<div dir="ltr">
<h1>Mongrovejói Szent Turibiusz (március 23.)</h1> <div>
<span>2017-03-19</span> <span>Szerző: <span><a href="https://ujember.hu/author/ujember/" title="Új Ember bejegyzései" rel="author" target="_blank"><span>Új Ember</span></a><br></span></span></div><div><a href="https://ujember.hu/het-szentje-mongrovejoi-szent-turibiusz-marcius-23/" target="_blank">https://ujember.hu/het-szentje-mongrovejoi-szent-turibiusz-marcius-23/</a> </div>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A trienti zsinat (1545–1563) rövid idő alatt újraszervezte az
egész egyházat, és átfogó reformmozgalmat indított meg az európai
egyházmegyékben.<br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Dél-Amerika politikai és egyházi központja a XVI. században egyre inkább
Lima lett. </span>1546-tól a limai érsek volt felelős minden hívőért </span></b>P<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">anama és
a Rio de la Plata között. E hatalmas terület északtól délig több mint
ötezer kilométer kiterjedésű, és hatmillió négyzetkilométert foglal
magában.</span></b><br>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A perui missziót a domonkosok indították el, de nem sokkal később
nagyszámú ferences érkezett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az országba</span>. 1555-ben követték őket a
jezsuiták, akik új lendületet adtak a missziónak. Azokat az indiánokat,
akik </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem tudtak</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kimeneküln</b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">i a spanyol uralom alól, rövid időn belül
úgynevezett encomiendákba zárták össze: minden spanyolnak meghatározott
számú indián volt köteles dolgozni. Elvileg szabadok voltak, és némi
bért is kaptak, gyakorlatilag azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szinte rabszolgaságban</span> éltek. Az
indiánok </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedélyesen ellenszegültek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a megtérésnek</span></span></b>,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> mivel látták, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
a misszionáriusok</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a hódítók</span> kíséretében érkeztek.</span></b><br>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">I.Fülöp spanyol király elégedetlen volt a perui helyzettel, ezért
megbízta </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a granadai inkvizíciós tanács elnökét, </span>hogy legyen Lima érseke.
Az ifjú, aki fiatal kora ellenére alkalmasnak tűnt a nagy feladatra,
Mongrovejói Turibiusz volt.</span></b><br>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Spanyolország egyik kis falujában született. Először Valladolidban, majd
Salamancában és Oviedóban tanult, 1573-ban jogi licenciátust szerzett.
Mindössze kétévi hivatásbeli tapasztalattal nevezték ki a granadai
inkvizíciós tanács elnökévé.<br>
1580-ban utazott Peruba. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Azon volt, hogy az amerikai egyházat alapjaitól
kezdve megújítsa. Legszembetűnőbb vonása <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a jogfosztott</span> indiánok iránti
szeretete volt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szerzetesekkel,</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fegyelmezetlen </span>világi papokk</span>al </span>és az
indiánok<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at bántó <span style="background-color:rgb(217,234,211)">spanyol telepesekkel </span></span>szemben egyaránt fel kellett
lépnie.</span></b><br>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Amikor egyházmegyéjét átvette,</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a károk </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">helyrehozása érdekében hosszú és
fárasztó vizitációs utakra vállalkozott, hogy a helyszínen tanulmányozza
és rendezze <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a viszonyokat.</span> Püspökségének huszonöt éve alatt négyszer
utazta be <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az országot.</span> Minden útja több évig tartott, az utolsóról pedig
már nem tért vissza. Egy kicsiny templomban, indiánok között hunyt el.</span></b><br>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1582 és 1604 között tizenkét egyházmegyei zsinatot hívott össze. A
harmadik limai püspöki konferencia (1582–1583), az „amerikai
Tridentinum” volt a legjelentősebb kezdeményezése. A világi papság
reformját a limai papi szeminárium alapításával biztosította. Gyorsan
megtanulta az inkák nyelvét, a kecsuát, és megkövetelte, hogy minden
pap, aki indiánokkal foglalkozik, tudja ezt a nyelvet. Az 1551-ben
alapított Limai Egyetemen kecsua tanszéket állított fel. 1583-ban az
érseki egyházmegyében százötven plébánia volt, számuk 1598-ig a hatékony
lelkipásztorkodás következtében kétszáznegyvenre emelkedett.</span></b></p></div>
<div id="m_4530570320124548686DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_4530570320124548686_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>