<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div dir="ltr">
<div id="m_4574225881554669408entry-title">
            <h1><font style="font-weight:normal" size="2"><a href="https://www.urvilag.hu/HUNOR/20230307_bemutatkozott_a_magyar_urhajoscsapat" target="_blank">https://www.urvilag.hu/HUNOR/20230307_bemutatkozott_a_magyar_urhajoscsapat</a></font></h1><div></div><h1>Bemutatkozott a magyar űrhajóscsapat</h1>
          </div>
                <div id="m_4574225881554669408entry-extra">
            <div><span>2023.03.07 12:00</span> <span>HUNOR, Hazai kutatóhelyek és űripar</span></div>
          </div>
        <div id="m_4574225881554669408entry-content">
                        <p><span>Szakály András, Schlégl Ádám, Cserényi Gyula és Kapu Tibor kezdik meg az űrhajóskiképzést a HUNOR program keretében.</span></p>
            <p><span>Ma a 
Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) tartott sajtótájékoztató 
keretében mutatták be a nyilvánosságnak a magyar kutató űrhajós 
programjának (HUNOR, <i>Hungarian to Orbit</i>) négy űrhajósjelöltjét, 
akiket több mint 240 jelentkező közül választottak ki. Hogy a jelöltek 
listája mostanra négyre szűkült, arról már a hétvégén <a href="https://www.urvilag.hu/hazai_kutatohelyek_es_uripar/20230305_hunor_fejlemenyek" target="_blank">hallani lehetett</a>.
 Most jött el az izgalmas pillanat, hogy megismerhettük a kiválasztottak
 neveit is. Közülük kerül majd ki az a következő magyar kutató űrhajós, 
aki a tervek szerint 2024 végén vagy 2025 elején egy hónapot tölthet 
majd el a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, ahol magyar 
űreszközöket fog tesztelni és kísérleteket végez magyar kutatócsoportok 
számára.

</span></p><p> A tájékoztatót <i>Ferencz Orsolya</i> űrkutatásért felelős miniszteri 
biztos azzal kezdte, hogy történelmi pillanathoz érkezett a magyar 
tudomány és űrkutatás. Lassan már fél évszázada, hogy Farkas Bertalan 
személyében kutató űrhajós járt a világűrben, és most új űrrepülés 
készül. (Farkas Bertalan személyesen is megtisztelte részvételével a 
sajtótájékoztatót, és aktívan kiveszi majd a részét a jelöltek 
felkészítéséből.) A 2021-ben elfogadott kormányzati űrstratégia egyik 
kiemelt célja volt a HUNOR program elindítása, hogy hazánk jobban ki 
tudja aknázni a kutatóhelyeken és az űriparban meglevő potenciált. Az 
űrhajós program iránt komoly nemzetközi érdeklődést is tapasztalni. A 
miniszteri biztos külön kiemelte az Európai Űrügynökséget (ESA), amely 
már a kiválasztás alatt és majdan a kiképzés során is támogatja a 
munkát. A folyamat végén a kiképzett magyar űrhajósok egyúttal az ESA 
által akkreditált űrhajósokká válnak. 

</p><p> Az eddigi kiválasztási folyamatban fontos szerepet játszott a Semmelweis
 Egyetem, valamint a Magyar Honvédség kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi 
Dezső Repülőbázisa. A HUNOR tudományos programjának irányítását az 
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpontja 
(EK) végzi. <i>Marót Miklós</i>, az ELHK elnöke a tájékoztatón kiemelte 
az EK Űrkutatási Laboratóriuma és elődszervezetei különleges szerepét a 
magyar űrtevékenység kezdeteitől fogva, de megemlítette, hogy a hálózat 
más kutatóhelyei – az Atommagkutató Intézet, a Csillagászati és 
Földtudományi Kutatóközpont, a Földfizikai és Űrtudományi Intézet, a 
Természettudományi Kutatóközpont és a Wigner Fizikai Kutatóközpont – is 
rendelkezik űrkutatási kompetenciákkal. Fontos, hogy az űrhajós program 
felkeltheti a fiatalok érdeklődését a természettudományos és műszaki 
pályák iránt.

</p><p>
<i>Magyari Gábor</i>, aki a HUNOR programban az űrhajósok 
kiválasztásáért és kiképzéséért felelős vezető, azt emelte ki, hogy 
1980-ban Farkas Bertalan révén Magyarország a 7. nemzet lett, amely 
űrhajóst küldött a világűrbe. Ha minden a tervek szerint alakul, a most 
négyfősre szűkült csapat egyik tagja még benne lehet az első ezer ember 
között, akik eljutnak a Föld körüli pályára. A program iránt élénk volt 
az érdeklődés, a kiváló jelentkezők között a mélytengeri archeológustól 
az asztrofizikuson át a filozófusig számos szakma képviselője volt. 
Közülük választották ki a legjobbakat, négy nem mindennapi fiatalembert.

</p><p>
</p><p><img src="https://www.urvilag.hu/show.php?fn=hunor2.jpg"><br><span>
</span></p><p>
<i>A magyar űrhajósjelöltek, balról jobbra: dr. Schlégl Ádám, Cserényi Gyula, Kapu Tibor és Szakály András</i>

</p><p>
<b>Szakály András</b> (40 éves) repülőgép-tervezőmérnök. Budapesti 
tanulmányai után dolgozott a repülőgépipar óriásainál és kis, feltörekvő
 cégeinél is, Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 
fős mérnökcsapatot vezetett, akikkel egy elektromos meghajtású repülőgép
 prototípusát tervezték. 

</p><p>
<b>Dr. Schlégl András</b> (33) klinikai ortopéd sebész. Orvosi 
tanulmányait, majd a PhD tudományos fokozathoz szükséges kutatómunkát a 
Pécsi Tudományegyetemen végezte el. Gyakorló sebészként a 
tumorsebészetre specializálódott. Egyetemi oktató, fekete öves 
karatemester, hegymászóként 6000 m magasság fölé is eljutott már a 
Himalájában.

</p><p>
<b>Cserényi Gyula</b> (33) erősáramú villamosmérnök, kecskeméti 
illetőségű. Űrhajósképzése előtt a Robert Bosch vállalatnál az 
elektromos hálózat üzemeltetéséért felelt. Számos sportágban aktív, az 
utóbbi időben az akadályfutás lett az első számú.

</p><p>
<b>Kapu Tibor</b> (31) nyíregyházi fejlesztőmérnök. A budapesti 
Műegyetemen szerezte gépészmérnöki diplomáját. Dolgozott a 
gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátoraival, majd űrhajók 
sugárzásvédelmét szolgáló műszerek fejlesztésében. Ejtőernyősként 38 
ugrás, futóként 19-szer teljesített félmaratoni táv van mögötte.

</p><p>
</p><p><img src="https://www.urvilag.hu/show.php?fn=hunor3.jpg"><br><span>
</span></p><p>
<i>A HUNOR négy űrhajósjelöltjének első hivatalos csoportképe. Ők 
mostantól az Energiatudományi Kutatóközpont állományába kerülnek, 
hivatás űrhajósjelölt munkakörben dolgoznak kiképzésük ideje alatt.</i>

</p><p>  
A tájékoztató és a jelöltek rövid személyes bemutatkozása után 
kérdésekre válaszul elhangzott, hogy a kiképzés most következő 
szakaszában általános alaptréning következik, egyrészt itthon, másrészt 
az ESA intézményeiben. Magyari Gábor szerint ez várhatóan jövő februárig
 tart. Utána lesz lehetőség Houstonban az Axiom Space koordinálásával 
immár a konkrét küldetésre készülni, vagyis megismerkedni az űrhajó és 
az ISS rendszereivel. Az Űrvilág kérdése nyomán megtudtuk, hogy bár a 
négy most bemutatott jelölt maga nem pályázott az ESA legutóbbi <a href="https://www.urvilag.hu/urhajoskivalasztas2021" target="_blank">űrhajóstoborzásán</a>,
 de a 240 fölötti eredeti jelentkező között számos olyan is akadt, aki 
mind az európai, mind a hazai megmérettetésen megpróbált bekerülni az 
űrhajósjelöltek közé.

</p><p>
A négy kiválasztottnak ezúton is gratulálunk eddigi teljesítményükhöz, 
és sok sikert, kitartást kívánunk a felkészülésükhöz. Nevükkel egészen 
biztosan sokat találkozunk még az elkövetkező évek űrhíreben – különösen
 egyikükével, aki majd végül valóban eljut az ISS-re a magyar 
kísérletekkel!     
 </p></div>

</div>
</div></div>