<div dir="ltr">
<h1>Szent Balázs püspök és vértanú</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. február 3., péntek | 6:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-balazs-puspok-es-vertanu" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-balazs-puspok-es-vertanu</a></div></div><div><a rel="lightbox['g46909']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=46909&v=0&img=c_balazs_szent_blasius.jpg" style="margin-right:0px" width="377" height="307"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Balázs püspök </span>élettörténetét idézzük fel liturgikus emléknapján,
február 3-án.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A vértanú püspök emlékezete különösen a névadásban és a
népszokásokban él elevenen.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Balázs
a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a
kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó
elevenséggel maradt meg,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk
olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span></span></p>Szenvedéstörténete szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Balázs</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> örmény születésű volt, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és
olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe
püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve
visszavonult egy hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat
osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték,
háziállatok módjára engedelmeskedve neki.
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban nemcsak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztények ismerték a barlanghoz vezető utat,</span>
hanem Agricola helytartó poroszlói is. </b></span>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> helytartó 316 táján még
folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban még
Licinius császár rendelt el.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A püspök ellenállás nélkül engedte, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
elfogják, és Agricola bírói széke elé hurcolják. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nem tudták</span> hittagadásra
kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mint
előbb barlangjában, a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste
föl. Rabságában is csodákat tett</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Vízbe fojtás általi halálra ítélték,
de végül lefejezték.</b></span></p>.......<br><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A balázsáldás mindmáig élő liturgikus szokása a 16. században keletkezett</b></span>, leírása a 17. században szerepel először a <i>Rituale Romanum</i> <i>(Római Szertartáskönyv)</i> függelékében. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Babits Mihály megrázó verse, a <i>Balázsolás</i>, melyben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a gégerákban szenvedő </span>költő gyermeki bizalommal fordul a szent püspökhöz, ezt a szokást idézi fel. </b></span></p>
<p style="text-align:center"></p>
<p>Balázst a középkorban rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban
ábrázolták; keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel
(emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása
alkalmával a testét tépték).</p>
<p>Ünnepét Rómában a 12. század óta ülik február 3-án.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A legenda szerint egy napon rémült anya sietett Szent Balázshoz, mert
fia <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy torkán akadt halszálkától fuldokolt.</span> A szent megáldotta a fiút
(egy másik változat szerint eltávolította a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szálkát)</span>, és így megmentette
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">a halált</span>ól.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g46909']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=46909&v=0&p=1&img=c_balazs_szt_blasius.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Egy másik legenda szerint a helytartó először vízbe fojtás általi
halálra ítélte a püspököt. Abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe
korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó
házi isteneinek szobrait a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt
tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra,
aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és
barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük
bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a
kihívást, és mind a vízbe fulladt.</p>
<p style="text-align:justify"><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><i>Hallgasd meg népedet, Istenünk,
amikor Szent Balázs püspök és vértanú pártfogásával könyörgünk hozzád.
Add, hogy földi életünkben a te békédnek örvendjünk, és segítségeddel
eljussunk az örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
örökké. Ámen</i></b></span></font></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span><br>Diós István: <i>A szentek élete<br>Magyar katolikus lexikon</i></b></p></div>
</div>