<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">A püspöknek orvosnak kell lennie – Szent I. Kelemen pápa és vértanú</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. november 23., szerda | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-puspoknek-orvosnak-kell-lennie-szent-i-kelemen-papa-es-vertanu">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-puspoknek-orvosnak-kell-lennie-szent-i-kelemen-papa-es-vertanu</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g101654']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=101654&v=0&img=c_1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="487" height="321"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Római
Szent Kelemen alakját valóságos Kelemen-irodalom fonta körül az
ókeresztény korban</span>, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a neve alatt fennmaradt írások közül csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy
tekinthető hitelesnek: a Levél a korintusiakhoz</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">abból az alkalomból
íródott, hogy 96 körül <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a korintusiak </span>egy része föllázadt a presbiterek
ellen, </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">néhányat elmozdítottak tisztségükből, és újakat iktattak be
helyettük</span>. </h3><div class="gmail-contentsav"><p>A
levél írója nem nevezi meg magát, de olyan valaki, aki a római egyház
nevében fordul a korintusi egyházhoz: „Isten Rómában lakó egyháza Isten
Korintusban lakó egyházának...”</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kelemen szerzőségét </b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nemcsak a 4. században író Euszébiosz tanúsítja,
hanem már a 2. században is az ő levelének tartották</b></span></span>. A korintusi
püspök, Dionüsziosz 170 körül ezt írta Szótér pápának: „Ma ültük meg az
Úr szent napját, ezen fölolvastuk leveledet, amelyet időnként továbbra
is föl fogunk olvasni épülésünkre, ahogyan Kelemen hozzánk írt levelét
is fölolvastuk.” A korintusiak tehát a szentmise keretében olvasták föl
mind Kelemen, mind Szótér pápa levelét, ahogyan az apostolok leveleit
volt szokás. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Kelemen által írt levél így került be az apostoli
levélgyűjteménybe, s később innen másolták át a szentírási kéziratokba.
Ezért hosszú időn át sugalmazott írásnak tekintették.</b></span></p>
<p>De ki volt tulajdonképpen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a levél szerzője, Római Szent Kelemen</b>?</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden
tekintetben. Iréneusz szerint Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt
Rómában. Jeromos szerint Péter rendelte utódjául. </b></span>A 4. században
Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól
eltérő adatokat: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a
békesség kedvéért Linus javára lemondott</b></span>. A Kelemen-regény, amelynek
utolsó változata szintén a 4. századra tehető, azonosítja Római Szent
Kelement Domitianus császár unokaöccsével, Flavius Titus Clemensszel,
aki konzuli méltóságot is viselt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. A<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Kelemen vértanúságá</span>ra vonatkozó
adatok szintén a 4. századból valók. Origenész azonosnak tartotta a Fil
4,3-ban szereplő Kelemennel, s így nemcsak Szent Péter utóda, hanem
Szent Pál tanítványa és munkatársa is lett volna.</b></span> Egyébként Origenész az
egyetlen őskeresztény szerző, aki Kelement zsidókereszténynek mondta. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
korintusiakhoz írt levél elárulja, hogy Kelemen kitűnően ismerte <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az
Ószövetséget</span>, sokszor idézi is. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy
ismerhette Szent Pétert és Szent Pált; valószínűleg 92 és 101 között
volt Róma püspöke.</b></span></p>
<p></p>
<p><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kelemen </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">elszakadtak</span> egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született,<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
teljesen szétszóródott.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kelemen </span>már felnőtt, amikor<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> elindult, hogy
megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora
gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül
elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel, és
csatlakozott hozzá missziós útjain. A történet azzal végződik, hogy
Kelemen Péter utódja lett.</span></b></span></u></p>
<p>Passiója szerint, amelyet a 4. században írtak, <u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Traianus császár a
Krím-félszigetre száműzte, ahol sok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kereszténnyel </b></span>e</u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>gyütt márványbányában
dolgozott, végül a tengerbe fojtották</u>.</b></span></p>.........<br><p></p><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><em>Szentjeid erőssége, mindenható, örök Isten, add, hogy örvendező
lélekkel üljük meg Szent Kelemen pápa emléknapját. Ő Fiad papja és
vértanúja volt: amit a szent áldozatban cselekedett, azt vére ontásával
tanúsította, amit ajkával hirdetett, azt példájával is megerősítette. A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.</em></b></font></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás:</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>