<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Rózsafüzér Királynője</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. október 7., péntek | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/rozsafuzerkiralynoje">https://www.magyarkurir.hu/hirek/rozsafuzerkiralynoje</a></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Október
a rózsafüzér hónapja Egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője
(Regina Rosarii), az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja: hálaünnep Mária
közbenjárásáért, Isten segítségéért.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="Gianantonio Guardi: A Szűz és a Gyermek Szent Domonkossal és Limai Szent Rózával" rel="lightbox['g56094']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=56094&v=0&p=1&img=c_rozsaf_domonkossal_limairosaval_gianantonio_guardi.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Gianantonio Guardi: A Szűz és a Gyermek <br>Szent Domonkossal és Limai Szent Rózával (18. század)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A törökök</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után
Szent V. Piusz pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából
az évfordulóra elrendelte <u>a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét</u> (Festum B. M.
V. de victoria), és a loretói litániába bevezette <u>a „keresztények
segítsége” </u>megszólítást. <u>A diadalt az egész keresztény világ a
rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga
a pápa is a rózsafüzért imádkozta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ütközet ideje</span> alatt, s közben
látomása volt a győzelemről.</u></b></span></p>Az ünneplést XIII. Gergely pápa terjesztette ki, kezdetben csak azon
templomok számára, mégpedig október első vasárnapján, amelyek
rendelkeztek rózsafüzér-oltárral. Majd 1716-ban, a szintén a törökök
felett aratott péterváradi győzelem után XI. Kelemen kiterjesztette az
egész egyházra, Szent X. Piusz pedig 1913-ban visszahelyezte október
7-ére. A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az
emléknapnak 1960-ban.
<div class="gmail-keretes">
<p><em><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot
tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan
mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">amikor </span></span>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)">z egész
kereszténység</span></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">került veszedelembe,</span></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)">a rózsafüzér erejének</span></span> tulajdonították
a megmenekülést, és utána úgy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)">köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét
mint a szabadulás kieszközlőjét</span></span>. Szívesen bízom ma ennek az imádságnak
hatékonyságára a világ békéjét és a családokat.”</b></span><br></em></p>
<p style="text-align:right"><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>(Részlet II. János Pál pápa <em>Rosarium Virginis Mariae<br></em>kezdetű apostoli leveléből)</b></i></span></p>
</div>
<p>A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első
rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette:
„koszorút font” a Szűzanya számára.</p><em>„<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra
Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt
mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus
misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más,
mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti
Krisztust Máriánál?”</b></span><br></em><div class="gmail-keretes">
<p style="text-align:right"><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>(II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)</b></i></span></p>
</div>
<p></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><font size="4">
</font></b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><font size="4"><em>Kérünk téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására
öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által
szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő
kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk! A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen </em></font></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><font size="4">
</font></b></span><p><strong><span style="text-decoration:underline">Források</span></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong>Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium II.</em></strong><br><strong><em>Katolikus.hu</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>