<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0769/768277_1_honfoglalas_kori_harcos_rekonstrukcioja_boldog_zoltan_rajza_.jpg" title="">
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div class="gmail-articletext">

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221130_magyar_ostortenet_sudar_balazs_mende_balazs">Mit tudunk és mit nem a magyar őstörténetről?</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2022. november 30. 15:01</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"> <br><b><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221130_magyar_ostortenet_sudar_balazs_mende_balazs">https://mandiner.hu/cikk/20221130_magyar_ostortenet_sudar_balazs_mende_balazs</a></b></div><div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo">Kovács Gergő</a>                                </b></div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    Ménrót, Hunor és Magor története arra utalhat, hogy ők, az Árpádok 
egy régi uralkodócsalád lehettek, amiből a fiak kiszakadtak. De hogyan 
lett közük a magyarokhoz? Egyáltalán: mit lehet leszűrni a legfrissebb 
őstörténeti kutatásokból? Sudár Balázs történész tartott előadást!</div><div class="gmail-clr"></div><div class="gmail-text"><p style="text-align:right"> </p>

<p>Érdekfeszítő tudomány-népszerűsítő <a href="https://www.youtube.com/watch?v=oCH3C_nzOlM">előadást</a> tartott nemrég Sudár Balázs a magyar őstörténetről a Magyar Tudományos Akadémián. A történész és <a href="https://mandiner.hu/cikk/20210717_amikor_betort_a_vadkelet">turkológus</a>
 fontos kérdéseket érintett történészi szempontból korunk tudományos 
slágertémájával kapcsolatban. A szakember beszélgetőpartnere, az est 
moderátora <a href="https://mandiner.hu/cikk/20200801_magyar_ostortenet_mende_balazs_interju">Mende Balázs paleoantropológus</a>
 volt, az Archeogenomikai Intézet munkatársa, aki a bevezetőben 
kiemelte: „száz százalék tudományról” van szó a területtel kapcsolatban,
 legalábbis ebben bíznak.</p>

<p style="text-align:center">***</p>

<p>Sudár Balázs a Magyarok a honfoglalás előtt című előadás elején 
kiemeli a komoly társadalmi érdeklődést a téma iránt és az indulatokat, 
amik őstörténetünket és a kutatásokat övezik. Mindennapi használati 
tárgyainkban és ezer másban tetten érhető ez a fokozott figyelem, 
mondja.</p>

<div class="gmail-keretes">Vajon mi magyarázza ezt az elképesztő érdeklődést,</div>

<p>teszi fel a kérdést.</p>

<p>Szerinte az európai kultúra eleve nagy értéket tulajdonít a múltnak, 
ami nem jellemző minden kultúrára. A múlt kiemelt pontja a kezdet, 
imádunk a kezdettel foglalkozni: születésnapok, évfordulók, és így 
tovább. A kezdet azonban túl is mutat önmagán: ott egy rejtett gondolat,
 hogy a kezdetben benne rejlik a jövő, mintegy meghatározza azt.</p>

<p>Jól állunk a kezdetekkel, mondja Sudár. Az államiságunk, a 
lakóhelyünk és a civilizációs hovatartozásunk is egy jól elmesélhető 
történet, egyben van, egy bizonyos időszakra vezethető vissza, 
szerencsések vagyunk. A magyar történelemnek tehát nagyon jól megvannak a
 kezdetei, summázza a történész, de ez nekünk nem elég.</p>

<p><b>Miért nem elég az ismert kezdet?</b></p>

<p>Sudár Balázs szerint számos ok miatt nem elég a fenti kezdet.</p>

<div class="gmail-keretes">A magyar krónikás hagyomány lejegyezte, hogy a magyarok rokonok a hunokkal és Szkítiából jöttek, tehát akkor a szkítákhoz is közünk van. Mindegy, hogy ez igaz vagy 
nem igaz, ez a történelmi tudatnak nyolcszáz éve része. A másik ok 
érzelmi: a Kárpát-medencei etnikumok egymáshoz való viszonyában 
kereshető, amit Trianon mérgesített el még jobban. Beindult egy verseny,
 hogy ki jött ide korábban, mintha azzal valaki is előbbre lenne, jegyzi
 meg. Történészi okok is fölbukkannak, itt az a kérdés, hogy honnan ered
 a nomád háttér.</div>

<p>A nyelvi probléma is megkerülhetetlen: 3500 éves nyelvi múltról 
biztosan beszélhetünk, 1200 éves az ismert történelem, de mi volt 
közben?</p>

<div class="gmail-keretes">Európa egyik legrégebbi önálló nyelve a magyar, szögezi le Sudár, 3500 éve elvált a nyelvrokonoktól. Van egy markáns 
történetünk arról, hogyan kezdődik el a mostani világunk, de számos jel 
visszamutat a korábbi időszakba. Nem az ősködből vált ki tehát a 
magyarság 1200 éve, mondja.</div>

<p><b>Hogyan ismerhetjük meg a múltat?</b></p>

<p>Írott forrásaink a honfoglalás előtt ötven évig látnak vissza az 
időben, fejtegeti a turkológus – természetesen föl kell használnunk a 
nyelvészet, a régészet, az antropológia és a genetika eredményeit is. 
Bizonyos tudományágaktól bizonyos típusú válaszokat várhatunk, mert 
abban kompetensek, arra valók. Ezeket közös nevezőre kellene hoznunk, 
hidat kellene vernünk a tudományágak közé, emeli ki Sudár Balázs. Ha a 
magyarság történetét akarjuk megtudni, akkor a nyelvészeti kutatások 
tudnak-e valós eredményeket adni, vagy nem? Össze tudjuk-e kötni ezeket?
 Ezen még dolgoznunk kell, mondja.</p>

<p>Nemrég elhangzott, folytatja, hogy itt már történeti kérdés nincs, 
minden csontot lerágtunk. Sudár Balázs azt gondolja, ez nem így van. 
Szerinteradikálisan újra kell olvasni a történeti forrásainkat, azért, mert ezeket a forrásokat úgy használjuk, hogy a legalapvetőbb módszertant sem alkalmazták rajtuk.</p>

<p>Minden más korszaknál ez működik, csak az őstörténetnél nem. Nem 
szakszerűen vannak feldolgozva a források, mondja. A szövegek 
értelmezését sokszor nem történészek végzik el, ami nem segít. Másrészt 
ezeket a szövegeket kiszakítják a közegükből és más társtudományok 
illusztrációjaként szolgálnak.</p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Sud%C3%A1r%20Bal%C3%A1zs/K%C3%A9pkiv%C3%A1g%C3%A1s.JPG" style="margin-right: 0px;" width="476" height="258"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>

<p style="text-align:center"><i>Sudár Balázs az előadáson</i></p><p><b>A muszlim források nem Árpád honfoglalóiról szólnak</b></p>

<p>A legfontosabb forrásaink a bizánci és a muszlim források, valamint a
 magyar krónikás hagyomány, amit Árpád-házi belső hagyománynak is 
nevezhetünk a történész szerint. Először a muszlim forrásokról, az ún. 
Dzsajháni hagyományról beszél Sudár Balázs: elmondja, hogy új kutatásaik
 szerint a művek földrajzi horizontja alig terjed túl a Volgán, a 
szövegek történeti kontextusa a 9-10. század fordulójára utal, és egy 
keleten maradt magyar néprészről szól, nem Árpád honfoglalóiról, akik 
ekkor már a Kárpát-medencében voltak. Ez azt jelenti, hogy az eddigi történeti értelmezés hibás volt, ezek a szövegek nem a honfoglalókról és nem Etelközről szólnak.</p>

<p>Vagyis a Dzsajháni hagyomány egész egyszerűen nem közvetlenül a magyar őstörténet része.</p>

<p>Mit jelent ez az átértelmezés az eredményekre nézve? Egyrészt 
veszteségeket hoz, bár eseménytörténetileg nem nagyokat, tudjuk meg. 
Fontos, hogy a kettős fejedelemség a kendével együtt nem igaz a 
honfoglaló magyarokra, sőt, maga a kettős fejedelemség rendszere sem 
volt jelen a keleti magyaroknál Sudárék szerint, hanem egy fejedelem 
volt, akit Gyulának hívtak.</p>

<p>A másik dolog a magyarok létszáma: 20 ezres hadseregről van szó, de a
 szöveg tulajdonképpen arról szól, hogy létezik ott a bolgárok mellett 
egy erős hadsereg, akikre figyelni kell – a többi csak spekuláció a 
keleten maradt magyarok létszámára. A nyereség az előadó szerint több, 
mint a veszteség, ha történetileg nézzük: a szétszakadó magyarságnak a keleti szárnyáról tudunk meg többet, akikről eddig semmit sem tudtunk.</p>

<p>A három forráscsoportból tehát az egyiket most kiírtuk a közvetlen magyar őstörténetből, hangzik el.</p>

<p><b>A bizánci források korábbi időszakra vonatkozhatnak, mint eddig gondolták</b></p>

<p>Bíborbanszületett Konstantin munkássága a másik fő forrásunk, amit komoly elemzésnek vetettek alá nemrég magyar kutatók, <a href="https://mandiner.hu/cikk/20220814_magyar_ostortenet_biborbanszuletett_konstantin_bollok_adam_b_szabo_janos">erről mi is írtunk</a>.</p>

<p>Sudár fő következtetése a könyv alapján, hogy egy bizonyos 
dosszié-elv sajátosságai miatt (egy bizonyos témáról a bizánciak 
évtizedekig gyűjtöttek információkat, beletették egy dossziéba) a korai 
magyar történelemre vonatkozó forrás valószínűleg 9. század végi lehet. 
Ez ellentmond az eddigi elképzeléseknek, miszerint a 10. század 
közepéről esik szó a műben, de nagyon logikus, hiszen a szöveg semmire sem jó, ha a 10. század közepét nézzük, viszont nagyon is összeegyeztethető a 9. század végi helyzettel.</p>

<p>Mivel kizárólag a magyar-kazár kapcsolatokról van szó, és mindig a 
„kazárok felé lejt az asztal”, ezért elképzelhető a történész szerint, 
hogy kazár informátor áll a bizánci szövegek hátterében. A turkológus 
azt is elmondta, hogy a történet hihető, hiszen összeegyeztethető a 
sztyeppetörténeti ismeretekkel.</p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Sud%C3%A1r%20Bal%C3%A1zs/697871_hetvezer-chroniconpictum.jpg" style="margin-right: 0px;" width="476" height="268"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>

<p style="text-align:center"><i>Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja</i></p>

<p> <b>A nép alakulása a sztyeppén</b></p>

<p>Sokan úgy képzelik, hangsúlyozza Sudár Balázs, mintha a magyarság 
mindig is létezett volna, és csak történtek volna velük a dolgok. 
Ugyanakkor a sztyeppei párhuzamok, népalakulások mást mutatnak. Szerinte
 inkább „sztyepei legóról” beszélhetünk, ahol különféle kockák vannak, 
összeállnak, majd összedőlnek. és valaki megint újraépíti őket, 
ugyanazokból a kockákból.</p>

<div class="gmail-keretes">A nép alakulása nem egyenes vonalú, nem etnikai alapú – az országnak van népe, nem a népnek országa, vázolja.</div>

<p>Hozzáteszi: az egész a hatalomról, a potens, tehetséges vezetőről szól, a fogyásról és a bővülésről. Sok esetben<i> „a nép egyik fele elmegy, a másik ott marad”</i>,
 fogalmaz. Ezek a részek pedig tartják egymással a kapcsolatot, erről a 
bizánci források is írnak. Így lehetett Hunor és Magor esetében is.</p>

<p>Ha így nézünk rá egy közösség történetére, akkor különféle, széttartó
 szálak alakulnak ki. De melyik szálhoz, csoporthoz kötődhetett például a
 magyar nyelv? Fogalmunk nincs, mondja Sudár. Vagy megvizsgáljuk a 
genetikai állományt? Nagyon jó, de melyik közösséghez tartozott az a 
genetika? Melyik csoportoknak lehetett magyar tudata? Nem tudjuk.</p>

<p><b>Az Árpádok réges-régi uralkodócsalád lehettek</b></p>

<p><i>„Az Árpádokkal rengeteg baj van” –</i> fogalmaz a történész. 
Először is fogalmunk sincs, melyik törzsből származnak. A magyaroknak 
nem voltak korábban vezetői, ezt mondja a magyar és a bizánci hagyomány 
is. Ehhez képest az Árpád-háznak van egy uralkodói hagyománya, azt 
mondják, hogy királyi házból származnak: Ménrót egy szkítiai uralkodó 
volt. A források is ezt az uralkodói hagyományt erősítik.</p>

<div class="gmail-keretes">Az Árpádoknak, úgy tűnik, „erőteljesebb” a háttere, mint a többieknek.</div>

<p>Az uralkodás mint szaktudás nagyon fontos. A környéken akkoriban nem 
voltak példák, amit az Árpádok le tudtak volna másolni: nekik ezt a 
tudást össze kellett valahol szedni.</p>

<p>A sztyeppetörténet alapján az nem úgy megy, hogy valaki magától 
nagyon ügyes és megoldja. Ellenkezőleg: menekült királyfiak, hercegek, 
miniszterek rendeznek össze közösségeket a velük hozott tudás 
birtokában. Itt is erről lehet szó:</p>

<div class="gmail-keretes">Ménrót, Hunor és Magor története arra utalhat, hogy ők, az Árpádok egy régi uralkodócsalád lehettek, amiből a fiak kiszakadtak.</div>

<p>Az Árpád-ház férfi neveiről elmondható, hogy különös nevek és nincs 
domináns csoport. Ami érdekes, hogy éppen magyar nyelvű nevek nincsenek a
 családban. A Turulról: a madár nem ismert, a szó, illetve a név azonban
 az oguzok körében tűnik fel, akárcsak a madárszimbolika.</p>

<p><b>A szkepszis az őstörténetben</b></p>

<p>Ezt követően Mende Balázs veszi át a szót és a szkepszis szerepéről 
kérdezi Sudár Balázst. A turkológus kifejti: meg kell tanulnunk 
kimondani, hogy nem tudjuk. Ugyanakkor ha úgy nem tudok valamit, hogy a lehetőségeket viszont ismerem, ez már egy fokkal jobb helyzet,  magyarázza. Hiszen lehet, hogy egyszer csak kapok egy olyan információt, ami kiválasztja a lehetőségek közül a megoldást.</p>

<p>Mende Balázs elmondja: úgy látja, hogy egyre tisztul a kép, a 
regényes elemek visszaszorulnak. Sudár úgy reagál, hogy a korszellemnek 
rendkívül fontos szerepe van abban, hogy mit fogadunk el és mit nem. Más
 korszakok máshogyan csodálkoznak rá a történelemre, és az új szempontok
 szerint már kilóg a lóláb – ez természetes a kutató szerint.</p>

<p><b>Beszélhettek-e magyarul a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt?</b></p>

<p>A moderátor fölteszi a kérdést: beszélhette-e nagyobb embercsoport a magyar nyelvet a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt? <i>„Ennek megválaszolására egyszerűen nincsenek forrásaink” </i>– rögzíti Sudár Balázs. Hozzáteszi: még a 12. századi Magyarországon is csak halványan sejtjük, milyenek a nemzetiségi, nyelvi viszonyok.</p>

<p>Már a sztyeppei népeknél is egyértelmű: amikor a muszlim források 
például török népekről beszélnek, akkor politikai fogalomról van szó, 
nem pedig etnikai és különösen nem nyelvi vonatkozásokról.</p>

<p>Sudár Balázs szerint amit gondolni szoktunk, hogy a magyar nyelvet <i>„Árpádék hozták a Kárpát-medencébe”</i>, a magyar politikumnak és a magyar nyelvnek egy önkényes összekapcsolása, amit persze kizárni sem lehet.</p>

<p>A honfoglalók története a többi sztyeppei nép történetére hasonlít, mondja Sudár. Ami különös, az az, hogy magyarul beszélünk.</p>

<div class="gmail-keretes">Egyedülálló dolog, hogy itt áll a nyelvünk Európa közepén, egy teljesen idegen nyelvi közegben.</div>

<p>A magyar nyelv egy lakott területen meg tudta őrizni a pozícióit, sőt, bővíteni is tudta – ez kivételes a sztyeppetörténetben.</p>

<p>Szerinte azonban mindez nem a magyar nyelv különlegességét jelzi, 
hanem a nem tudásunkkal lehet összefüggésben: nem tudjuk, hogyan 
történt. A magyarság nem egy különleges nép, mondja a turkológus. Amit 
látunk, azt másoknál is látjuk, csak ott esetleg részletesebben: ezért 
ha másoknál megértjük, hogy működik valami, azt a tudást talán a 
magyaroknál is alkalmazhatjuk. Ilyen például a törzsszövetségek 
működése.</p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Sud%C3%A1r%20Bal%C3%A1zs/Fig.%205.%20inventory%20of%20the%20Hungarian%20burial%20in%20the%20Korobchino%20village.jpg" style="margin-right: 0px;" width="326" height="476"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>

<p style="text-align:center"><i>Magyar jellegű (Szubbotci-típus) temetkezés leletanyaga Korobcsino lelőhelyről</i></p>

<p> <b>Az archeogenomika színre lép</b></p>

<p>Az Archeogenomikai Intézetben dolgozó és ott komoly eredményeket 
elérő Mende Balázs az őstörténeti kutatásokba berobbanó genetika 
szerepéről is kérdezi a történészt. Mennyire valós, hogy a genetika majd
 megmondja a „tutit” és megoldja a magyar őstörténet problémáit? Sudár 
itt újra hangsúlyozza, hogy föl kell építeni a hidakat a tudományok 
mögött. Szerinte a fő kérdés, hogy az archeogenetika szállít-e olyan 
információkat, amivel ő mint történész történelmet tud majd írni. Az 
archeogenetika elsősorban az emberiség genetikai történetét mutatja meg,
 mondja, ami az ember biológiai oldalának a története. A 
történettudomány által elemzett történelem viszont az ember mentális, 
pszichés oldalát vizsgálja.</p>

<p>Fölvázol egy szituációt: a nagypapa közös, az apai gének nem különböznek, de
 az egyik unokának amerikai, a másiknak magyar identitása van. Nehéz 
kérdés ez,</p>

<p>mondja, majd kifejti: az identitástudat gyorsabban változik, mint a 
biológiai szerkezet. A genetika viszont egy csomó dolgot ki tud majd 
zárni, szűkíti a lehetőségeket, tette hozzá. Úgy látja, az 
archeogenetika megtalálja majd a pontokat, ahol hasznosan hozzá tud 
szólni a történeti kérdésekhez. Ez már működik is „kicsiben”, például 
rokonokat fedeztek föl az Urál és a Kárpát-medence között.</p>

<p><b>Ki van „elöl”?</b></p>

<p>Amikor valaki magyar őstörténeti összefoglalót ír, fejtegeti Sudár, 
abból világosan látszik, ki a régész, ki a történész, ki a nyelvész: 
teljesen más történetet írnak, másra érzékenyek. Nincs elöl senki, 
mondja.</p>

<p>Az archeogenetika és a régészet rengeteg új eredményt jelentett be 
mostanában, szerinte ők, a történészek is elkezdték az új információk 
nyilvánosságra hozását: most majd meglátják, hogy ebből mi lesz.</p>

<p><b>Mi van a hunokkal?</b></p>

<p>Hallgatói kérdésre válaszul Sudár Balázs a hunokról is beszél. 
Történészként elmondta, hogy a magyarság történetében a történéseket 850
 előtt egyszerűen nem látjuk, a magyar krónikás anyagban viszont valóban
 szerepel a hun hagyomány.<i> „Ezt szokás nem komolyan venni, én komolyan veszem” </i>–
 rögzíti. Szerinte azért érdekes, hogy a magyar krónikások a hunokkal 
jönnek elő mint ősökkel, mert senki más nem csinálja ezt. Azonban a krónikások sem azt mondják, hogy azonosak vagyunk a hunokkal,  mondja Sudár, hanem egy kettészakadt népről beszélnek, amelyiknek az 
egyik ága bejött a Kárpát-medencébe és ott elpusztultak: ezek a hunok. A
 második hullámban jönnek be a magyarok, mondják a krónikások, és nem 
hun testvéreket találnak itt, hanem ellenségeket, akiket leigáznak. Az 
Árpád-ház tehát nem tekinti magát ilyen szempontból Attila 
leszármazottjának, összegez az előadó.</p>

<p>A másik defekt a rendszerben, fűzi hozzá, hogy az időviszonyok 
sincsenek rendben a krónikások hun-magyar leírásaiban. Sok a maszatolás,
 semmi sem tiszta.</p>

<div class="gmail-keretes">A hagyományok nem öröktől fogva léteznek, mondja Sudár, ahogy a népek sem.</div>

<p>Úgy véli, először van a politikai hatalom, a politikai keret, amit 
egy erős vezető kialakít, és ha ez elég szilárd, akkor a csatlakozott 
vagy belekerült népeknek ki fog alakulni a közös tudata, és kialakul a 
közös hagyományrendszer. A hagyományokat sokszor innen, onnan szedik 
össze.</p>

<p><b>Attila és az afgán migránsok</b></p>

<p>Szerinte a hun hagyomány is sokféleképpen bekerülhetett az Árpád-házi
 hagyományvilágba, de nem véletlenül: van mögötte valami, amiért ezt 
csinálják. A történész arra jut, hogy Attilát választani ősnek Európában
 olyan, mintha az afgán és szíriai migránsok Németországban kitalálnák, 
hogy csatlakozni akarnak az országhoz, ezért Hitlert választanák az 
ősüknek.</p>

<div class="gmail-keretes"><i>"Attila volt a kor Antikrisztusa, akit kutyafejjel ábrázoltak! Ennél rosszabb őst píár szempontból el sem lehet képzelni”  </i>− fogalmaz Sudár, tehát erős oka kellett, hogy legyen a korabeli 
magyaroknak Attilát választani. Azt viszont nem tudja, hogy mi volt ez 
az ok, ismeri be.</div>

<p>Mende Balázs a hun-magyar témára reagálva, a genetika szempontjából 
kifejti: ha „hunt” keresünk, akkor karakterizálni kell, hogy genetikai 
értelemben és a lokalitás tekintetében kiről beszélünk.</p>

<div class="gmail-keretes"><i>„Tessék rámutatni földrajzilag, valamilyen jegy alapján, hogy ki a hun”</i>,  mondja. A szakember lényegében leszögezi:</div>

<div class="gmail-keretes">a genetika csupán genetikai kapcsolatokat tud kimutatni, de nem politikai kapcsolatokat.</div>

<p>Kiemeli: az, hogy legyen bármilyen hunnak nevezhető genetikai mintázat egy honfoglalóban, annyira természetes, mint <i>„bármelyikünk genetikai változatossága itt a teremben”, </i>hiszen
 ez a mintázat a bronzkor óta megtalálható az Urálnál, amerre a magyarok
 ősei is jártak. De az, hogy politikatörténetileg és 
sztyeppetörténetileg ez a honfoglaló visszavezethető legyen Attila egyik
 hunjára, szerinte nem megoldható.</p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Sud%C3%A1r%20Bal%C3%A1zs/693181_800px-chronicon_pictum_p016_attila_es_leo_papa.jpg" style="margin-right: 0px;" width="476" height="268"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>

<p style="text-align:center"><i>Attila hun király és Leó pápa találkozása a Képes krónika nyomán</i></p>

                        </div></div></div>

</div><br></div>