<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div><font size="6"><b>KÉT CIKK:</b></font></div><div><br></div><div><br></div></div>
<b><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial",sans-serif">Világszerte egyre aggasztóbb a keresztények helyzete </span></b><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div><div lang="HU"><div><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial",sans-serif"><a href="https://magyarnemzet.hu/kulfold/2022/12/vilagszerte-egyre-aggasztobb-a-keresztenyek-helyzete?utm_campaign=2022-12-17&utm_medium=email&utm_source=magyarnemzet_napi_hirlevel" target="_blank">https://magyarnemzet.hu/kulfold/2022/12/vilagszerte-egyre-aggasztobb-a-keresztenyek-helyzete?utm_campaign=2022-12-17&utm_medium=email&utm_source=magyarnemzet_napi_hirlevel</a></span></b><span><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span><u></u> <u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span><img style="margin-right:0px" id="m_4148286210004185574m_23696672578685753m_-4385648458316180839m_-751743836479622715m_-7188754049174078761Kép_x0020_1" src="cid:1852a88cc394ce8e91" alt="Világszerte egyre aggasztóbb a keresztények helyzete" width="473" height="266" border="0"></span><span><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:7.5pt;color:black;text-transform:uppercase"><br></span><span></span></p><p class="MsoNormal"><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> keresztény</span>üldözés a legmagasabb szintet érte el és egyre több hívőt
érint világszerte </b></span>azóta, hogy az Open Doors Világfigyelő listája csaknem
harminc évvel ezelőtt elindult. A szervezet szerint szerint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> legalább
360 millió <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztényt </span>üldöznek és diszkriminálnak világszerte</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az
afganisztáni tálib </span>hatalomátvétel a világ minden táján a címlapokra
került, de messze nem ők az egyetlen szélsőséges erőszakos csoport,
amely a keresztényeket és más vallási kisebbségeket veszi célba.
Győzelmük megerősítette <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Pakisztán</span> iszlám fegyveresei</b></span>t, és más régiókban,
más országokban is felbátoríthatja a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> dzsihadista csoportok</b></span>at. Ez a fő
oka annak, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Niger</span> például 21 helyet ugrott előre</b></span>, és az iszlám
fegyveresek támadássorozata után újra bekerült a Világfigyelő lista első
ötven országa közé.</span></p><p class="MsoNormal"><span>Az
Open Doors szerint a nigeri hívők mellett a keresztények<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Afrika </span>egész
szubszaharai részén az iszlám militánsok szélsőséges és egyre növekvő
erőszaká</b></span>val szembesülnek.</span></p><p class="MsoNormal"><span>Ez
különösen súlyos a Nigerrel szomszédos<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nigériában</span>,</b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>ahol<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> több
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztényt</span> ölnek meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hitük </span>miatt, mint a világ többi részén együttvéve,</b></span>
de a keresztényeknek <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Mozambikban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban,
a Közép-afrikai Köztársaságban, Maliban, Kamerunban és Burkina Fasóban</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is szélsőséges erőszak</b></span>kal kell szembenézniük.</span></p><p class="MsoNormal"><span>Még
az Open Doors ötvenes listáján kívül eső országokban is – mint például
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Dél-Szudán, Tanzánia és Uganda </b></span>– szörnyű erőszakot követnek el a
keresztények ellen, a probléma a világ más tájait is érinti: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kubá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ban</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
társadalmi igazságosság mellett felszólaló egyházi vezetők</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>et
letartóztatják, megkínozzák és megbírságolják</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nicaraguában és
Venezuelá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ban a hatóságok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">templomok</span>at zártak be, valamint
rágalomhadjáratot indítottak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a keresztények</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ellen.</b></span></span></p><p class="MsoNormal"><span>És
ez nem csak a kommunista világ maradványait érinti: olyan különböző
országok, mint Srí Lanka, Mianmar és Malajzia mind szigorították a
korlátozásokat. Az Open Doors szerint mindezt kínai mintára teszik.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span>Ha
összességében nézzük az adatokat, akkor a fent említett, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>360 milliós
szám mellett megdöbbentő az is, hogy tavaly 5898 <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztényt
</span>meggyilkoltak </b></span>a hitük miatt,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 6175<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hívőt l</span>etartóztattak</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elítéltek vagy
bírósági eljárás nélkül bebörtönöztek, 3829-et pedig elraboltak</b></span>. Az
osztrák nemzeti tanácsban is téma volt az Open Doors megdöbbentő
tanulmánya. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Susanne Fürst, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)
emberi jogokkal foglalkozó szakpolitikusa felhívta a figyelmet arra,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sürgősen</span> cselekedni kell a keresztények védelmében</b></span>, továbbá
határozott fellépésre szólított fel a keresztények világméretű üldözése
ellen.</span></p><p class="MsoNormal"><span>Kifejezetten
foglalkozni kívánunk a keresztényüldözéssel, már csak annak fényében is,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Afganisztánnal, Szomáliával, Líbiával, Eritreával, Nigériával,
Iránnal és Pakisztánnal együtt több ország <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztények</span> számára is a
legrosszabb helyek közé tartozik</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ahonnan viszont számos – többnyire
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">muszlim vallású</span> – illegális bevándorló érkezik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hozzánk </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>– jelentette ki
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Susanne Fürst.</span></b></span></span></p><p class="MsoNormal"><span>Szíriában a lakosság tíz százalékát teszi ki a polgárháborúban megfogyatkozott vallási kisebbség. <i>Borítókép: Romok között áll egy kereszt a szíriai Rakkában (Fotó: AFP/Delil Souleiman)</i><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span><a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/06/kulturalis-keresztenyuldozes-sujtja-europat" target="_blank"><span style="color:blue"><u></u><u></u></span></a></span></p><p class="MsoNormal"><b><u><span style="font-size:18pt;color:blue"><a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/06/kulturalis-keresztenyuldozes-sujtja-europat" target="_blank"><span style="color:blue">Kulturális keresztényüldözés sújtja Európát </span><span style="color:windowtext;text-decoration:none"><u></u><u></u></span></a></span></u></b></p><p class="MsoNormal"><span>A
liberálisok a progesszió ellenségeiként tekintenek mindazokra, akik a
több évezredes keresztény értékrend szerint élik az életüket.</span></p></div></div></div></blockquote><div>
<h1> Kulturális keresztényüldözés sújtja Európát </h1><div><div><div title="Elek Nikoletta" style="background-image:url("https://cdn.magyarnemzet.hu/2021/08/haDFxTPF5kkqD-ke0y4VoLMGptiIrEuT9yaQ5hOc99g/fill/100/100/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2RkZjc2YmQ0OTk4MjQyZGU5MjE2OTY5ZTJhZGExNjg1.jpg")"></div> Elek Nikoletta </div><div> 2022.06.05. 06:45 <i></i> 2022.06.05. 09:47 </div></div><span><div><img src="https://cdn.magyarnemzet.hu/2022/06/ofgF7Jexitt56XybExkqXX6jai6NvPJreUIe79DkZzM/fill/850/478/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY1NTVhNjgyNmQxZDRlZGQ5ZmExM2YyMmM3YjJhNjAy.jpg" alt="Kulturális keresztényüldözés sújtja Európát" style="margin-right:0px" width="278" height="156"></div></span><h2><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bár
a kereszténység ma is milliók életében az identitás legfőbb támpontjait
jelenti</span>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> kétségtelen tény, hogy</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Európa vallási élete</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">változóban van </span>–
hívják fel a figyelmet az immár ötödik alkalommal megjelenő
Budapest-jelentés a keresztényüldözésről (2021) című kötet szerzői.
Meglátásuk szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">napjainkban</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Krisztus-követő gondolkodás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">politikai
és szellemi támadás alatt áll, a liberálisok ugyanis a progresszió
ellenségeiként tekintenek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> mindazokra, akik a több évezredes keresztény
értékrend szerint élik az életüket, </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">és nem</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hódolnak be az éppen aktuális
progresszív életvezetési trendeknek vagy politikailag korrekt
hóbortoknak. </span></h2><span><div><p>–
A keresztényüldözés, napjaink egyik legkevésbé tárgyalt emberi jogi
válsága, a világot 2020-ban megtorpanásra kényszerítő
koronavírus-világjárvány ellenére is töretlen lendülettel folyik –
olvasható az összegzés a <a href="https://hungaryhelps.gov.hu/2022/05/27/online-is-elerheto-a-budapest-jelentes-a-keresztenyuldozesrol-2021-tanulmanykotet/" rel="noopener noreferrer" target="_blank">Budapest-jelentés a keresztényüldözésről (2021)</a> című kötetben. Az Orbán Viktor előszavával ellátott kiadványból ugyanis kiderül: <span>csak
2021-ben 4761 keresztény embert öltek meg a hite miatt, 4488 templomot
vagy más keresztény épületet rongáltak meg, 4277 keresztényt ítéltek el
és tárgyalás nélkül börtönöztek be, valamint több mint 340 millióan,
azaz minden nyolcadik keresztény él diszkriminációnak és üldöztetésnek
kitéve.</span></p><h2><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span>ellenesség gyökerei </span></h2><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Európára
ugyanakkor másfajta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">üldözés jellemző, mint</span> Afrikára, a
Közel-Kelet egyes államaira vagy Kínára</b></span>. Bár egy-egy esetben
előfordulnak fizikai atrocitások és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a vandál cselekmények száma is
megszaporodott, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység</span> elleni fellépések<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a keresztény értékek, a
hagyományos erkölcsök, a hagyományos házasság és családmodell </span>
felülírására irányulnak</b></span>. </p><p><span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Civilizációnkat </span>tehát elsősorban a
kulturális keresztényüldözés sújtja, amely <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az objektív értékek és az
abszolút igazság létezésé</b></span>t <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kérdőjelezi meg. </b></span></span></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> kereszténység</span> kritikája és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az egyház</span>ellenes hangok </b></span>ugyanakkor nemcsak
napjainkban, hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">már </span>a középkorban és a kora újkorban i<span style="background-color:rgb(234,209,220)">s megjelentek</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
18. század folyamán</b></span> a vallás és annak intézményesült formája jellemzően
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">még csak</span> intellektuális támadások </b></span>célkeresztjébe került, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a francia
forradalom viszont, </b></span>szakítva egy több évszázados hagyománnyal, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
állam </span>és az egyház közötti kapcsolatot<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is felszámolta.</b></span> A vallás
szerepének és tekintélyének leépítéséhez azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>leginkább a marxi
valláskritika </b></span>járult hozzá, aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a felvilágosodás korá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nak ateista,
materialista gondolatait tekintette irányadónak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vallást </span>pedig „a nép
ópiumának” nyilvánította.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nemzetiszocialista ideológusok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
kereszténység</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>re szintén ellenségként tekintettek, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mindent, ami
gyengíthette</span> a Führer befolyását a nép vezetésére nézve, megpróbáltak
eltörölni.</b></span> Nem túlzás kijelenteni, hogy a 20. század elejére ezek az
eszmék pusztító erejűvé váltak, így <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az 1910-es és 1960-as évek között <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
föld </span>számos <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nyugati kultúrkörhöz tartozó országá</span>ban szenvedtek üldözést <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
az egyházak hívei. </span></b></span></p></div></span><span><span>
<h2>A haladó gondolkodás ellenségei </h2><p>Sajnálatos módon <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az ezredforduló </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>után ismét előtérbe került <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vallás alapjain</span>ak a kritikája. </b></span></p><p><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">mai kor</span> legfőbb kihívása az az individualista ateizmus és modernista
liberalizmus</b><b>, ami miatt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Krisztus-követő gondolkodás</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> politikai és
szellemi támadás alatt áll</b></span>. Ennek következtében a liberálisok a
progresszió ellenségeiként tekintenek azokra, akik a több évezredes
keresztény értékrend szerint élik az életüket, és nem hódolnak be az
éppen aktuális haladó életvezetési trendeknek vagy politikailag korrekt
hóbortoknak.</span></p><p> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
posztmodern liberálisok egyik leghatásosabb fegyvere a nyelvpolitika,
amely megtiltja, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">bizonyos dolgokat – legyen szó akár az igazságról </span>–
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kimondjan</span>ak, mivel <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ezáltal </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">megsérülne egyesek érzékenysége</span>. </b></span>A liberális
célok iránti <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>érzékenyítésben továbbá a divat-és reklámipar, a PR-és
marketingvilág, a bulvármédia, film-és zeneipar és a közösségi média is
részt vesz, miközben ezeken a felületeken keresztül<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a társadalmat</span>
teljesen érzéketlenné formálják <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztények </span>elleni fizikai és
szellemi támadásokkal szemben. </b></span>Így történhet meg például az is, hogy
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azokat<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a kereszténység</span>gel szembeni gyűlölködő, blaszfémiába hajló és
valótlan megnyilvánulásokat – amelyekkel </b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar</span> viszonylatban is
találkozhatunk </b></span>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> pusztán humoros mémeknek, a szabad véleménynyilvánítás
eszközeinek aposztrofálnak.</b></span></p>
<h2>Európa vallási élete változóban van</h2><p>Az elmúlt három évtized
vallásszociológiai méréseit megvizsgálva azonban nincs olyan tendencia,
amely a vallás eltűnésére utalna, az egyházak pedig ma is milliók
életében az identitás legfőbb támpontjait adják. Az viszont kétségtelen
tény, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európa vallási élete </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>változóban van</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a történelmi egyházak</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pedig nem képesek </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a többségi igazodási pontot megszabni.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Különösen rossz
a helyzet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a fiatalok körében, akik </span>egyre többen inkább <span style="background-color:rgb(249,203,156)">spirituális</span>nak
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">vallják maguka</span>t, mivel ahhoz <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a dogmatizmus és a korlátok</span> helyett, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
bölcsességet, az önfejlesztést és a laza közösségi struktúrákat</span> kötik. </b></span></p><p>Jó hír azonban, hogy <font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarországon az elmúlt évek folyamán egyre többen vallják magukat vallásosnak. </b></span></font></p><p><span>A
Nézőpont Intézet felmérése szerint míg 2019-ben a megkérdezett
felnőttek 58, 2021-ben már a 74 százaléka értett egyet azokkal az
állításokkal, hogy „vallásos vagyok, az egyház tanítását követem”, vagy
„vallásos vagyok a magam módján”. Ráadásul itt a keresztény kulturális
hagyományok szerinti, az egyházak előírásait szelektíven követő
vallásosságról van szó. </span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
kereszténység védelmét és a keresztény értékek megőrzését a kormányzat
is folyamatosan támogatja. Ennek eredményeként 2010 és 2020 között
háromezer templom épült vagy újult meg a Kárpát-medencében magyar
forrásokból,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sőt</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>Nyugat-Európá</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>val szemben hazánkban nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>zártak be vagy
építettek át bevásárlóközponttá,</b><b> illetve mecsetté </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egyetlen templomot
sem</b></span>. Szintén megemlítendő, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2010 óta megduplázódott az egyházi
iskolák száma, bevezették a kötelező hit- vagy erkölcstanoktatást,
illetve a 2019–2020-as tanévben több mint 220 ezer, azaz csaknem dupla
annyi gyermek és fiatal járt egyházi közoktatási intézménybe, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tíz
évvel korábban.</b></span></p><p><i>Borítókép: A Jézus-keresés elnevezésű népszokás
résztvevői mécsesekkel a kezükben a Kunsziget határában lévő
feszületnél (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)</i></p></span></span></div>
</div>