<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Keresztes Szent János áldozópap, egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. december 14., kedd | 6:00<div class="gmail-ikonok"><br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g66254']">https://www.magyarkurir.hu/hirek/keresztes-szent-janos-aldozopap-egyhaztanito<span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Keresztes
Szent Jánosra, a 16. század nagy spanyol misztikusára, a spanyol
költők, a szemlélődő szerzetesek, a misztikusok védőszentjére</span> emlékezünk
liturgikus emléknapján, december 14-én.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>János
</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1542. június 24-én született a spanyolországi Fontiverosban. Csak négy
hónapos volt, amikor apja meghalt. Anyjával és testvéreivel </b></span>e<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>zután
megtapasztalták a nyomort.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>János kiemelkedő képességei hamar
megmutatkoztak</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Huszonegy évesen lett kármelita novícius. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A salamancai
egyetemen tanult.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Karthauzi szerzetes akart lenni, de miután 1567-ben megismerkedett
Avilai Szent Terézzel, aki beavatta reformterveibe, végképp elkötelezte
magát a Kármel felé. Kinyilvánította azonban, hogy helyre akarja
állítani a rend eredeti szigorát. János bele is vetette magát a munkába.
Új kolostorokat alapított, és hozzákezdett a lelkek gyógyításához.
Szent Teréz, akinek gyóntatója volt az avilai Megtestesülés-monostorban,
így nevezte: <i><span style="color:rgb(0,0,255)">„<span style="background-color:rgb(255,255,255)">az égi és isteni ember”</span></span></i><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.</span></b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g66254']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=66254&v=0&p=1&img=c_o_levitacio_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>José García Hidalgo: Keresztes Szent János és Avilai Szent Teréz levitációja <br>a Megtestesülés-monostorban (17. század; Segovia Múzeum)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Azonban a reformokat olyan szenvedéllyel és kemény szigorral végezte
János, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ellenségeskedést</span> váltott ki a renden belül</b></span>. T<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>oledóba
hurcolták, és az ottani rendházban fenyegetésekkel és ígéretekkel
próbálták megtörni</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ő azonban ellenállt</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezért börtönbe zárták, és
rabként tartották</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ágya egy deszkalap volt, fény alig jutott a zárkába.
Hetente három nap szigorú böjtön tartották, péntekenként pedig meg is
vesszőzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A cella végtelennek látszó sötétségét </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Keresztes János arra használta
föl, hogy megrajzolja saját lelke képét.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Fél év elteltével jutott
tintához és papírhoz</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ekkor kezdte írni műveit. Alaptémája: a szeretet
küzdelmei a lélek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">sötét éjszakájá</span>ban.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindabban, amit leírt, a
Szentháromság, a misztikus Test, a Megtestesülés szépsége és a lélek
minden szabadsága benne foglaltatik. Hangjában nyoma sincs </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>keserűségnek</b></span>,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenkezőleg: derűsen rajzolja és festi meg a szeretet szabadságának
diadalát, melyet nem lehet sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">börtönbe zárni,</span> sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megbilincselni.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Végül Jánosnak sikerült megszöknie<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>börtönébő</b></span>l<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Andalúziába ment,
melynek lelke, napfénye, színei, éghajlatának heve, népének
szenvedélyei, zsidó és mór legendái, titokzatos történetei mind hatottak
a misztikus és gondolkodó, a költő és művész lelkére.</b><b> Ugyanakkor nem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">feledkezett meg </span>fő feladatáról sem, arról, hogy napról napra
tökéletesedjék, s mindenütt, minden pillanatban átadja magát a
kimondhatatlan istentapasztalás élményének.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent János élete nehéz és kemény volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gyermekkorától </span>egészen
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">haláláig</span>, pihenés és szünet nélkül. Krisztus szívesen tartotta őt a
keresztjén. János magatartásában és személyében ugyanaz történik, mint
írásaiban: egy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> tűrhetetlenül </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kemény élet prózai valóságá</span>ból ének
születik, amely nem más, mint az Isten iránti szeretet és az élet
szeretetének éneke.
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Keresztes Szent János az Isten gyermekei tökéletes szabadságának
szentje. Egész élete liturgia volt, amelyben minden <span style="background-color:rgb(217,234,211)">emberi valóság </span>
énekké és költészetté vált. Olyan volt, mint egy trubadúr, akit a
természet, a szeretetben töltött élet és a kereszt, a szeretet
legnagyobb megnyilvánulása ragadott magához. És keresztjét magához
ölelte. Rövid élete alatt megtapasztalhatta mindazt, ami töredékeiben is
teljes, a költőlét értelmét és célját: a kimondás gyönyörűségét, a
misztikus biztos tudását: Isten létezik, és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kínjaink</span> hozzá vezetnek.
</b></span>Életrajzírói feljegyezték, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>testének és lelkének egyaránt ura volt, sosem
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">kiabált,</span> nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">türelmetlenkedett.</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Öröm volt az arcán, ha nem is mosoly
formában, de sugárzó ragyogás, tekintete különösen mély és átható volt.</b></span></p>
<p>Életének valóságos szereplői János szemében nem értek Krisztus
valóságának nyomába. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Verseinek tárgya, lényege és valósága <u>Krisztus
személye, ő a költői Te, aki</u> az avilai kolostorban, a feljegyzések
tanúsága szerint, így szólt Keresztes Szent Jánoshoz: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„szenvedni és
meghalni a kereszt súlya alatt</span>”. A szent egy rajzot készített <span style="background-color:rgb(208,224,227)">e látomás</span>
után, mely teljes egészében misztikus: elmélyülés, belehatolás, a
tárgyával való eggyé válás jellemzi. A kereszt dől. Krisztus karjai
eloldódnak, feje előrehanyatlik, mintha saját súlyától húzva zuhanna le a
keresztről.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g66254']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=66254&v=0&p=1&img=c_o_keresztesrajz_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Keresztes Szent János rajza</em></p>
<p>Keresztes Szent János élete utolsó napjairól életrajzírója a
következőket jegyezte föl: „1591 őszén János testvér orvosi kezelésre
szorult. A térdében gyulladás támadt, amitől állandóan lázas volt. Baeza
városába küldték, ahol rektorsága idején sok öröme telt a kollégiumban.
Ő maga éppen ezért nem akart odamenni, hanem úgy döntött, hogy Ubedába
megy, ahol a prior nem kedvelte őt. Megérkezése után hamarosan kiderült,
hogy az ubedai szerzetesek becsülik és szeretik, és ez még inkább
felbőszítette a priort. A testvéreknek megtiltotta, hogy látogassák a
beteget, megvonta tőle a szeretet minden megnyilvánulását, s ha maga
belépett hozzá, csak szidta és becsmérelte Jánost. Ő mindezt angyali
türelemmel viselte, és amikor a halál közeledtét érezte, magához kérette
a priort, bocsánatát és áldását kérte. És ekkor győzött: a prior sírva
borult az ágya mellé, és úgy imádkozott a haldokló mellett.”</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A nagy misztikus, akinek útja<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a sötétség</span>ből vezetett a világosság
felé, 1591. december 14-én halt meg Ubedában. 1726-ban avatták szentté,
ünnepét 1738-ban vették föl a római naptárba, november 24-ére. 1969-ben
áthelyezték december 14-ére. XI. Piusz pápa 1926-ban egyháztanítóvá
nyilvánította.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Karol Wojtyła (Szent II. János Pál pápa) kutatta és elemezte Keresztes Szent János teológiai rendszerét, 1948-ban védte meg <em>A hit Keresztes Szent János szerint</em> című doktori értekezését a római Angelicum Pápai Főiskolán.</b></span></p>
<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Keresztes Szent János áldozópapot és egyháztanítót a
tökéletes önmegtagadás és a kereszt nagy szeretetére nevelted. Engedd,
hogy kitartóan kövessük példáját, és eljussunk dicsőséged boldog
szemlélésére az örökkévalóságban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></font></p>
<p><span style="text-decoration:underline"><strong>Forrás</strong></span><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong>Keresztes Szent János: <em>A lélek éneke</em> (Ford. és utószó: Takács Zsuzsa) </strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(bh)</strong></p></div>
</div>