<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Mór püspök</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. október 25., hétfő | 8:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mor-puspok">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mor-puspok</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g56505']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=56505&v=0&img=c_mor_phalman.jpg" style="margin-right: 0px;" width="192" height="120"><span class="gmail-galcount" title="4 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
11. századi pécsi püspök</span>ről nem írtak legendát, vagy ha igen, az nem
maradt ránk. Az egyéb irodalmi emlékekben szétszórva található adatokból
mégis kirajzolódik előttünk alakja. Szent Mór életútját idézzük fel
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">liturgikus emléknapján, október 25-én.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A hagyomány szerint </b><b>Mór magyar szülőktől született 1000 körül</b></span>. S<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>aját megjegyzése szerint, ahogy az <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-zoerard-andras-es-benedek-remetek" target="_blank">Szent András és Benedek</a> legendájában olvasható, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-istvan-kiraly-magyarorszag-fovedoszentje" target="_blank">Szent István</a>
uralkodása elején iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, a mai
Pannonhalmán. 1030 körül már a kolostor apátja volt, s ebben az időben
történhetett a király és <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-imre-herceg-2014" target="_blank">Szent Imre</a>
nevezetes látogatása, mely után 1036-ban István király akarata
kiszólította őt a kolostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére
állította.</b></span></p>
<p><a title="Székely Bertalan: I. Endre megkoronázása" rel="lightbox['g56505']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=56505&v=0&p=1&img=c_mor_szekelybertalan_pecs.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em style="text-align:center"><em>Székely Bertalan: I. Endre megkoronázása</em></em></p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az 1046-os lázadás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>alatt, amely</b></span> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a style="text-align:justify" href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-unnepe" target="_blank">Szent Gellért</a></b></span><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> és
több püspök életé</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t követelte,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Mórnak nem esett<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bántódása.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Egyike volt a
három püspöknek, akik Székesfehérváron megkoronázták András királyt.
1055-ben Mór tanúként aláírta a tihanyi alapítólevelet, mellyel I.
András újabb bencés apátságot hívott életre. 1064 húsvétján püspöki
székvárosa<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> nevezetes esemény színhelye lett: a hercegek</span> kibékülése után
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Géza személyesen helyezte a koronát Salamon fejére,</span> Mór püspök pedig
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Salamonnak</span> ajándékozta András remete ciliciumának egy darabját. Nem
sokkal ezután Mór első <span style="background-color:rgb(217,234,211)">magyar íróként – természetesen latin nyelven</span> –
megírta a két szent remete, András és Benedek életét. 1070 körül halt
meg, valószínűleg Pécsett.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify">Emberemlékezetet meghaladó,
folyamatos tiszteletét a Szentszék 1848. július 22-én hivatalosan is
jóváhagyta. A bullában IX. Piusz pápa a következőket írta: </span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b><span style="text-align:justify">„Életének
nyilvánvaló szentsége halálától fogva méltán részesült a hívek részéről
nyilvános egyházi tiszteletben: bár a régi kort sok homály fedi, bár az
országot ért sok csapás folytán a régi magyar egyház emlékei csaknem
mind hiányoznak, a történelemből és a hagyományokból ennyi világos. Azt
pedig, hogy a tisztelete mindmáig fennállt, bizonyítja mindazoknak az
íróknak egybehangzó tanúságtétele, akik Mórról úgy emlékeznek meg mint
boldogról és szentről. Hozzájárul ehhez, hogy képét nem egyszer
festették meg szent fölirattal. Vannak 1499-ből való misekönyvek, melyek
Mór dicséretét zengik, a martirológiumokban is szerepel a neve. Vannak
tetteiről és rendkívüli életszentségéről tanúskodó kommentárok.
Mindezeket mérlegelve és igazolva, látván Boldog Mór emberi emlékezetet
meghaladó nyilvános és egyházi tiszteletét, Pécs püspöke </span><span style="text-align:justify">[akkor Scitovszky János]</span><span style="text-align:justify"> alázattal kérte, hogy ez a tisztelet annak rendje és módja szerint jóváhagyást nyerjen.”</span></b></span></span></span></p>Ez a pápai jóváhagyás vetette meg Szent Mór újkori tiszteletének alapját. Egy év múlva a püspök körlevélben jelentette be: <em>„IX.
Piusz pápa Mórnak, a 11. századi pécsi püspöknek nyilvános tiszteletét
elrendelte és életbe léptette. Szent Mór hitvalló és püspök egyházi
ünnepét évente az egész Pécsi Egyházmegyében a szerzetestemplomokban is
szentmisével és zsolozsmával október negyedik vasárnapján kell megülni.”
</em>Az ünnepet 1913-ban rögzítették október 25-re.
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>XI. Piusz pápa 1925. december 4-én a Pécsi Egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította Boldog Mórt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A <em>Martyrologium Romanum</em> 2002. évi kiadása szentnek nevezi, ezért a „szent” jelzőt használjuk a magyar kalendáriumban is.</b></span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>........<br><p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Mindenható Istenünk, tekints Szent Mór püspök érdemeire, és
közbenjárására add, hogy példája nyomán tiszta és alázatos szívvel
szolgáljunk neked! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki
veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
örökké. Ámen.</em></b></span></font></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong><em>Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000–1530)<br>Magyar katolikus lexikon<br></em>Pécsi Egyházmegye</strong></p>
<p><strong>Fotó: Loósz Róbert/Pécsi Egyházmegye; Szoborlap.hu</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>