<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">A segítő szeretet mestere – Páli Szent Vince áldozópap</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. szeptember 27., kedd | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/pali-szent-vince-aldozopap">https://www.magyarkurir.hu/hirek/pali-szent-vince-aldozopap</a></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szeptember
 27-én Páli Szent Vincére, „a szegények atyjára”, a Misszióstársaság 
alapítójára emlékezik Egyházunk. A lazaristák néven is ismert 
szerzetesrend célja a falusi nép oktatása és a papság mélyreható képzése
 volt.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vince</b></span>
 <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1</b><b>581. április 24-én született Dél-Franciaországban, az 1823 óta 
Saint-Vincent-de-Paulnak nevezett településen. Szülei szegény 
földművesek voltak. Taníttatását egy jótevőjük vállalta. Dax városban</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
 ferencesekhez járt, később egyházjogot és teológiát tanult a spanyol 
Zaragozában, majd Toulouse egyetemén. Tizenkilenc éves korában 
szentelték pappá 1600 szeptemberében.</b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>Szeressük Istent, de a két kezünk munkája és arcunk verítéke árán!</span></b></span></i></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy hajóúton török kalózok fogságába esett, akik Tuniszban eladták 
rabszolgának. Egy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hitehagyott</span> egykori <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ferences </span>szerzetes vette meg, akit
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> aztán sikerült visszatérítenie a keresztény hitre. Közösen </span>szöktek 
vissza Franciaországba.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g44628']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=44628&v=0&p=1&img=c_paliszentvince.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1610-ben IV. Henrik király első felesége, Valois Margit</span> házi káplánja<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
 lett</span></b><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Nem sokkal később megismerkedett </span>Pierre de Bérulle-lel, aki 
hamarosan megalapította az oratoriánusok francia ágát, és aki Vince 
lelkivezetője lett. Hatására Vince <span style="background-color:rgb(217,234,211)">lassanként feladta e világi céljait</span>. 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Amikor lopással vádolták,</span> hősies türelemmel viselte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a megaláztatást. Ez 
az eset </span>elvezetett végleges megtéréséhez. 1612-től a Párizs közelében 
található Clichy plébánosa lett. Megismerte a vidéki lakosság vallási <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
tudatlanságát és elhagyatottságát, </span>és kiváló lelkipásztornak bizonyult, 
apostoli buzgósággal egészen hívei szolgálatának szentelte magát.</b></span></p>
<blockquote>
<p><i><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>Én soha nem gondoltam, hogy nagy dolgokat viszek végbe, hanem egyszerűen tettem, amit tennem kellett.</span></b></span></i></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A következő év őszén Bérulle kérésére <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nevelői állást vállalt 
Philippe-Emmanuel de Gondi gróf családjában, aki a királyi gályák 
parancsnoka volt. A család </span>szerette Vincét, ő 1617-ben mégis lemondott 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">nevelői munkájáról,</span> és elvállalta a lyoni egyházmegyében lévő 
Chatillon-les-Dombes nevű plébánia vezetését. Itt <u>alapította az első 
„szeretettestvérületet”, amelynek feladata a szegény betegek gondozása 
lett.</u></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>1625-ben aztán szerzetesrendet alapított, mely a szegény falusi nép 
oktatását tűzte ki célul népmissziók indításával, valamint a papság 
mélyreható képzését</u>. A társaság <u>anyaháza a párizsi Szent Lázár-kolostor 
lett. Innen származik a társaság népies elnevezése: lazaristák. </u></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1643-tól külföldön is egymás után alakultak a házaik: Algírban, 
Tuniszban és Madagaszkárban is sikerült Vincének missziós állomásokat 
szerveznie. A női közösség alapításában, szintén 1643-ban, Marillac 
Szent Lujza segítette őt.<span> A rend a Szeretet Leányai nevet kapta (ismertebb nevük: irgalmas nővérek).</span></b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>A szegények a ti breviáriumotok és a ti litániátok! Ez elég. A ti
 kolostorotok a betegek házai, cellátok a betegszobák, kápolnátok a 
plébániatemplom, kvadrumotok a város utcái, klauzúrátok az 
engedelmesség. Jól bánjatok a szegényekkel, mert uraitok ők.</em></b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A segítő szeretet nagy mesteréről, aki önmagáról úgy nyilatkozott, 
hogy<span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i> „egy ilyen nyomorult emberről nem érdemes egy szót sem ejteni”,</i></span> </span>a 
tettei oly tanúságot tesznek, hogy egyenként is alkalmasak volnának neve
 halhatatlanságának megalapozására. Mert Szent Vince szentek lelki 
vezetője, szegények, betegek, foglyok, rabszolgák, öregek, koldusok, 
árvák, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">elmebetegek </span>atyja, társulatok, szerzetesrendek, szemináriumok 
alapítója, misszionárius, a francia papság megújítója, a prédikáció 
mestere; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a háború, a nyomorúság és az éhség l</span>eküzdője volt; s szinte 
litániaszerűen lehet sorolni, mi mindenben volt Isten dicsőségére és 
felebarátai üdvösségére.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szerzetesrendek körül <u>további intézmények is létrejöttek, melyek 
felkarolták a szegényeket, az elhagyatottakat és a betegeket, és 
foglalkoztak a gályarabokkal és az árva gyermekekkel is</u>. Ez utóbbi 
tevékenység különösen is fontos volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a harmincéves háború (1618–48) 
idején.</span></b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b><span>Nem kell kapkodással megelőzni a Gondviselést, de amint utat nyit előttünk, az ember már nem lépkedhet, hanem futnia kell!</span></b></i></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amit </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a király és hatalmas miniszterei nem tudtak vagy nem is akartak 
véghezvinni,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azt megtette ő </b></span>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> nem</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az adó emelésével, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> törvényekkel és
 rendeletekkel,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem szívének hatalmas szeretetével, amelyre a szívek 
százezreiben dobbant visszhang. Ez a jelentéktelen kis pap több pénzt 
gyűjtött össze</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a háborútól sújtott </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>vidékek számára, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>amennyi 
Franciaország összes bankjában volt akkoriban.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Gabonát és vetőmagot 
küldött, ekéket és szerszámokat szerzett be </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az</span> elpusztult </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gazdaságok 
számára. Egész karavánokat indított útnak élelemmel és ruhával a 
nélkülözőknek. Párizsban megszervezte a menekültek ellátását: a Szent 
Lázárból menhelyet és raktárt alakított ki, népkonyhákat szervezett. 
Röplapokat szerkesztett és nyomatott, hogy a népet tájékoztassák <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 
járványok </span>elleni védekezés módjairól<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b> A kevesebbet szenvedett 
tartományokba megrendítő üzeneteket küldött, hogy fölébressze az emberek
 adakozó jóságát. Lazarista szerzetesei és az irgalmas nővérek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az 
utcákon és a mezőkön heverő </span>holttesteket temették. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezen az általános 
zűrzavaron</span> teljes nyugalommal lett úrrá: felügyelt és irányított, semmi 
sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hozta ki a sodrából</span>, mindig és mindenhová időben érkezett a 
segítség.</b></span></p>
<p></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vincét a nép és a papság <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lelki problémái </span>is foglalkoztatták. 
Szentelési lelkigyakorlatokat tartott teológusoknak, és megszervezte a 
papi rekollekciókat</b></span>.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nagy munkabírás jellemezte, prédikált, írt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">– csupán <span style="background-color:rgb(255,242,204)">leveleinek</span> száma 
30 ezerre tehető </span>–, a legmagasabb politikai körök tanácsadója volt, 
imádkozott, virrasztott, és már életében szentként tisztelték. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><font size="4"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Anekdotákat </span></font><span style="background-color:rgb(208,224,227)">mesélnek arról a természetes egyszerűségről, amellyel 
Vince a királyi udvarban forgolódott, amikor Anna királynő a 
gyóntatójává választotta. Az egyik napon Condé herceg fölszólította, 
hogy mellette foglaljon helyet. Vince megjegyezte: „Köszönöm, túlságosan
 nagy megbecsülés ez a disznópásztor fiának!” Mazarin bíboros pedig, aki
 ellenségesen nézte Vincét, egy alkalommal kacagva mutogatta Vince 
kopott cingulumát az udvari embereknek: „Nézzék csak, uraim, micsoda 
öltözékben jelenik meg Vince úr az udvarban!” </span></b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b><span>Előbb szívünket kell önmagunktól megtisztítani, majd ezután 
Isten tölti azt be. Akkor maga Isten költözik be és cselekszik. Az 
alázat az, ami önmagunktól megszabadít, a szent alázat.</span></b></i></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Páli Szent Vince 1660. szeptember 27-én halt meg Párizsban, rendje 
központi templomában nyugszik. 1729-ben boldoggá, 1737-ben pedig szentté
 avatták. 1885-ben XIII. Leó pápa az egész világ minden 
karitászegyesületének pártfogójává nyilvánította.</b></span></p>
<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te a szegények gondozására és a papság képzésére 
apostoli erényekkel töltötted el Páli Szent Vince áldozópapot. Adj 
nekünk is lelki buzgóságot, hogy szeressük, amit szeretett, és tettekre 
váltsuk, amit tanított. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki
 veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön 
örökké. Ámen</em></b></span></font></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István:<em> A szentek élete<br>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><span style="font-size:16px"><strong>Magyar Kurír</strong></span></p></div>

</div>