<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221026_hatmillio_elveszett_elet" target="_blank">Hatmillió elveszett élet – már csökken az abortuszok száma, de ez nem volt mindig így</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2022. november 3. 6:22</div><div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221026_hatmillio_elveszett_elet" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20221026_hatmillio_elveszett_elet</a></div>
<div> </div>
<div>
<div>
</div>
<div></div>
</div>
<div id="m_10893197402578711m_2710512302876964292m_-7625148069372670532gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarországon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a terhességmegszakítások száma</span> folyamatosan csökken,
ma már a rendszerváltáskori szint negyedénél is kisebb</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ha viszont az
utóbbi hatvanhat évet vizsgáljuk, megdöbbentő számot kapunk.</b></span></div>
<div>
<p><i>Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az abortusz 1956-os liberalizálásától </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>2021-ig 8,25 millió </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyermek
született,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> és </b><b>6,08 millió terhességmegszakítást hajtottak végre legális
körülmények között</b></span> a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása
szerint. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>E veszteség négyszerese a két világháborúban elszenvedett
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ember</span>veszteségünknek</b></span>, ami a becslések szerint 1,5 milliós volt.</p>
<div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1959 és 1973 között jóval több abortuszt hajtottak végre, mint </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ahány</span> gyermek megszületett”</b></span></div>
<p>Bár kétségtelen, hogy az abortusz nem családtervezési eszköz, az
utóbbi hatvanhat évben és ma is sokan másképp gondolkodnak erről. Minden
embert, nőket és férfiakat egyaránt megilleti az a jog, hogy maguk
dönthessenek az életükről és a testükről. Az abortált magzat azonban nem
az anya sejtjeinek egy halmaza, ahogy ezt a szélsőséges feminista
nézeteket vallók hirdetik. Többek között azért sem, mert a humánbiológia
alapvetése, hogy <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az emberi élet a fogantatás pillanatától önálló
dns-sel, egyedi genommal rendelkezik.</b></span></u></p>
<p>Az abortusz legalizálása óta eltelt hatvanhat év fele-fele arányban
esik a kommunista rendszer időszakára és a demokratikus jogállaméra – az
évforduló kapcsán a Szent István Intézet felkérésére készült
tanulmányban adatokkal, grafikonokkal tényszerű megközelítésben kívántuk
bemutatni azokat a folyamatokat, intézkedéseket, amelyek befolyásolták
az abortuszok, illetve a születések számát, vagyis a nők, családok
döntését arról, hogy vállalják-e a megfogant gyermek világrahozatalát.</p>
<h3>Több abortusz, mint megszületett gyermek</h3>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az abortuszt a világon először a kommunista Oroszországban
legalizálták 1920-ban, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ám az alacsony születésszám miatt 1936-ban ismét
betiltották,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> majd Sztálin halála után, 1955-től újból engedélyezték.
Hazánkban 1953-ban – a Szovjetunió példáját követve – az addig <span style="background-color:rgb(217,234,211)">is
érvényben levő tilalmat jelentősen megszigorították, s mellette
úgynevezett gyermektelenségi adót is bevezettek</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Erre azért volt
szükség, mert </b><b>a második világháború végétől nem tartatták be
következetesen az abortuszt tiltó rendelkezéseket, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mivel az itt
állomásozó szovjet katonák nagy számban erőszakolták meg és ejtették
teherbe</span> a magyar lányokat, asszonyokat<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szigorítás hatására <span style="background-color:rgb(234,209,220)">1953 és
1955</span> között évenként több mint 200 ezer gyermek született, ami azóta is a
valaha mért legmagasabb éves magyar születésszám</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ezt a három évet
szoktuk Ratkó-korszaknak hívni Ratkó Anna miniszter után, aki előbb a
népjóléti, majd az egészségügyi tárcát vezette.</b></span></p>
<div><img alt="Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/0443/grafika_reprod.jpg" style="width:450px;height:564px"><div>Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!</div></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarországon</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az abortuszt először az 1956. június 4-ei, 1043/1956.
számú minisztertanácsi rendelet tette legálissá, ekkortól az állami
intézményekhez kötött művi terhességmegszakítás bármikor elvégezhető
lett, elegendő volt hozzá az anya kérése.</b></span> Érdemes megjegyezni, hogy
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>napra pontosan 36 évvel az abortuszt legalizáló rendelet előtt írták alá
a trianoni békediktátumot.</b></span> Magyarország számára talán az egész
történelme során e két rendelkezés okozta a legnagyobb veszteséget, de a
múlt században biztosan. A békediktátummal elvesztettük az ország
területének kétharmadát, iparának 70-80 százalékát, vasúti és
úthálózatának, természeti javainak, legjobb földjeinek nagy részét,
erdőinek 95 százalékát. A Horvátország nélküli 18,3 millió főnyi
lakosságából 7,6 millió maradt, 10,6 milliót megkérdezésük nélkül
elcsatoltak az anyaországtól.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az abortusz legalizálásának következtében <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az 1956-os forradalom</span> utáni
véres megtorlások kezdetén, már 1957-ben 100 ezer fölé ugrott a
terhességmegszakítások száma, </b><b>majd egészen 1969-ig emelkedett </b></span>a 207
ezres maximumig. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1959 és 1973 között minden évben jóval több abortusz
végeztek, mint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ahány</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gyermek megszületett</span>;</b></span> az elmúlt hatvanhat évben
összesen végrehajtott magzatelhajtások 44 százaléka erre az időszakra
esik.</p>
<p>Az 1000 élveszületésre jutó abortuszok vizsgálata során is hasonló
folyamatokat figyelhetünk meg, mint amit a legális
terhességmegszakítások számánál láttunk. A legrosszabb arányt 1964-ben
értük el, a második legrosszabbat pedig 1969-ben. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A világon </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a születések
számá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nál több abortuszt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">csak </span>a keleti blokk országaiban </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tartanak
nyilván a statisztikák</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A valaha mért legrosszabb arányt Románia
produkálta </b></span>1965-ben, ahol 3997 abortusz jutott 1000 élveszületésre, a
második legrosszabb mért adat szintén 1965-ben volt a Szovjetunióban
2011-es értékkel, a harmadik pedig 1992-ben Bulgáriában, ahol 1491
abortuszt regisztráltak 1000 élveszületésre. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország</b></span> tehát <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
hatvanas évekbeli adataival a világ azon öt országa között foglalt
helyet, ahol a legmagasabb a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magzat</span>elhajtások aránya.</b></span></p>
<h3>Szigorítás és támogatások</h3>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A terhességmegszakítások száma </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1973-ról 1974-re drasztikusan, 40
százalékkal csökkent,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az élveszületések száma pedig 19 százalékkal nőtt.</span>
</b></span> A legtöbb elemzés <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ennek </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">egyedüli</span><b> okaként a törvényi szabályok
szigorítását említi. </b></span>1974. január 1-jétől a törvény korlátozta azt a
kört, amelynek engedélyezhető volt az abortusz, ők a nem házas, három
vagy több gyermekes, 35 év feletti, illetve a súlyos lakhatási
problémákkal küzdő vagy szegénységben élő nők voltak, kiegészítve
azokkal az anyákkal, akiknek az életét fenyegette a terhesség. Ráadásul
jelentős díjat is felszámoltak, ha nem egészségügyi okból végezték az
elhajtást. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Továbbá ekkor tb-támogatással bárkinek könnyen elérhetővé
váltak a hormonális fogamzásgátló szerek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A jogi szigorítás mellett valószínűleg az is fontos tényező volt,
hogy a gyermeket vállaló családok ettől az évtől jelentős anyagi
előnyhöz jutottak. 1973-ban létrehoztak egy komplex szociálpolitikai
csomagot, amely a korábbinál jóval nagyobb mértékben javította a
lakhatási körülményeket</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ahhoz, hogy az úgynevezett panelforradalom
idején a hatalmas lakótelepeken frissen felépülő lakásokra vásárlóképes
keresletet teremtsenek</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, ki kellett bővíteni a gyermekek után járó
támogatások rendszerét, s jelentősen meg is kellett növelni a mértéküket
és az elérhetőségüket. Ekkortól már a <i>„beígért, bevállalt”</i>
gyermekre is járt olyan mértékű hitel és szocpol támogatás, amivel </b><b>hozzá
lehetett jutni egy kétszobás lakótelepi lakáshoz. Az 1973-as csomag
emellett megemelte a gyest, valamint a családi pótlékot, és bevezette a
gyermekek után járó pótszabadságot is.</b></span></p><p>Az abortuszok száma 1981-ig csökkent, majd ismét emelkedni kezdett az
életszínvonal, a reálkeresetek csökkenése miatt. A családok anyagi
biztonságérzete romlott. Ebben az időben olyan mértékű anyagi hátrány
lett a gyermekvállalás, amilyen addig nem volt Magyarországon. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
abortuszok száma <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rendszerváltás idején </span>érte el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánk</span>ban a 90,5 ezres
lokális maximumot, azaz nyolc év alatt 12 ezerrel nőtt.</b></span></p>
<h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Javulás </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kelet- és közép-európai térségben</span></h3>
<p>Az 1989-től Közép- és Kelet-Európában lezajló rendszerváltások
mindenhol súlyos gazdasági és demográfiai krízissel jártak. A legális
abortuszok számának legnagyobb kiugrását Romániában tapasztalhattuk, ott
1990-ben az előző évi szám ötszörösére, csaknem egymillióra emelkedett a
terhességmegszakítások száma, s tizenöt év alatt, 2004-re csökkent
vissza az 1989-es szintre. Nagymértékű emelkedést produkált Bulgária és
Észtország is. Az előbbi 1992-re, az utóbbi pedig 1993-ra javult vissza
az 1989-es szintre. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az Eurostat adatai szerint Magyarországon és más
országokban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 2008 körüli években s utána is tovább csökkent</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
terhességmegszakítások száma.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Tavaly összesen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">21 907 abortusz történt</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánk</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ban. Ez azt jelenti,
hogy</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">1000 szülés</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">re 235 abortusz jut</span>, s 1000 reprodukciós korban levő nő
közül több mint 9-nek volt abortusza. </b></span>Az Eurostat legfrissebb,
tavalyelőtti adatai szerint nálunk volt a harmadik legrosszabb arány az
unió tagállamai között Bulgária és Észtország után. Nem elvitatható
tény, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hazánkban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a terhességmegszakítások száma </span>folyamatosan
csökken, ma már <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rendszerváltáskori szint </span>negyedénél is kevesebb.</b></span> A
környező országokban azonban még jelentősebb javulás tapasztalható,
Csehországban 15, Bulgáriában 13, Szlovákiában pedig 11 százalékra esett
vissza az arányuk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Még nem állíthatjuk</b></span>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy itthon véget ért</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
demográfiai tél,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de a 2010 óta tartó javulást mindenféleképpen
pozitívnak kell értékelnünk.</b></span></p>
<div>A terhességmegszakítások száma 1981-ig csökkent,
majd ismét emelkedni kezdett a családok életszínvonala, a reálkeresetek
csökkenése miatt”</div>
<p><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ott születnek meg a tervezett, várt gyermekek, ahol a szülők
megfelelő anyagi biztonságban érzik magukat, és a következő évekre is
megfelelőnek ítélik az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">anyagi kilátásaikat</span>. Orbán Viktor miniszterelnök
többször kijelentette, a kormánynak figyelnie kell rá, hogy
Magyarországon a gyermekvállalás <span style="background-color:rgb(217,234,211)">anyagi értelemben</span> is előny és ne
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">hátrány legyen</span>.</b></span></u></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Fájóan nehéz terhet örököltünk </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az előző generációk</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tól</b></span>. A statisztikák
alapján arra következtethetünk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szinte <span style="background-color:rgb(249,203,156)">minden</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">család múltjában
</span>kell lennie legalább egy abortusznak.</b></span> Ezek még túl közeli példák, a
családunkban is velünk élnek az emlékek, társadalmi és személyes
veszteségek, ki nem beszélt drámai történetek.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A 2022. szeptember 15-én
életbe lépő <i>„szívhangrendelet”</i></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kapcsán felmerülő, sokszor
szélsőséges hangvételű ellenző vélemények is ezt t<span style="background-color:rgb(217,234,211)">ámasztják alá</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Jó
volna, ha mi lennénk az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a társadalmi </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">sebeket</span> gyógyító generáció, amely
nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">adja tovább ezt a történelmi terhet </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a mostani </span>fiataloknak, és meri
az élet szeretetét és méltóságát felmutatni. Nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">könnyű</span>, ám annál
fontosabb és szebb küldetés.</b></span></p>
<div><div></div></div><blockquote>
<h4><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220916_szalai_piroska_abortusz_elemzes_traumatizalas_szigoritas_csalad_szivhang" target="_blank">Senki sem kívánja traumatizálni a nőket! - adalék az abortuszvitához</a></h4>
<p>Először is; szögezzük le azt a tényt, hogy nem szigorítottak a magyar
abortuszszabályozáson, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>senki nem kívánja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">traumatizálni</span> a nőket! </b></span>Nem
hinném, hogy újdonság egy felnőtt ember számára, hogy a gyermeknek
magzat korában is van szívhangja. Nem is kell orvosnak lenni ahhoz, hogy
tudjuk, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy hat hetes magzatnál a szívcső pulzálását már az ultrahang
vizsgálattal is lehet észlelni.</b></span></p><blockquote>
</blockquote>
<p style="text-align:right"><i>Nyitókép: MTI / Mónus Márton</i></p>
</blockquote></div></div>
</div>