<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Bakhita Szent Jozefina</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2023. február 8., szerda | 6:00<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/bakhita-jozefina">https://www.magyarkurir.hu/hirek/bakhita-jozefina</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g75444']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=75444&v=0&img=c_bakhita00.jpg" style="margin-right: 0px;" width="348" height="195"><span class="gmail-galcount" title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Február
8. a szudáni származású rabszolga, később szerzetesnő, Bakhita Jozefina
liturgikus emléknapja</span>. E napot Ferenc pápa 2015-ben az
emberkereskedelem elleni fellépés napjává nyilvánította, és imanapot
hirdetett az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság
felszámolásáért.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bakhita Jozefina </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1869
körül született Szudánban</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szörnyű élményei hatására elfelejtette</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nevét,
melyet szülei adtak neki. Bakhitának, mely szerencsést jelent</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elrablói
nevezték el. El-Obeid és Kartúm rabszolgapiacain egyik gazdától a
másikhoz kerülve mind fizikai, mind erkölcsi értelemben megtapasztalta a
rabszolgák megaláztatását és gyötrelmeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sok szenvedés </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>után került Callisto Legnani olasz konzulhoz</b></span>.
Meglepetésére <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elrablása</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>óta most először nem korbácsolta meg senki,
ehelyett szeretettel bántak vele. Ezután Bakhita a konzul egyik
barátjának, Augusto Michielinek családjához került, és újszülött
kislányuk dajkája és játszótársa lett. A kanossziánus nővéreknél
szerezte első ismereteit Istenről, akit gyermekkora óta „ott érzett a
szívében, anélkül hogy tudta volna, ki ő”. „Elnézve a Napot, a Holdat és
a csillagokat, azt mondtam magamban: ki igazgathatja ezeket a gyönyörű
dolgokat? És nagy öröm töltött el, hogy láthatom őt, ismerhetem őt, és
hódolattal adózhatok neki...</b></span>” – emlékezett vissza Bakhita.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A katekumenátusban eltöltött néhány hónap után 1890-ben felvette a
keresztény beavatás szentségeit. A keresztségben a Josephine nevet
kapta. Öröme határtalan volt. Attól kezdve gyakran látták, hogy
megcsókolja a keresztelőkutat, és azt mondja: „Itt lettem Isten leánya!”
Minden nappal egyre többet tudott arról, ki az az Isten, akit most
ismer és szeret, aki titokzatos módon, a kezét fogva vezette el őt
magához.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A fiatal afrikai lány, aki akkortájt lett nagykorú, élvezte az olasz
jog biztosította választási szabadságát, ezért ott maradhatott a
katekumenátusban, ahol szerzetesi hivatását kapta, és a Canossai Szent
Magdolna Intézetben az Úrnak szentelte magát.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g75444']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=75444&v=0&p=1&img=c_bakhita01.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1896. december 8-án tett örökfogadalmat Istennek, akit „Mester”-nek
szólított. A következő ötven évben ez az egyszerű nővér Isten
szeretetének igaz tanúja lett: a schiói közösségben főzött, varrt,
kézimunkázott, kapusnővér volt. Hazája ritmusait és zenéjét hordozó
kedves hangja örömet okozott a kicsiknek, jól esett a szegényeknek és a
szenvedőknek, és bátorította azokat, akik bekopogtak az intézetbe.
Alázatossága, egyszerűsége és örökös mosolya mindenkinek megnyerte a
szívét. Nővértársai nagyra becsülték töretlen jókedvéért, jóságáért, és
azért, mert mélységes vágy élt benne, hogy másokkal is megismertesse az
Urat.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Légy jó, szeresd az Urat, imádkozz azokért, akik nem ismerik őt.
Milyen nagy kegyelem ismerni Istent!” – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)">mondogatta.</span></span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b> Idősebb korában
hosszú évekig betegeskedett, de ekkor is a hit, a jóság és a keresztény
remény tanúja maradt. Azoknak, akik meglátogatták, és megkérdezték, hogy
van, mosolyogva így válaszolt: „Ahogy a Mester kívánja.” Halálos ágyán
újra átélte rabszolgaságának keserves napjait, és nemegyszer könyörgött
az őt ápoló nővérnek: „Kérlek, vedd le a bilincseimet... olyan nehezek!”
1947. február 8-án halt meg. Halálának hírére nagy tömeg gyűlt össze a
konventben, hogy utoljára lássák „Moretta anyát” („Fekete anyát”) és
mennyei segítségét kérjék.</b></span></span></p>
<p>Szentségének híre elterjedt valamennyi földrészen, és közbenjárására
sokan nyertek kegyelmeket. Boldoggáavatási perét 1959-ben
kezdeményezték. 1978. december 1-jén az Egyház hivatalosan elismerte,
hogy hősies fokon gyakorolta az erényeket. II. János Pál pápa avatta
szentté 2000. október 1-jén.</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><em>Urunk, Istenünk, te Bakhita Szent Jozefinát a megalázó
szolgaságból gyermekeidnek és Krisztus jegyesének méltóságára emelted.
Kérünk, add meg nekünk, hogy az ő példája nyomán hűséges szeretettel
kövessük a keresztre feszített Úr Jézust, és az irgalmas szeretet
gyakorlására mindig készek legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te
Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></font></span></p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><p><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong><br><strong>XVI. Benedek: <em>Spe salvi</em></strong><br><strong><em>Szerzetesek.hu</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>