<div dir="ltr">
<div><div><div><h1>A német krízis, a világegyház és Ferenc pápa</h1><div><a href="https://katolikus.ma/a-nemet-krizis-a-vilagegyhaz-es-ferenc-papa/" target="_blank">https://katolikus.ma/a-nemet-krizis-a-vilagegyhaz-es-ferenc-papa/</a></div></div></div></div><div><div><div>
<img src="https://katolikus.ma/wp-content/uploads/2023/02/nemet-szinodusi-ut-kereszt-Egyedi.jpeg.webp" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="319" height="228"></div></div></div><div><div><div>
<span>A német Szinodális út tanácskozása - Fotó: CNS/KNA/Harald Oppitz</span></div></div></div><div><div><div><div><div><div><p><strong>A
német katolicizmussal kapcsolatban gyakran beszélnek egyházszakadásról.
De az egyházszakadás szó nem írja le megfelelően a német krízist. A
„Szinódusi Út” dokumentumaiban megjelenő német katolicizmus az
aposztázia (hitehagyás) állapotában van.</strong></p><p>Az Úr 2023.
esztendeje valószínűleg katolikus drámák tanúja lesz, amelyekre nézve
nem láthatjuk előre a Gondviselés útjait. Annyit tudhatunk biztosan a
most kezdődő évről, hogy a világegyházban a német válság kritikus pontra
jut, mivel ami Németországban történik, az ütközik majd Szinodalitásról
szóló Szinódusnak a szinodális egyházért tartandó, 2023 októberi első
ülésével. És a német krízis megoldása, akár döntően is, de mindenképpen
erősen kihat majd Ferenc pápa szellemi örökségének értelmezésére.</p><h3><strong>Hát mi is történik Németországban a nemzeti „Szinódusi Út” mentén?</strong></h3><p>Sok
minden történik. A szexuális visszaélések bűnét és botrányát
fegyverként használják, hogy újragondolják a katolicizmust; elvetik az
emberi szerelemre és annak kifejezésére vonatkozó elfogadott katolikus
értelmezést; feltétel nélkül leteszik a fegyvert a gender ideológia
előtt, amely lerombolja az ember bibliai fogalmát; a laikusok
egyenjogúsításának nevében egyházszervezeti forradalmat csinálnak, amely
minden szentségi jellegétől megfosztja a püspöki és papi szolgálatot;
fokozatosan lesüllyesztik oda az Egyházat, hogy ne legyen több, mint egy
vagyonos civil szervezet, amely a mindenkori politikai korrektséggel
összhangban jótékonykodik.</p><p>Mindez pedig – ha a legmélyebb
gyökerénél ragadjuk meg a dolgot – a II. vatikáni zsinat isteni
kinyilatkoztatásról szóló ünnepélyes tanításának elvetése. És minthogy <em>a II. vatikáni zsinat</em> dogmatikus konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról, (latin címe <em>Dei Verbum, </em><em>magyarul </em><em>Isten Igéje</em><em>) volt a legfontosabb, alapvető eredmény, amit a zsinat elért, a </em><em>Dei Verbum</em><em> tanításának elvetése az egész zsinat elvetését jelenti.</em> A német “Szinódusi Út” nem a zsinatból fejlődött ki. Sőt, éppen elveti a zsinatot.</p><p><em>A Dei Verbum</em><em> határozottan megerősítette az isteni kinyilatkoztatás valóságát és annak folyamatos, kötelező érvényességét. </em>Az
üdvtörténet több mint egy évszázados biblikus és teológiai
tanulmányozására támaszkodva a II. vatikáni zsinat a modern elit kultúra
irányzatával szembeszállva ragaszkodott ahhoz, hogy a kereszténység nem
kegyes mítosz vagy lelkesítő legendák gyűjteménye. A kereszténység
találkozás Isten megtestesült fiával, a Szentháromság második
személyével, aki teljessé teszi Isten önmagáról tett kinyilatkoztatását.
A kinyilatkoztatást, amely akkor kezdődött, amikor Isten a zsidó néphez
szólt Ábrahámon, Mózesen és a prófétákon keresztül arról, hogy ki Ő, és
mi az Ő szándéka az emberiséggel.</p><p><em>A Dei Verbum</em><em> azt is tanítja, hogy Isten embereknek szóló kinyilatkoztatása Jézus Krisztusban vált teljessé.</em>
A katolikusok folyamatosan tárják fel e kinyilatkoztatás mélységét és
jelentését, így idővel növekszik keresztény tudásunk. Bár a
kinyilatkoztatás minden történelmi pillanatot megítél, a
kinyilatkoztatás nem ítélhető meg „az idők jelei” alapján.</p><p>Vagy a
lehető legegyszerűbben fogalmazva meg a dolgot: Isten jobban tudja
nálunk, hogy mi hoz az embereknek boldogságot, kiteljesedést, és végül
üdvösséget, „Az idők jelei” segíthetnek bennünket abban, hogy jobban
felfogjuk, mit mond Isten a Szentírásban és a szent hagyományban. De ha
„az idők jelei” (pl. a gender ideológia) ellentmondanak annak, amit
Isten a mi természetünkről és sorsunkról kinyilatkoztatott, akkor „az
idők jelei” vezetnek tévútra, nem pedig Isten igéje.</p><p>Ezt mind
tagadják a német „Szinódusi Út” dokumentumai, amelyeket sokszor
érdektelen, lapos szociológiai szakzsargonban, a vallási nyelvezet
vékony mázával leöntve fogalmaznak meg.</p><p>Ezekben a szövegekben „az
idők jelei” vezetik az egyház önértelmezését, ezáltal nincsenek biztos
hivatkozási pontok annak felismerésére, hogy vajon egy tanítás vélt
fejlődése valóban fejlődés-e, vagy éppen meghamisítás. De arra sem
isteni kinyilatkoztatás ad biztos támpontot, hogy kik is vagyunk és
hogyan kell helyesen élnünk: az „önmeghatározás” írja felül az Isten
által az emberi természetbe és kapcsolatokba írt igazságokat, „a nemeket
… multidimenzionálisan kell nézni”, és ha valaki mást állít, az „az
emberi jogok megsértéséhez vezet”.</p><p>A német katolicizmusra gyakran
mondják, hogy gyakorlatilag egyházszakadást jelent. De az egyházszakadás
szó nem írja le megfelelően a német válságot. A „Szinódusi Út”
dokumentumaiban megjelenő német katolikus egyház az aposztázia
(hitehagyás) állapotában van. A német Szinódusi Út nem fogadja el, amit a
Júdás-levél 1.3 ír a hitről, „amely egyszer s mindenkorra szóló
öröksége a szenteknek”. Helyette a Szinódusi Út egyik „fundamentális”
szövege nemrégen megerősítette, hogy „az egyházon belül is lehetnek
egymással versengő törvényes nézetek és életformák, még a hit alapvető
dolgaiban is.”</p><h3><strong>Így vezet a „lájtos” katolicizmus óhatatlanul a „zéró” katolicizmushoz.</strong></h3><p>Ferenc
pápára súlyos teherként nehezedik, hogy olyan megoldást találjon a
német krízisre, amely hű az isteni kinyilatkoztatás valóságához és
kötelező érvényességéhez. Azonban ha nem lesz ilyen megoldás, az igen
súlyos kétségeket támaszt majd az egész szinodalitási projekttel, Ferenc
pápa pontifikátusának központi elemével szemben.</p><p><strong>Írta: George Weigel</strong><br><strong>Fordította: T. Nagy Edit</strong><br>Forrás: <a href="https://www.catholicworldreport.com/2022/12/14/the-german-crisis-the-world-church-and-pope-francis/" rel="noopener" target="_blank">Catholic World Report</a></p></div></div></div></div></div></div>
</div>