<div dir="ltr">
<h1>Szent Ambrus püspök és egyháztanító</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. december 7., szerda | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-ambrus-puspok" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-ambrus-puspok</a></div></div><div><a rel="lightbox['g74056']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=74056&v=0&img=c_o_szent-ambrus_n.jpg" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="266" height="316"></a></div><div><a rel="lightbox['g74056']"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" class="gmail-CToWUd" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A méhészek, gyertyaöntők, tanítók, diákok </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">védőszentjére, Szent Ambrus püspökre emlékezünk</span> liturgikus emléknapján, december 7-én.</h3><div><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ambrus
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Trierben született 339 körü<span style="background-color:rgb(217,234,211)">l</span></b>,</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> húga </span>Szent Marcellina.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Becsületes ember
és tehetséges, jó hivatalnok volt, azonban harminc éves korában még <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span>
szánta rá magát<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztségre. Az Úr úgy kereste és találta meg őt is,
mint annak idején Sault Damaszkusz kapujánál.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mikor Milánó ariánus püspöke 374-ben meghalt, félő volt, hogy a város
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> katolikus</span> és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ariánus</span> lakossága egymásra támad</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Különösen nagy volt a
feszültség a püspökválasztás napján. Ambrus, a város kormányzója, aki
ekkor még csak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">katekumen</span> volt, joggal tartott a legrosszabbaktól, ezért
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">személyesen jelent meg a templomban. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ám <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a választás folyamán</span> egyszer
csak egy gyermek fölkiáltott: „Ambrus a püspök!” És a jelenlévők egy
szempillantás alatt elfogadták ezt a különös választást. Ambrus ugyan
erélyesen tiltakozott ellene, de minden hiába volt, meg kellett hajolnia
a nép kívánsága előtt. Ezért hamarosan megkeresztelkedett, és nyolc
nappal később, valószínűleg 374. december 7-én püspökké szentelték.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="Szent Ambrus dolgozószobájában (1500 körül) Metropolitan Múzeum, New York" rel="lightbox['g74056']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=74056&v=0&p=1&img=c_o_saint_ambrose_in_his_study_.jpg" alt="" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" border="0"></a></p></div><p style="text-align:center"><em>Szent Ambrus dolgozószobájában <br>(</em><em>1500 körül; </em><em>Metropolitan Múzeum, <em>New York</em></em><em>)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezután<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>vagyonát </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szétosztotta, és napjait munkával, imádsággal és
tanulással töltötte. Elkezdte tanulni a teológiát, elsősorban mégsem
teológus akart lenni, hanem hívei atyja és pásztora. Szent Ágoston
egyszer azt mondta róla, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,255)"> <span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„a szegények serege vette körül, annyira,
hogy csak a legnagyobb nehézségek árán lehetett hozzáférkőzni”.</span></span></span></span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ambrus a szociális igazságosság apostolának bizonyult, szociális
tanításában a jogász szigorával és a moralista komolyságával
pellengérezte ki </b></span>a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> pénz</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hajszolását és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vagyon </span>utáni törtetést.
</b></span>Gondolkodására egy homíliarészlet vet fényt, amelyben Nábótról beszél és
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a vagyonos emberek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> lelkiismeretére kíván hatni</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">:</span> „<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Ha egy szegénynek
adsz, nem a sajátodból adod, hanem az övéből. De te kisajátítod magadnak
azt, ami mindenki javára adatott. A föld ugyanis mindenkié, nemcsak a
gazdagoké. Csak éppen, akik e jogszerű tulajdont használják is, sokkal
kevesebben vannak, mint akik nem élnek vele. Így te csupán azt fizeted
meg, amivel tartozol, és valóban nem is lehet beszélni nagylelkűségről.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyháztörténelemben elsősorban olyan püspökként tartják számon,
aki biztosította az egyház függetlenségét <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a római birodalom
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">államhatalmá</span>val szemben</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és hajlíthatatlanul védte az egyházat <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
tévtanítókkal </span>szemben</b><b> még akkor is, amikor emiatt szembekerült <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
császári házzal. </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy alkalommal a püspök azért került ellentétbe a
császárral, mert az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elrendelte a tesszaloniki vérengzést</span>.
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tesszalonikiban meggyilkoltak ugyanis egy gót parancsnokot 390-ben, s
Theodosius császár bosszúból hétezer embert gyilkoltatott meg</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ambrus
kiközösítette <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a császárt</span>, és fölszólította, hogy nyilvánosan tartson <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
bűn</span>bánatot</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Theodosius azonban nem törődve a fölszólítással megjelent <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
templom</span>ban, hogy részt vegyen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a misén</span></b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ambrus<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elébe</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ment<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az
előcsarnokba,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és megtagadta</b></span><span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tőle</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a belépést, mondván</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: „Úgy látszik,
császár, gyilkosságod szörnyűségét most sem ismered be, mert magas
állásod meggátol a belátásban. Merészelnéd <span style="background-color:rgb(255,242,204)">imára kulcsolni</span> a kezedet,
amikor emberi vér csöpög róla?</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Menj csak, és vesd alá magadat a
kiközösítésnek!”</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Amikor a császár azzal védekezett, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Dávid</span> is
vétkezett,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a püspök így felelt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">neki: </span>„Ha már <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűnös </span>királyt utánoztad,
kövesd a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span>bánó Dávidot is!” </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A császár sírt dühében, és bosszúsan
elment</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Karácsonykor azonban vezeklő ruhában megjelent a templomban, és
kérte a püspöktől a bocsánatot és az egyházba való visszafogadást. Öt
évvel később Ambrus mondta a császár ravatalánál a gyászbeszédet.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ambrus püspöknek nagy gondja volt az evangélium hirdetésére, és
szerette a liturgiát, azon fáradozott, hogy a nép énekléssel vegyen
benne részt. Ezért ő maga is írt himnuszokat. Lelkének mélységei minden
tevékenysége között leginkább imádságaiban mutatkoztak meg. A hit titkai
az imádságban tárultak föl számára, az imádságban találta meg újra a
saját lelkét.</b></span></p>
<p style="margin-left:240px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><strong><em>Szent Ambrus: Ádventi himnusz</em></strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Figyelmezz, Izrael Ura,</em><br><em>Ki ülsz a Kerubok felett,</em><br><em>Jelenj meg Efraim előtt,</em><br><em>Jöjj, támaszd fel hatalmadat!</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Nemzetek Megváltója, jöjj,</em><br><em>Szűznek szülötte, jöjj közénk,</em><br><em>Ámuljanak a századok:</em><br><em>Istenhez illő születés!</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Nem férfiú magva hozott,</em><br><em>Titkos lehellet ád nekünk:</em><br><em>Isten Igéje testbe vált,</em><br><em>S a szűzi méh virága vagy.</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Kelyhe gyümölcsöt bontogat,</em><br><em>Szemérme bár bontatlan áll,</em><br><em>Erénye tisztán tündököl:</em><br><em>Isten járja e templomot.</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Szemérme mint királyi ház:</em><br><em>E nászteremből lép elő,</em><br><em>Mint kettős lényű óriás,</em><br><em>S vígan repes az út elé.</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Kijössz Atyádnak mélyiről,</em><br><em>Bemégy Atyádnak mélyire.</em><br><em>Leszállasz mind a poklokig,</em><br><em>Felszállasz Isten székeig.</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Ki az Atyának mása vagy,</em><br><em>Ölts testet, győzelmed jelét.</em><br><em>Testünket, a gyámoltalant,</em><br><em>Tegye acélossá erőd.</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:270px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Már fénylik Jézus jászola,</em><br><em>Új fényt lehel az éjszaka.</em><br><em>Ezt immár meg ne rontsa éj,</em><br><em>Nem-szűnő láng legyen a hit.</em></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="margin-left:420px"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>(Sík Sándor fordítása)</b></span></p>
<p style="text-align:center">*</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A püspök<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> már meggyengült egészséggel</span> diktálta le a 44. zsoltár
magyarázatát. A 24. vershez ezt fűzte<span style="color:rgb(0,0,255)">:</span></b></span><span style="color:rgb(0,0,255)"><b> „Nehéz dolog ily sokáig hordozni
ezt a testet, amelyre már ráveti árnyékát a halál! Serkenj föl, Uram!
Még mindig vissza akarsz utasítani engem?”</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezek voltak utolsó sorai.
Tanúskodnak arról, hogy Milánó püspökének élete nem volt más, mint
várakozás az Úrra és Mesterre. Életét a hitben és az önátadásban tette
teljessé. 397. április 4-én halt meg. Ereklyéi a milánói bazilikában
találhatók. A bazilikában látható az a mozaikábrázolás is, melyet Ambrus
püspök kortársa készített. És ugyanitt őrzik annak a
keresztelőmedencének a maradványait is, amelyben Ambrus 387-ben
megkeresztelte Szent Ágostont.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ünnepét </b></span>a húsvét miatt nem áprilisban, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>december 7-én, püspökké
szentelése napján üljük.</b></span> A római naptárban a 12. század óta szerepel.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Ágoston a <em>Vallomások</em>ban így írt Szent Ambrusról:
„Istennek ez az embere a katolikus igazságnak szokatlanul kemény
védelmezője volt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tévtanítókkal </span>szemben. Nem törődött a<span style="background-color:rgb(234,209,220)">z
életveszéllyel,</span> bátran küzdött Krisztusért, hűségesen tanított az
egyházban. Úgy tisztelem őt, mint atyámat, hiszen engem is – a
keresztség által – ő hozott a világra Krisztusban. Én magam is együtt
éltem vele a katolikus hit iránti szeretetét, erősségét, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szenvedéseket
és a fenyegetéseket, amelyekben</span> tettei s prédikációi miatt része volt.”</b></span></p>
<div>
<p>„Jézusom, engedd meg nekem, hogy megmossam szent lábadat, hiszen
beszennyeződött, mióta a lelkemben jársz. Engedd, hogy a szennyet,
amellyel lépteidet bemocskoltam, lemossam a lábadról. De honnan vegyem a
forrásvizet hozzá? Nincs más lehetőségem, csak a könnyeim. S ha a te
lábadat már megáztattam a könnyeimmel, talán magam is
megtisztulok.” (Szent Ambrus)</p>
</div>
<p>Ambrus legendája egy csecsemőkori történést úgy értelmez, mint
próféciát a későbbi mézajkú prédikátorról és himnuszköltőről. Eszerint
egyszer, amint Ambrus bölcsője kint ringott a ház udvarán, egy méhraj
zúgta körül, s rátelepedett a bölcsőre. A méhek teljesen ellepték a
gyermeket. Anyja rémülten kiáltott föl: „Ha ez a gyermek életben marad,
nagy ember lesz belőle!” A kis Ambrust egyetlen méh sem szúrta meg,
semmi baja sem esett.</p>
<p>Egy vitatkozó kedvű ariánus a hagyomány szerint fölényesen beszélt
Ambrussal. De amikor egy alkalommal prédikálni hallotta, meglátott
mellette egy angyalt, aki a fülébe súgta Ambrusnak, mit mondjon. Ettől a
mennyei hitelesítéstől az ariánus úgy megrendült, hogy visszatért az
egyházba.</p><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ambrus nagyszombaton hajnalban
halt meg. Püspöki templomában ravatalozták föl, és éjszaka a
katekumeneket holtteste jelenlétében keresztelték meg</b></span>. A legenda szerint
többen ragyogó csillagot láttak a ravatal fölött. Mások úgy látták,
hogy Ambrus a püspöki székben ül, és megáldja a népet.</span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><em>Istenünk, te példaképül adtad Szent Ambrus püspököt, hogy
katolikus hitet és apostoli bátorságot tanuljunk tőle. Támassz
egyházadban szíved szerinti férfiakat, akik népedet erős lélekkel és
nagy bölcsességgel kormányozzák. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></font></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b>
</b></font></span><div><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b>
</b></font></span><p><strong>Ambroziánus himnusz</strong></p>
<p>A nyugati himnuszköltészet megteremtője Szent Ambrus. Ő vezette be a
miseliturgiába a közös éneklést. Himnuszköltészetében az ószövetségi
zsoltárokat és bibliai énekeket tekinti mintának, de míg azok ritmikus
prózában íródtak, addig Szent Ambrus időmértékes formában írta
himnuszait, rímtelen négyes jambusi sorokba öntve őket: négy sor egy
strófa, s egy himnusz nyolc versszakból áll. A bevezető strófa Istent
szólítja meg, a befejező pedig a Szentháromság dicséretével zárul.</p>
</div>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István:<em> A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Fotó: Elcultural.com; Wikipédia; Wga.hu</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p>
</div>