<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Assisi Szent Ferenc</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. október 4., kedd | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/assisi-szent-ferenc">https://www.magyarkurir.hu/kultura/assisi-szent-ferenc</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g64448']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=64448&v=0&img=c_assisiszentferenc.jpg" style="margin-right: 0px;" width="343" height="487"><span class="gmail-galcount" title="9 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Október
 4-e szentje: Assisi Szent Ferenc. </span>Minden idők egyik legnépszerűbb 
szentje, már életében legendák születtek róla, alakja számos 
képzőművészt, zeneszerzőt, írót, filmrendezőt ihletett meg. XVI. Benedek
 pápa az „életszentség óriásának” nevezte.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferenc
 </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az 1180-as évek elején született Assisiben. Posztókereskedő édesapja az
 észak-itáliai város leggazdagabb embere volt, Franciaország iránti 
szeretetéből becézte kisfiát, akit Jánosnak kereszteltek, Francescónak, 
vagyis kis franciának.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A húszéves Ferenc egy hadjárat során megsebesült, s foglyul ejtették.
 Szabadulása után visszatért szülővárosába, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és fokozatosan felhagyott </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a 
nagyvilági élettel. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Megtérése meghatározó mozzanata volt találkozása egy
 leprással, valamint a San Damiano-templomban átélt misztikus élménye, <u>
<font size="4">amikor Krisztus háromszor így szólt hozzá a keresztről: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Ferenc, menj, 
és javítsd meg omladozó házamat!”</span></font></u></b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1208-ig remeteként élt, majd egyre többen csatlakoztak hozzá. Ő 
azonban nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mert </b><b>a saját elgondolása szerint életszabályt adni <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>társainak, ezért valamennyien a Szent Miklós-templomba mentek, ahol az 
oltáron ki volt téve az evangéliumoskönyv. Ferenc találomra felütötte a 
könyvet, és<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> erre a helyre </span>talált:</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add 
el, amid van, és oszd szét a szegények között!” (Mt 19,12).</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ekkor 
felkiáltott: <i><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Testvérek! Ez a mi életünk! Ez a mi regulánk! Menjetek 
hát, és tegyétek meg, amit hallottatok!”</span></span></i> </b><b>Mindez 1209. április 15-én 
történt. Ez a nap a ferences rend születésnapja.
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Néhány év alatt a testvérek száma elérte az ötezret. Ferenc Rómába 
ment, és III. Ince pápa jóváhagyását kérte életformájukra. A pápa 
érezte, hogy Ferencet Isten világosította meg és indította el útján.</b></span></p>
<p><em>A legenda szerint III. Ince pápa álmot látott: látta, hogy a 
lateráni bazilika összedőlni készül, de egy jelentéktelen kis szerzetes a
 templom mellé áll, s miközben ő maga egyre nagyobb lesz, a vállával 
megtámasztja az épületet. Néhány nappal később megjelent Ferenc 
társaival a pápa előtt. Ekkor hangzott el a felismerés: „Valóban ez az a
 szerzetes, aki Isten egyházát megtámasztotta, és megmentette a 
pusztulástól!”</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferenc és szerzetestestvérei az Angyalos Boldogasszony-kápolnában, 
vagyis a Porciunkulában telepedtek le. A kápolna körül gallyakból 
építették a kunyhóikat a testvérek. Ferenc a szegénységet úgy 
tekintette, mint „Krisztus menyasszonyát”.</b></span></p><div class="gmail-keretes">
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Porciunkula-kápolna (a <em>portiuncula</em> szó jelentése: 
„kicsinyke osztályrész”) Assisitől délre, a városhoz közeli erdőben 
állt. A 6. században épülhetett, a 13. század elején a Monte Subasió-i 
bencések birtoka volt. Szent Ferenc 1208 körül helyreállította a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">romos 
</span>kápolnát, mely jelentős hellyé vált életében. 1209. február 24-én, 
Mátyás apostol ünnepén itt hallotta meg a szegénység evangéliumát (Lk 
9,3–5). 1211-ben a bencések neki ajándékozták. A melléje épített 
„kolostor” lett a ferences rend ősi anyaháza. A kápolna körül tartotta 
évenként, pünkösdkor a rendi káptalant.</b></span></p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A rend tagjainak száma tovább növekedett. Mikor Assisi egyik nemesi 
családjának fiatal leánya, Klára is Ferenc követői közé állt, 
megszületett a ferences közösség női ága, a klarisszák rendje.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferenc tekintélyét <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mindenki </span>elismerte, ezért békét tudott közvetíteni
 <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a sokféle háborútól gyötört</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">világban. </span>1210-ben Assisiben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az addig 
viszálykodó </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ellenfelek,</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Guido püspök és a város vezetői</span> az ő hatására 
„örök békeszerződést” kötöttek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egymással,</span> Arezzóban pedig megakadályozta
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a polgárháborút.</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A keresztes hadjáratoknak </span>is véget akart vetni, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">és az </span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">iszlámot </span></span>nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">karddal,</span> hanem prédikációval akarta megtéríteni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Két 
sikertelen út </span>után 1219-ben sikerült eljutnia <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szaracénok</span> közé. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A 
szultán</span> megcsodálta ezt a rendkívüli embert, meghallgatta a 
prédikációját, de a megtérésre <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem volt hajlandó.</span> 1220-ban Ferenc a 
Szentföldre is ellátogatott.</b></span></p>
<p><em>A szent sok békeszerzésének egyik különleges esete maradt fenn a 
gubbiói farkas legendájában. Gubbio környékén egy rendkívül vad farkas 
garázdálkodott. Kegyetlenül pusztított, széttépett állatokat és 
embereket egyaránt, és az egész vidék rettegett tőle. Ferenc minden 
figyelmeztetés ellenére odament a vadállathoz, és így beszélt hozzá: 
„Igen nagy bajokat okoztál, megérdemelnéd, hogy úgy bánjanak el veled, 
mint a gonosztevőkkel, azaz kivégezzenek. Ellenségeddé tetted az egész 
várost. Én azonban szeretnék békét kötni közted és köztük.” Akkor a 
rettenetes vadállat magába szállt, követte Ferencet, és bement vele 
együtt a városba. Ott a piacon, az egész nép jelenlétében ünnepélyesen 
megkötötték a békét.</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferenc megtérése pillanatától haláláig odaadó tisztelettel követte és
 hirdette a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megfeszített</span> Krisztust. 1224-ben, a Szent Kereszt 
felmagasztalásának ünnepén az Alverna-hegyen imádkozott, amikor Krisztus
 csodálatos módon megújította szenvedésének jegyeit, a szent sebeket 
szolgájának testében.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Ferenc </b></span>nem volt tudós, mégis <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>olyannyira magában hordozta<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a 
Szentírás </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szellemét, hogy művelt teológusok csodálkoztak el a 
szentírás-magyarázatain.</b></span> Egy domonkos teológus így nyilatkozott róla:</p>
<blockquote>
<p>Ennek az embernek a teológiája tisztaságával és emelkedettségével a 
sas szárnyalásához hasonlít, amihez mérten a mi tudományunk hason 
csúszik a földön.”</p>
</blockquote>
<p><em>Assisi szentjének tiszta lelkében háborítatlan öröm lakozott. A 
tökéletes öröm titkáról így tanított, amikor egy téli reggelen a 
Porciunkula felé tartottak: „A testvérek jó példája, a csodatevő erő, a 
betegek gyógyítása és a halottak feltámasztása – nagy dolgok ezek, Leó 
testvér! De mindennél több a tökéletes öröm. Nem található az sem a 
tudományban, sem a nyelvek adományában, sem a nagy prédikálótehetségben,
 és mégis az egész világot meg lehet vele téríteni. S ha mi most 
megérkezünk a Porciunkulához, és várnunk kell a kapu előtt az esőben és a
 hidegben, mert a kapus megvárakoztatja a hívatlan vendégeket, és mi ezt
 türelemmel elviseljük – ó, Leó testvér, írjad csak –, ebben áll a 
tökéletes öröm! És ha a további zörgetésünkre a kapus furkósbottal 
kirohan, megragadja a kapucninkat, a földre ránt, és a hóban tetőtől 
talpig jól elver minket, ha mi ezt is türelemmel és Krisztus 
szenvedésére gondolva zokszó nélkül el tudnánk viselni – írjad csak, Leó
 testvér –, ebben áll a tökéletes öröm!”</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferencben mély tisztelet és csodálat élt Isten <span style="background-color:rgb(217,234,211)">t<span style="background-color:rgb(255,242,204)">eremtett világa</span></span> iránt. Költeménye, a <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-het-verse-assisi-szent-ferenc-naphimnusz" target="_blank"><em>Naphimnusz</em></a> nem pusztán gyönyörködés a természet szépségeiben, hanem Ferenc belső lelki érésének gyümölcse.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé nyilvánította Szent Ferencet.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g64448']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=64448&v=0&p=1&img=c_assissisztferenc_giotto_madarak.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Giotto: Szent Ferenc a madaraknak prédikál</em></p>
<div class="gmail-keretes">.......<br></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Halála előtt Ferenc megáldotta testvéreit, felolvastatta Jézus 
búcsúbeszédét, és még egyszer átnyújtott a jelenlévőknek egy-egy falat 
kenyeret. Ezután megkérte őket, hogy vetkőztessék le, és fektessék le a 
puszta földre – azt akarta, hogy a végső szegénység legyen a halotti 
ruhája. A halált<i><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(243,243,243)"> „Isten hozott, Halál testvér!”</span></span></i> felkiáltással fogadta, 
és énekelve adta vissza lelkét az Úrnak 1226. október 3-án a 
Porciunkulában.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Alig két évvel később IX. Gergely pápa </b></span>a szentek sorába iktatta. 
Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, október 4-i dátummal.
<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>I</em><em>stenünk, te megadtad Assisi Szent Ferencnek, hogy a 
szegénységben és alázatosságban Krisztushoz váljék hasonlóvá. Tégy 
készségessé minket, hogy mi is az ő útján járva kövessük Fiadat, és 
örvendező szívvel veled egyesüljünk! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te 
Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységbe, Isten 
mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></font></p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span></font><p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>

</div>