<div dir="ltr">
<div class="elementor-container elementor-column-gap-default"><div class="elementor-column elementor-col-100 elementor-top-column elementor-element elementor-element-40a54b8"><div class="elementor-widget-wrap elementor-element-populated"><div class="elementor-element elementor-element-76c8dba elementor-widget elementor-widget-text-editor"><div class="elementor-widget-container"><font size="4"><b>A béke több, mint a háború vége / </b></font><font size="2"><b>Harrach P. Magyar Kereszténydemokrata Szövetség </b><b><br></b></font></div>
</div>
<div class="elementor-element elementor-element-65c798a elementor-align-left elementor-mobile-align-left elementor-widget elementor-widget-post-info">
<div class="elementor-widget-container"><br></div><div class="elementor-widget-container"><a href="https://mkdsz.hu/a-beke-tobb-mint-a-haboru-vege/">https://mkdsz.hu/a-beke-tobb-mint-a-haboru-vege/</a></div><div class="elementor-widget-container"><br>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div class="elementor-container elementor-column-gap-default">
<div class="elementor-column elementor-col-100 elementor-top-column elementor-element elementor-element-16cdbfb7">
<div class="elementor-widget-wrap elementor-element-populated">
<div class="elementor-element elementor-element-3e57d84 elementor-widget elementor-widget-theme-post-featured-image elementor-widget-image">
<div class="elementor-widget-container">
<img src="https://mkdsz.hu/wp-content/uploads/2023/03/teremtesvedelem2.jpg" class="gmail-attachment-full gmail-size-full" alt="" style="margin-right: 0px;" width="186" height="105"> </div>
</div>
<div class="elementor-element elementor-element-446f6755 elementor-widget elementor-widget-theme-post-content">
<div class="elementor-widget-container">
<p>Az orosz-ukrán háború sok ezer fiatal áldozata azt érezhette, mint a világháború haldokló katonája: </p>
<blockquote class="gmail-wp-block-quote"><p>„Pedig jó lett volna még egy kicsit élni”. </p></blockquote>
<p>Az ő félbe szakadt életük súlyos érv a béke mellett. Nem kevésbé
súlyos a háború eszkalációjának veszélye, ami még több áldozatot
követelne. Minden háború borzalmas és elkerülendő.</p>
<p>Akkor mégis miért nevezzük hősnek például a törökök ellen harcoló
Hunyadi Jánost? Vagy tiszteletre méltónak a honvédek jelmondatát: „a
hazáért minhalálig”? A válasz benne van a kérdésben, a hazáért vállalt
áldozat tiszteletre méltó. </p>
<blockquote class="gmail-wp-block-quote"><p>Így van ez az ukránok esetében is, a hazájukat védik.</p></blockquote>
<p>Ez a háború azonban ennél összetettebb. Ha igaz, hogy az új világrend
kialakulásának egyik epizódja, akkor nem csupán két rokonnép háborúja.
Akkor súlyos hatalmi és gazdasági érdekek csapnak össze. Végül vagy az
ukránok, vagy az oroszok nyernek, vagy egyik se. Közben emberek halnak
és családok szenvednek, Európa tovább gyengül, de a fegyverüzlet
virágzik.</p>
<p>Nagy kérdés, hogy mi lesz a háború után. Hol lesz a helyünk, és mi lesz a szerepünk? </p>
<blockquote class="gmail-wp-block-quote"><p>Egy percig sem vitás, hogy Európához tartozunk. </p></blockquote>
<p>Nyilvánvaló, hogy a későbbi szerepünket is jelentősen befolyásolni
fogja geopolitikai helyzetünk, nemzeti sajátosságaink, régión belüli
kapcsolataink. Az együttműködésnek az a hálózata, amelyet különböző
ügyekben más-más partnerrel építünk, szintén – nem elhanyagolható
szempont a kormány rátermettsége és az uniós falkavezérek szándéka sem.</p>
<p>Egy biztos, az európai együttélés a jövőben sem lesz zökkenőmentes. </p>
<blockquote class="gmail-wp-block-quote"><p>A nyugati társadalmakat megfertőzte egy önpusztító ideológia és dekadens életforma. </p></blockquote>
<p>Ehhez járul a bevándorló tömegek okozta zavaros helyzet. Igaz, a
történelemben mindig voltak váratlan fordulatok. Miért ne bízhatnánk
abban, hogy feltámad a nyugati társadalmak életösztöne, és megcáfolja
azokat, akik a civilizációk küzdelmében a nyugat vesztét jósolják? Tény,
hogy a kultúrák harcát nem fejlett haditechnikával lehet megnyerni,
hanem a személyek és közösségek belső erejével. Ahogy Rómát naggyá a
római jellem képviselői tették, és a japán ipart a cégük iránt
legendásan elkötelezett munkavállalók. Rómánál maradva azt is látjuk,
hogy a hanyatlás erkölcsi mélypontját követően hogyan </p>
<blockquote class="gmail-wp-block-quote"><p>erősödött meg és sugárzott ki egy közösségben az a szellem, ami naggyá és élhetővé tette Európát. </p></blockquote>
<p>Ezeknek a közösségeknek a segítségével erősítette meg Szent István is
a maga európai, keresztény és magyar államát. (Ma valami hasonlót
javasol Rod Dreher „Szent Benedek válaszútján” című munkájában.)</p>
<p>Tudjuk, hogy a „béke” szóban sokkal több van, mint a háború vége.
Húsvét közeledtével érdemes ebbe belegondolnunk. Nézzék el egy
kereszténydemokratának, hogy teológiai gondolattal kezdi. Az ünnep
lényege, a keresztény tanítás központi eleme Isten megbocsátó szeretete,
ami meghozta a békét Teremtő és teremtmény között, Jézus Krisztus
áldozata által. Ennek tudata és megélése erősíti a keresztény ember
belső békéjét. </p>
<blockquote class="gmail-wp-block-quote"><p>Akinek a belsejében béke van, az képes a rajta kívül lévő békétlenséget csillapítani. </p></blockquote>
<p>A béketeremtés szép emberi feladat.</p>
<p>A személyes kapcsolatok békéjén túl fontos kérdés a társadalmi béke
is. Ez akkor születik meg, ha nincsenek elégedetlen csoportok és
rétegek. Ha pontos meghatározást akarunk, legjobb, ha a skolasztikus
filozófia definícióját használjuk. Eszerint a béke az „igazságosság
alapján történő együttélés rendje.” Ebben a rövid mondatban a következő
van: az igazságosság érvényesülése biztosítja, hogy a társadalom minden
tagja megkapja, ami neki jár. Ezzel valósul meg a rendezett együttélés,
amelyben a rend nem kikényszerített szabályozás, hanem az ember
természetének megfelelő természettörvény által megjelölt életforma,
szemben az alkalmi ötletek és rendezetlen vágyak diktálta megoldásokkal.</p>
<p><em>Harrach Péter</em></p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>