<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Dung-Lac Szent András és vértanútársai </h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2010. november 24., szerda | 19:50</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/dung-lac-szent-andras-es-vertanutarsai">https://www.magyarkurir.hu/hirek/dung-lac-szent-andras-es-vertanutarsai</a><div class="gmail-ikonok"> </div><div class="gmail-ikonok"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
1625 és 1886 között <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vértanúság</span>ot szenvedett </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>117 vietnami hitvallókra
emlékezik a Katolikus Egyház</b></span> november 24-én.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Dung-Lac Szent András és
vértanútársai – papok, szerzetesek és világiak, misszionáriusok és
bennszülöttek – életüket adták hitükért, így váltak a vietnami egyház
magvetőivé.</b></span></div></div><div class="gmail-contentsav">....<br></div><div class="gmail-contentsav"></div><div class="gmail-contentsav"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vetnam
hagyományos vallása a buddhizmus, a taoizmus, konfucianizmus és
őskultusz elemeivel keverve</b></span>. A<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> XVI. század elején léptek először
katolikus misszionáriusok </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vietnam földjére</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kereszténység</b></span> f<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>anatikus
üldöztetéssel találkozott</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az első két évszázad során</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mintegy százezerre
becsülhető <span style="background-color:rgb(255,242,204)">azok </span>száma,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>akiket Krisztusba vetett hitükért</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megöltek,</b></span> de
sok történeti adat elveszett.<p class="gmail-alapkizart" style="text-align:justify">November
24-én 117 szent emlékna<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>pját ünnepli az Egyház, akik 1625 és 1886
között szenvedtek vértanúhalált Vietnamban: közülük 96-an vietnami,
21-en külföldi hitvallók voltak. A vietnamiak közül 37 pap és 59 világi
keresztény volt. A hittérítő vértanúk közül tizenegyen spanyolok
voltak, tízen pedig franciák.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sokak</span>at lefejeztek, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mások</span>at megfojtottak,
élve megégettek vagy megcsonkítottak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">néhányan </span>börtönben halt meg az
elszenvedett kínzások következtében</b></span>. A legkorábbi vértanúk Francisco Gil
de Federich és Alonso Lenziana spanyol dominikánusok voltak, akik 1580
körül érkeztek az országba<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Gil kilenc éven keresztül apostolkodott a
börtönből, gyümölcsözően; Lenziana tizenhárom éven át állandó
menekülésben, titokban hűségesen szolgálta a benszülött hívőket.</b></span></p><p class="gmail-alapkizart" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1832-től
</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>külföldi misszionárius</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t kitiltottak</b></span> az országból, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a vietnami
keresztények</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>et pedig arra akarták kényszeríteni, hogy megtapossák</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
feszület</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>et.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A </b><b>templomok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>at lerombolták,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény tanítás</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">t
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>betiltották. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sokan </span>szenvedtek halált vagy borzalmas kegyetlenségeket.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
spanyol dominikánus püspököt, a 76 éves Inigo </b><b>Delgadó</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t ketrecbe zárták
nyilvános kigúnyolás<a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/dunglac_andras.jpg"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/dunglac_andras.jpg" style="float: right; margin: 10px; border: 0pt none;" width="80" height="117"></a>
céljából, ahol az éhség és szomjúság ölte meg.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A francia Joseph
Marchand és Jean-Charles Cornayt</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kegyetlen vértanúhalált szenvedett.</b></span></p><p class="gmail-alapkizart" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Dung-Lac
András, akinek nevét a római naptár külön említi, benszülött vietnami
egyházmegyés pap volt</b></span>. D<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ung An Trân 1795 körül született pogány
szülőktől az észak-vietnami Bac-Ninhben. Családja Hanoiba
költözött, ott </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>találkozott a keresztény tanítással. A keresztségben az
András nevet kapta. Megtanulta a kínai és a latin nyelvet, teológiai
tanulmányokat folytatott. 1823. március 15-én szentelték pappá.
Ke-Dâmban szolgált lelkipásztorként. Fáradhatatlanul prédikált, sokat
böjtölt, szigorú életet élt, példájára sokan megkeresztelkedtek.
1835-ben,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Minh Mang, a „vietnami Nero” uralkodása alatt bebörtönözték</b></span>,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de hívei kiváltották</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a fogság</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ból. Nevét megváltoztatva rejtőzködöt</b></span>t <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
üldözés elől, ám 1839. novemberében ismét letartóztatták</b></span>; P<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>eter Thivel,
egy másik vietnami pappal együtt, akit gyónás céljából keresett föl.
Másodszor is sikerült mindkettőjüket pénzzel kiváltan</b></span>i. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban
hamarosan újból börtönbe kerültek: ahol borzalmasan megkínozták őket.
1839. december 21-én fejezték le</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a két papot. Andrást már 1900. május
27-én boldoggá avatták.</b></span></p><p class="gmail-alapkizart" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
későbbi vértanúk közül a leghíresebb Théophane Venard, akit 1852-ben
szenteltek pappá. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A súlyos üldözések </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elől Tonkinba, majd Hanoiba
menekült,</b></span> de ott is bújkálnia kellett. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Elfogták, bambuszketrecbe zárták
– és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hitéért </span>1851-ben lefejezték. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Levelei és életpéldája inspirálták
Lisieux-i Szent Terézt, hogy jelentkezzék a hanoi Kármelbe</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, bár
betegsége meggátolta, hogy oda kerüljön.</span></span><span class="gmail-alapkizart"><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/vietnam.jpg"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/vietnam_0.jpg" style="float: left; margin: 10px; border: 0pt none;" width="140" height="163"></a></span></p><p class="gmail-alapkizart" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
keresztények</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>et megjelölték arcukon a ta dao (hamis vallás) szavakkal</b></span>;<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
férjek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">et</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> elszakították</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>feleségüktől, a gyermekek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">et</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>szüleikt<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ől</span>;<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>a
keresztény falvak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>at lerombolták,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a keresztények tulajdonát
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szétosztották.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Agnes Thanh Thi Le, 6 gyermek anyja, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azért szenvedett
</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>v</b><b>értanúhalált, mert leveleket vitt ki a hitvallóktól <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a börtön</span>ből.</b></span></p><p class="gmail-alapkizart" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1862-ben
egy Franciaország és Amman közötti szerződés garantálta a
vallásszabadságot. Ezzel </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kezdtek</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>megszűnni </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az üldözések </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vietnamban,</b></span>
amelyek számos vonása a régi római keresztényüldözéseket idézi.</p><p class="gmail-alapkizart" style="text-align:justify">A
117 vértanú boldoggáavatása négy lépésben történt: XIII. Leó által
1900. május 27-én, X. Piusz által 1906. május 20-án és 1909. május 2-án,
XII. Piusz által 1951. április 29-én kanonizálta Vietnam 117 hitvalló
keresztényét.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> II. János Pál 1988. június 19-én Rómában avatta szentté
Vietnám hitvallóit. A szenttéavatáson nem vett részt delegáció a
kommunista Vietnamból; ám nyolcezer vietnami emigráns vett részt rajta,
katolikus honfitársaikat képviselve, akik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span> hagyhatták el az
országot.</b></span></p><p class="gmail-alapkizart">Magyar Kurír</p><p class="gmail-alapkizart"><span class="gmail-kicsi">Forrás: </span><span class="gmail-kicsi"><a href="http://www.katolikusradio.hu/" target="_blank">www.katolikusradio.hu</a></span></p></div>
</div>