<div dir="ltr">
<div><h1>Claret Szent Antal Mária püspök</h1></div><div><a href="https://katolikus.hu/szent" target="_blank">https://katolikus.hu/szent</a></div><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Claret*
Szent Antal<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1807-ben született Sallentban (Spanyolországban).</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jezsuita
szeretett volna lenni</b></span>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> de gyenge egészsége ezt nem tette lehetővé</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Pap
lett és először Kataíániában volt népmisszionárius.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>"Mária Szeplőtelen
Szíve fiai" néven szerzetet alapított. A kubai Santiagóban volt missziós
püspök. Visszatérve Spanyolországba még sokat tett otthon. Jelentősek
aszketikus írásai. 1870. október 24-én a fontfroide-i** ciszterci
kolostorban halt meg. 1950-ben avatta szentté XII. Piusz pápa.</b></span><br>
<center></center><p>Spanyolországban
(Katalóniában), a Barcelona közelében található Sallentben született,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1807. december 23-án. Gyermekkorától pap szeretett volna lenni, ezért
sokat imádkozott.
</b></span><br><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Apja szövő üzemében kellett dolgoznia, tehetséges volt, egy szövöde
igazgatója lehetett volna. Nem fogadta el a lehetőséget</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1835-ben pappá
szentelték. Mivel hazájában pap-többlet volt, Rómába ment, szolgálatait
felajánlani. Egy jezsuita lelkigyakorlat hatására jelentkezett a rendbe,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">azonban reumatikus lábfájdalmai miatt </span>noviciátusa <span style="background-color:rgb(217,234,211)">megszakadt. </span></b></span><br><br>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Visszaküldték Spanyolországba</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Itt polgárháború dúlt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nagy hatású
beszédei</span> miatt üldözték<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a politikai pártok</span></b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de a nép csodálattal
hallgatta beszédeit. </b></span>1<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>843-tól Katalóniában sok éven keresztül prédikált a
népnek. Sokat gyóntatott, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">mondják róla, hogy megérezte,</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> ki él körülötte
súlyos bűnben</span>. Az emberek szentnek tartották. Sok könyvet írt, sikere
óriási volt.<br><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Nem volt </span>biztonságban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazájában, ezért püspöke</span> a Kanári szigetekre
küldte 1848-ban</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ott </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>is folytatta eredményes munkáját. Egy év múlva
hazatért és a vichi papi szemináriumban 1849-ben megalapította a
claretinus missziós társaságot</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mária szeplőtlen Szívének missziós
társaságát.</b><b> 1850 és 1857 közt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kuba szigetének</span> érseke lett akarata
ellenére</b>.</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kubában is sok ellenfele volt, még</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> merényletet is el kellett
szenvednie</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az orvosok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tehetetlenül</span> álltak a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> súlyosan sérült</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">főpap</span>
körül</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ő felgyógyult.</b></span><br><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Váratlanul Madridba hívták, a spanyol királynő és lánya </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyóntatója és
tanácsadója lett</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az udvar élete<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>is megváltozott tevékenysége nyomán, de<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
a királyi család</span> házassága is rendeződött<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1868-ban </b><b>a spanyolországi
forradalom miatt a királyi családdal Franciaországba ment</b></span>,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>visszavonultan a fontfroide-i ciszter apátságban halt meg 1870. október
24-én.</b></span></p></div>
</div>