<div dir="ltr">
<h1>Emiliáni Szent Jeromos</h1><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Február
8-án Emiliáni Jeromost, az „árvák atyját” ünnepli az egyház</span>. XIV.
Benedek pápa 1747-ben avatta boldoggá, XIII. Kelemen húsz évvel később
iktatta a szentek sorába. XI. Pius 1928-ban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az árvák és a szülői
szeretetet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül</span>öző gyermekek védőszentjévé emelte. Ünnepét 1769-ben
vették föl a római naptárba.</span></h3><div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/emiliani-szent-jeromos" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/emiliani-szent-jeromos</a></div></div><div><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Girolamo
Miani<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1481-ben született Velencében. </b><b>Az ifjú korán, 15 évesen katonának
állt. 1508-ban fogságba esett;<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a rabságban </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mély változás következett be
lelkében.</span> </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nyomorúságos helyzeté</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ben a Szűzanyához könyörgött. Nem sokkal
ezután<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a halottnak vélt </span>Jeromos föltűnt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Trevigiben</span>, és elbeszélte:
megjelent neki a Szűzanya, leoldotta <span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bilincseit</span>, és kivezette <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
ellenséges őrök </span>között. Csodálatos szabadulása után <span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bilincseit </span>a
Szűzanya oltárára helyezte.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1518-ban,
37 éves korában szentelték pappá. Jeromos gondjába fogadta <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az árva és
veszélyeztetett </span>gyermekeket, ápolta a betegeket, hitoktatásban
részesítette az egyszerű embereket.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1528-ban,
amikor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazájá</span>ban éhínség és járvány tombolt,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mindenét a rászorulóknak
ajándékozta, éjszaka eltemette <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az utcán heverő</span> halottakat, ápolta a
betegeket; mígnem ő <span style="background-color:rgb(234,209,220)">is megkapta a kiütéses tífuszt</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fölgyógyulása
után,
1531-ben lemondott minden tulajdonáról; teljesen a szegényeknek
szentelte életét. sszegyűjtötte
az árva gyermekeket, egyszerű ételt, hitoktatást és a munkára való
fölkészítést biztosítva nekik. Több városban alapított árvaházakat.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Példája
számos embert megmozgatott, sokan támogatták szolgálatában. Leghűbb
segítőit szerzetesi közösségbe fogta össze: Chieti püspökének, a későbbi
IV. Pál pápának támogatásával megalapította a szomaszkai rendet a
betegek gondozására és az árva gyermekek nevelésére</b><b>. Az 1528-ban
létrehozott férfirendet 1540-ben hagyták jóvá. Az ágostonos regulát
követő rend ma is működik Olaszországban: árvaházakat,
szegényotthonokat, kórházakat, diákotthonokat tart fenn.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>51
éves korában, az áldozatok ápolása közben </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megtámadta a pestis.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Halála
előtt társai lelkére kötötte, hogy kövessék a keresztet,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a világi
dolgok</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>at kevésbe vegyék, a szegényeket, az elhagyottakat meg a
betegeket szeressék, és egyetértésben, szeretetben éljenek együtt. 1537.
február 8-án, Somascában.</b></span></p><p style="text-align:justify">XIV.
Benedek pápa 1747-ben boldoggá, XIII. Kelemen húsz évvel később szentté
avatta Emiliáni Jeromost. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>XI. Pius 1928-ban a szomaszkaiak négyszáz éves
jubileuma alkalmából az árvák és a szülői szeretetet nélkülöző
gyermekek védőszentjévé emelte</b></span>. Ünnepét 1769-ben vették föl a római
naptárba, július 20-ra; 1969-ben a halála napjára, február 8-ra tették
át.</p><p style="text-align:justify">Magyar Kurír</p><p style="text-align:justify">(gj)</p></div>
</div>