogy a rendező utolsó éveiben
a Hitchcock család otthonában rendszeresen tartottak szentmisét. Még
beszédesebb, hogy egy ilyen alkalommal a pap felfigyelt arra, hogy
Alfred Hitchcock, a szemfényvesztés nagyon is nyilvános mestere, a
szentáldozáskor titokban könnyezett.</p><p><strong>Írta: <a href="https://www.ncregister.com/author/k-v-turley" target="_blank" rel="noopener">K.V. Turley</a></strong><br><strong>Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin</strong><br>Forrás: <a href="https://www.ncregister.com/blog/the-man-who-knew-his-faith-the-catholicism-of-alfred-hitchcock" target="_blank" rel="noopener">ncregister.com</a></p><hr class="gmail-wp-block-separator gmail-has-alpha-channel-opacity"><p><a href="https://katolikus.ma/a-hiteben-jartas-ember-alfred-hitchcock-katolicizmusa/#_ftnref1" id="gmail-_ftn1">[1]</a>
Janzenizmus: Katolikus mozgalom a 17–18. században, amely szerint az
ember eredendően bűnös, és képtelen a jóra. Forrás: Wikiszótár.hu (Ford.
megj.)</p><p><a id="gmail-_ftn2" href="https://katolikus.ma/a-hiteben-jartas-ember-alfred-hitchcock-katolicizmusa/#_ftnref2">[2]</a>
A MacGuffin és a vörös hering is dramaturgiai eszköz, ám míg az előbbi
mozgásba lendíti a cselekményt, addig utóbbi funkciója az, hogy
megzavarja azt, mellékvágányra terelve a szereplőket. Forrás:
Filmtekercs.hu</p></div></div></div></div></div></div></div>