<div dir="ltr">
<h1>Szent Pál apostol megtérése – Pál fordulása</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. január 25., kedd | 6:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-pal-apostol-megterese-pal-fordulasa" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-pal-apostol-megterese-pal-fordulasa</a></div></div><div><a rel="lightbox['g84398']"><span title="4 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3>Január 25-én <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pál fordulását, Szent Pál apostol megtérését ünnepeljük. </span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
legkisebb az apostolok között </b></span>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> így ír magáról Pál. Nem találta
méltónak magát az apostoli címre,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mivelhogy </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>k</b><b>orábban vezető szerepet
játszott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztények </span>üldözésében.</b><b> Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak,
az „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Úrnak tanítványai</span> ellen lihegve”</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Damaszkuszba ment</b></span>;<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az úton
hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában
szózatot hallott: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Saul, Saul, miért üldözöl engem?</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">”<b> Erre ő megkérdezte:
„Ki vagy te, Uram?” Az így felelt: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl!”
(vö. ApCsel 9,1–31)</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az élmény hatása alatt Pál megtért, és a
kereszténység nagy térítő apostola lett.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A mai ünnep ennek a fordulatnak állít emléket. Megtérésének Krisztus
új szószólója névcserével adott nyomatékot. Ettől kezdve</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a zsidó Saul </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>helyett<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> római nevét,</span> a Paulust használta</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.A névcsere jelképes értelmű:
az eredeti Saul a zsidók szálfatermetű első királya volt, míg a latin <i>paulus</i> jelentése:
kicsiny. A kis termetű Pál, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">aki Saulként a legnagyobb volt az üldözők
között,</span> az apostolok sorában a legkisebbnek mondta magát.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Akkor tért meg és lett az ősegyház tagja, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">amikor </span>az kezdett
elszakadni a választott néptől</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s hozzálátott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a birodalom pogány
népein</span>ek misszionálásához</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> törvény</span>től függetlenné vált keresztény
irányzat teológusa és előharcosa lett.
</b></span><p>Mint ismeretes<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>: Pál </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Szíriát és Kisázsiát összekötő út mentén fekvő
Tarzuszban született. Családja Benjamin törzsébe tartozott, ragaszkodtak
a zsidó hagyományokhoz. Saul tudatosan a zsidóság szigorú irányzatához, a
farizeizmushoz csatlakozott, és sok kortársánál buzgóbban ragaszkodott
hozzá. Jól beszélt ugyanakkor görögül is, ismerte a hellén műveltséget
és a pogány kultúrákat.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Meghívásával együtt Pál fölismerte, hogy feladata az evangélium
hirdetése </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a pogányok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>között. A rá jellemző radikalizmussal járta ezt az
utat. Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá vált arra, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek nyelvé</span>re lefordítsa az
evangéliumot</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek. Mindenkinek
mindene lett. Megtérése után azonnal megkezdte a missziót, először <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
Arábia területén, Damaszkusztól délkeletre</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g84398']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=84398&v=0&p=1&img=c_pal_megter_frias.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>Juan Antonio Frias y Escalante: Szent Pál megtérése (17. század)</i></p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A népek </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szent apostolának életéről
– aki<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> „Isten kiválasztott eszközeként” </span>szóval és tettel utat tört az
evangéliumnak a világban – tájékoztatást adnak</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>levelei és az Apostolok
cselekedetei.</b></span></span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Pál megtérése ünnepének különböző elnevezései maradtak fenn: <i>Pál fordulása</i>, <i>pálfordulás</i>; az Érdy-kódexben: <i>Szent Pál apostolnak megfordulatja</i>; a Debreczeni-kódexben: <i>Szent Pál apostolnak megtérése</i>; Beythe Istvánnál: <i>Szent Pál megtérölése napja</i>; a szegedi nép ajkán: <i>Jóraforduló Pál, az apostol megtérésének ünnepe</i>.</p>
<p>E nap időjárásából a termésre, a gazdasági élet kilátásaira következtetnek, hiszen az idő is lassanként a tavaszba fordul.</p>
<p>Az első idevonatkozó, középkori hazai följegyzés egy misekönyvünkben
olvasható. Eszerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a jó idő jó termést jelent, míg a köd a jószág
pusztulását, a szelek háborút.</b></span> A szentesi elnépiesedett regula is így
tudja: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><i>Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.</i></b></span></p>
<p>Későbbi <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kalendáriumi eredetű regulák</b></span> is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>így tudják:</b></span><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><i>Ha fényes Szent Pál,</i><br><i>Minden termés szépen áll.</i><br><i>Ha Pál fordul <span style="background-color:rgb(234,209,220)">köddel,</span></i><br><i>Jószág<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> húllik döggel.</span></i></b></span></p>
<p>Csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt.</p>
<p>Magyarbánhegyes öregasszonyai így szoktak könyörögni:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <i>Pál, fordítsd meg a rostát, hiszen ezen a napon fordul meg az idő.</i> </b><b>Ha Pál napján süt a nap, még nagy hidegekre számítottak a tél végén.</b></span></p>
<p>Vásárosdombó hajdani vízimolnárai e napon kiállottak a széljárást
kémlelni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni </b><b>– a
déli szélből jósoltak tehát hideget.</b></span></p>
<p>Kiskanizsa öregjei szerint: <i>pálfordulás: fele kenyér</i>. Azt
akarták ezzel mondani, ha a télire eltett élelem és takarmány fele még
megvan, akkor nincs baj, a család már kitelel.
Székesfehérvár-Felsővároson így mondták: <i>pálfordulás: fele kenyér, fele bor</i>. Kissé bővebb a zalaszentbalázsi szentencia: <i>fele kenyér, fele széna, fele fa</i>. Bókaházán: <i>Pálnak fordulása, fél tél elmúlása</i>.</p>
<p>Különös somlóvidéki, oroszi hiedelem volt, hogy e napon a határban
minden esztendőben megfagy valaki, mert a tél megköveteli a maga
áldozatát.</p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b><br><b><i>Magyar katolikus lexikon</i></b><br><b>Bálint Sándor: <i>Ünnepi kalendárium I.</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b><br><b>(gj–bh)</b></p></div>
</div>