<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Kapisztrán Szent János áldozópap</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. október 23., vasárnap | 6:00<div class="gmail-kozepre"> <a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g82031']"><br></a></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g82031']"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!">https://www.magyarkurir.hu/hirek/kapisztran-szent-janos-aldozopap<img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Október 23-án emlékezünk az olasz származású ferences papra, hitszónokra, a nándorfehérvári ütközet egyik hősére.</span></h3><div><img src="cid:ii_l9libkwk0" alt="kép.png" width="467" height="352"><br><br></div><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="text-align:justify">Giovanni de Capestrano 1386. június 24-én született a dél-itáliai Capestranóban. Jogot tanult, nagy </span></b></span><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>karrier állt előtte. <span>Perugiában volt bíró volt, r</span>agyogó állása birtokában eljegyzett egy nápolyi grófi családból való leányt, ám ekkor<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> fordulat következett be az életében</span></b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A</b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Perugia
és Malatesta közti háborúban elfogták és börtönbe vetették.
Megkísérelte a szökést, de ismét elfogták;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ekkor változott meg a lelke
úgy, hogy később a megtérését látta benne. Teljesen szakított</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
világgal,</b><b> felbontotta az eljegyzést,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s 1416-ban belépett a ferences
rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Minden tehetségét és erejét Krisztus ügyének és a ferences rend
megújításának szentelte</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ezekben az évtizedekben ugyanis komoly küzdelem
folyt </span>azért, hogy a ferences rendnek legalább egy része a Szent Ferenc
által adott szigorú regula szellemében éljen, és el ne veszítse minden
hitelét az Egyház és a hívők előtt<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b><b>János először személy szerint élte
az ősi ferences életformát, majd törvényhozója lett az obszerváns
irányzatnak. IV. Jenő pápával ő alkotta meg az obszerváns szabályzatot,
és mindent megtett annak érdekében, hogy egész Európában meghonosítsa.
Ahol csak megfordult, megreformálta a kolostorokat vagy új közösségeket
alapított, amelyek aztán </b><b>az obszerváns szellemben éltek. S éppen ez az
obszerváns mozgalom volt az, amely a hívők körében feléledő vallásos
érdeklődést újra az Egyház hatáskörébe tudta vonni.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kapisztrán János hívta újra életre a vándorprédikátorságot; ő és rendtársa, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/sienai-szent-bernardin" target="_blank">Sienai Szent Bernardin </a>voltak a legeredményesebb missziós népszónokok.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kapisztrán János negyven éven át prédikált. Prédikációinak idegen
nyelvterületeken is nagy hatása volt, noha beszédeit fordítani kellett,
mert csak olaszul és latinul tudott. Itálián kívül bejárta
Németországot, Morvaországot, Ausztriát, Lengyelországot és hazánkat is,
népmissziókat tartva. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Prédikációi egy része írásban ránk maradt, részben a hallgatók
feljegyzéseiben, részben tőle magától. Mindig a keresztény dogmatika
lényeges témáiról beszélt, amelyek </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>körül annyi zűrzavar volt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
lelkekben. Stílusa egyszerű, de képekben nagyon gazdag. Csodálatra
méltó, hogy vándorprédikátor élete során honnan volt ideje az íráshoz.
Közben levelezett is, és e levelekből hétszáz meg is maradt.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy nürnbergi polgár feljegyezte </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szent napirendjét: „Hajnal előtt
kel. Elmondja a matutinumot, a laudest, a primát és a terciát, ezután
misézik. Ennek végeztével latinul beszédet intéz a néphez. Utána a
tolmács, amennyire képes, lefordítja a népnek, amit mondott. A beszéd
végeztével visszatér rendjének kolostorába. A szexta és a nóna elvégzése
után betegeket látogat. [...] Ezután ebédel. Végül fogadja azok
látogatását, akik hozzá jönnek. Ezután elmondja a vesperást, és
visszatér a betegekhez, ezeknél marad késő estig. Végül a kompletórium
és más kedves imádságai elvégzése után nyugalomra tér. Nyugalma
rendkívül rövid, mivel az álomra csak kevés időt szán. A Szentírás
könyveinek tanulmányozására még szakít egy kis időt.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Életrajzírói szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyalog </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és mezítláb tette meg hosszú útjait. Ha
aludt, ágya a puszta föld, vánkosa egy kő vagy egy darab fa volt.
Három-négy órát aludt mindössze. Napjában csak egyszer étkezett, s akkor
is oly keveset, mint egy gyermek. Húst harminchat éven át nem vett
magához. Állandóan vezeklőövet viselt, s még pápai nuncius korában is
térden állva szolgálta ki testvéreit.</b></span></p>
<p><a title="Kapisztrán Szent János (festményrészlet, Pannonhalmi Főapátság)" rel="lightbox['g82031']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=82031&v=0&p=1&img=c_caphthaler.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Valóban, Kapisztrán János pápai tanácsadó és pápai legátus is volt. A
magyar rendek először 1452-ben hívták Magyarországra, hogy hirdesse
Isten igéjét. Mikor Kapisztrán a frankfurti birodalmi gyűlésen
Magyarország megsegítéséért küzdött, ígéretet tett, hogy személyesen is
eljön hozzánk. Ekkor kezdte hangoztatni felismerését, hogy Magyarország
megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a török veszedelem</span>
miatt</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Írt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a burgundi fejedelemnek,</span> a pápának és<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a császárnak,</span> hogy
késztessék összefogásra <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az uralkodókat.</span> Ő maga pedig elindult
Magyarország felé. 1455 májusában a Zala megyei Lendva közelében lépte
át a határt, és július elsején érkezett Győrbe, az országgyűlésre. Itt
kapta kézhez az új pápa, III. <span>Kallixtusz </span>levelét, amelyben megbízta, hogy hirdesse meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a török</span> elleni keresztes hadjáratot.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ebben igazi támogatást <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak</span> a magyar néptől és a szent életű Hunyadi
Jánostól kapott. A következő év júliusában, mikor már nyilvánvaló volt,
hogy a szultán Nándorfehérvár felé közeledik, 60 ezres sereg gyűlt
össze. Valamennyi katona Kapisztrán János gyújtó szava és hite hatására
indult hadba.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span>A két Jánost, Hunyadit és Kapisztránt barátság kötötte össze,
hadi téren Hunyadi műve, lelkileg Kapisztráné a nagy nándorfehérvári
diadal (1456. július 21–22.), melynek emlékére </span>III. Kallixtusz elrendelte a déli harangszót és <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-szinevaltozasa" target="_blank">Urunk színeváltozásának ünnepét</a><span>.</span></b></span></p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>II. Mohamed </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európa </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elleni nagy
támadása</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a nándorfehérvári csata után összeomlott, Magyarországról is jó
hetven évig távol maradt ezt követően <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a török. </span></b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mindkét</span> hőst, Kapsztrán Jánost és Hunyadi Jánost is<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a harcterek járványa, a pestis vitte halálba még</span> a győzelem évében. </span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify">Kapisztrán Szent János 1456. október 23-án halt meg <span>az újlaki kolostorban. Itt is temették el. Sírhelyét <span style="background-color:rgb(234,209,220)">1717-ben feldúlták</span>, testének<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nyoma veszetett. </span></span></span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify"><span>1690-ben avatták szentté;
ünnepét 1890-ben vették fel a római naptárba, március 28-ára. Mivel ez a
nap legtöbbször nagyböjtbe esik, 1969-ben az ünnepet áthelyezték halála
napjára, október 23-ára</span>.</span></b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A magyar honvédségnek</span> hivatalosan is védőszentje volt 1945-ig. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A Katonai Ordinariátus</span> védőszentje.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><em>Istenünk, te Kapisztrán Szent Jánost küldötted szorongattatásban
élő híveid megerősítésére. Add, hogy oltalmad alatt biztonságban
éljünk, és őrizd meg Egyházadat szüntelen békében. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></font></span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Évtizedes hagyomány, hogy október 23-án, Kapisztrán Szent János
liturgikus emléknapján hivatalos magyar küldöttség vesz részt a szent
szülőhelyén, Abruzzo tartomány Capestrano városában a polgári és egyházi
ünnepségeken. A hagyomány megteremtése Mihályi Géza ’56-os forradalmár,
a menekült magyar diákok szövetségének elnöke nevéhez fűződik.</b></span></p>
</div>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(bh)</strong></p></div>
</div>