<div dir="ltr">
<div class="gmail-bee-row gmail-bee-row-2"><div class="gmail-bee-row-content"><div class="gmail-bee-col gmail-bee-col-1 gmail-bee-col-w12"><div class="gmail-bee-block gmail-bee-block-2 gmail-bee-text"><div style="line-height:120%;font-size:12px;font-family:Georgia,Times,"Times New Roman",serif;color:rgb(57,61,71)" class="gmail-bee-text-content"><p style="font-size:14px;line-height:16px;text-align:center"><strong><span style="font-size:28px;line-height:33px">Vallomás a házasság nehézségeiről, <br>az egymás melletti kitartásról </span></strong></p>
                                                        <p style="font-size:14px;line-height:16px;text-align:center"> </p>
                                                        <p style="font-size:14px;line-height:16px;text-align:center"><span style="font-size:22px;line-height:26px"><em><span style="line-height:14px">Krúdy Tamás és felesége Zsófia</span></em></span></p><p style="font-size:14px;line-height:16px;text-align:center"><span style="font-size:22px;line-height:26px"><em><span style="line-height:14px"></span></em></span></p>
                                                </div>
                                        </div>
                                </div>
                        </div>
                </div>
                <div class="gmail-bee-row gmail-bee-row-3">
                        <div class="gmail-bee-row-content">
                                <div class="gmail-bee-col gmail-bee-col-1 gmail-bee-col-w12">
                                        <div class="gmail-bee-block gmail-bee-block-1 gmail-bee-text">
                                                <div style="font-size:14px;line-height:150%;color:rgb(85,85,85);font-family:inherit" class="gmail-bee-text-content">
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><strong><span style="font-size:17px;line-height:25px">Tényleg
  lehet  holtomiglan  holtodiglan  tervezni? Erről  beszélgettünk Krúdy 
Tamással és feleségével, Zsófiával, Az ő  kapcsolatuk sem volt 
felhőtlen. Sok próbatételen, küzdelmen mentek keresztül. Ezekről is 
vallanak most őszintén. 24 éve házasok, 6 gyermekük van. Mit lehet tenni
 azért, hogy igazából bármilyen körülmény között is kitartsanak egymás 
mellet a házaspárok?  </span></strong></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Tamás:</strong>
 Fontos az a hit, hogy a házasság felbonthatatlan. Ha mi összekötjük az 
életünket egy esküvel, akkor az egység létrejön. Amíg szeretem a 
másikat, oda vagyok érte, addig nem nagy kunszt együtt maradni. <strong>Az
 eskünek akkor lesz szerepe, ha nem vagyunk annyira jóban, haragszom rá,
 vagy megtetszik valaki más. Akkor érdemes emlékezni rá, hogy benne 
vagyok egy felbonthatatlan egységben.  </strong> </span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Zsófia:</strong>
 Nekem Tamás volt életem nagy szerelme. Amikor még csak három gyermekünk
 volt, úgy éreztük, hogy sínen van a házasságunk, sok segítséget 
kaptunk, elégedettek voltunk magunkkal. </span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;margin-left:40px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><br><em>Egyszer
 csak beleszerettem valakibe. Hirtelen jött ez az érzés. Nem is voltam 
rá felkészülve. Nagyon intenzív és durva volt az élmény. Egy évet szinte
 mély depresszióban töltöttem. Miután rádöbbentem az érzésre, két hétig 
nem találkoztam azzal az emberrel. Ebben a két hétben volt időm 
átgondolni, hogy mi is történt velem, mit is akarok. Eldobom-e a 
férjemet, a gyerekeimet és belerohanok az illető karjaiba? Tényleg ezt 
akarom? Erős szabályokat állítottam fel magammal szemben. Például, nem 
maradok vele kettesben, 10 méternél nem megyek hozzá közelebb. Fizikai 
akadályokat állítottam kettőnk közé. Egy évig gyötrődtem ezzel, nagyon 
sötét évet éltem meg. Mindent sötét szemüvegen át láttam, az egész 
házasságunk értelmetlennek tűnt. A gyermekeim kérdezték is tőlem, hogy 
“Mama, te nem tudsz mosolyogni?”, hiszen én alapvetően egy vidám 
természetű ember vagyok. Csak az átélt küzdelmeket, csalódásokat láttam.
 Nehéz volt így együtt lennem Tamással. Persze, a változást ő is azonnal
 megérezte. Állandóan kérdezgette, mi a bajom, mi van velem. Csak akkor 
tudtam már elmondani, amikor úgy éreztem, hogy túl vagyok rajta. </em></span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><br>Döbbenetes
 volt a felismerés, hogy én a Szentivánéji álom „szamárjába” voltam 
szerelmes. Rájöttem, hogy a másik férfi a közelébe se ér Tamásnak. Nem 
is tudnám vele elképzelni az életemet. Időközben kiderült róla, hogy 
elvált, és több kapcsolata is volt. <strong>Most már megértem 
azt, milyen, amikor az ember eljut odáig, hogy egy csőd a házassága, 
nincs neki értelme, boldogtalan. Így megértettem, miért válnak el az 
emberek. Vissza kellet nyúlnom az eskümhöz. Megtapasztaltam, hogy 
Tamással együtt, a Jóistennek teret engedve az életünkben, ezen túl 
fogunk lépni. </strong>Ekkor jöttünk rá, hogy problémánk van a 
szexualitás terén is. Ettől kezdve radikális, minőségi változás, javulás
 állt be a kapcsolatunkban. </span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Tamás: </strong>Ezért
 is mondjuk mindenkinek bíztatásképp, hogy ez a lila köd el fog múlni, 
mely inkább áldás, mint átok. Mindenki számára van remény! Hiszen 
bárkivel előfordulhat akarata ellenére is, hogy beleszeret egy harmadik 
félbe már házasként. Jó lenne, ha az ilyen fellángolásokat hagynánk, 
hogy fussa ki magát, mert egyszer csak el fog múlni. Döbbenetes, de ez 
megtörténik az emberrel. Sok elvált férfi az élete végén tanúságot tesz 
arról, hogy ha tudta volna, mi vár rá az új kapcsolatban, nem válik el 
az első feleségétől. Az új párjával is ugyanoda jutottak el.  </span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Zsófia: </strong>Találkoztam
 olyan emberrel is, aki a második házasságába annyi energiát tett, hogy 
szép lett a kapcsolatuk. Azt mondta, hogy ha ezt az első feleségénél már
 megtette volna, akkor nem okozott volna a családjának fájdalmat, nem 
lett volna válás.  </span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Tamás: </strong>Válással
 nem lehet megoldani a szembenézést önmagunkkal és a problémákkal, csak 
elodázni. Az újabb kapcsolatban a felek általában ugyanúgy megismétlik a
 hibáikat, és ezt egészen addig csinálják, amíg el nem következik az a 
pillanat, hogy ténylegesen megtörténjen a szembenézés. <strong>Ha
 számomra valódi érték a meglévő kapcsolatom, akkor elkezdek dolgozni 
rajta. Megbeszélem a párommal a problémákat és remélhetőleg eljutunk 
odáig, hogy ne kelljen felbontani a házasságot.  </strong></span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;margin-left:40px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Zsófia: </strong>Azt
 mondják, egy jó házasság olyan, mint egy olimpiai aranyérmet nyerni. 
Igenis, minden nap fel kell kelni hozzá, meg kell küzdeni érte. Tamás 
nagyon szeret futni. A sok áldozat mellett rengeteg öröme származik 
belőle. <br>A házasságban is küszködünk magunkkal, bizonyos 
helyzetekkel, de mindig előrébb jutunk, nagyobb eredményt érünk el, 
többek leszünk.  </span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Tamás: </strong>A
 futás hasonlatánál maradva: nehéz elkezdeni a futást. Korán kelni, 
esőben is elmenni. Fárasztó, de amikor visszatérek, egy jóleső érzés 
tölt el. Mivel ezt megtapasztaltam, így már előre tudom, hogy a futás 
végén jó lesz nekem, ezért hozom meg az újabb és újabb áldozatokat érte.
 Kicsit ilyen a házasság is. Az ember pontosan tudja, hogy ha energiát 
fektet bele, és áldoz rá időt, energiát, odafigyelést, akkor többet fog 
kapni tőle.  </span></p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"> </p>
                                                        <p style="font-size:17px;line-height:25px"><span style="font-size:17px;line-height:25px"><strong>Ha
 el akarjuk kerülni a házasságban a nehézségeket, a küzdelmeket, és csak
 a szépet, a jót, az élményt látjuk magunk előtt, akkor nem a realitás 
talaján állunk. Valamiképpen becsapjuk önmagunkat és a másikat. </strong> </span></p>
                                                </div>
                                        </div></div></div></div>

</div>