<div dir="auto"></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">---------- Forwarded message ---------<br>Feladó: <strong class="gmail_sendername" dir="auto">Almásy László Attila</strong> <span dir="auto"><<a href="mailto:almasyorganist@gmail.com">almasyorganist@gmail.com</a>></span><br>Date: 2022. szept. 24., Szo 14:41<br>Subject: Műsorismertetés. A. D. 2022.09.24. Szent Anna templom. <br>To: Augustin Zsófi <<a href="mailto:sophiaug@t-online.hu">sophiaug@t-online.hu</a>><br></div><br><br><div dir="auto">Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntöm kedves közönségemet az Ars Sacra Fesztivál keretében a Budapest Felsővizivárosi Szent Anna templomban. Almásy László Attila vagyok, ennek a gyönyörű templomnak egyik orgonaművésze, a mai orgonahangverseny előadója. Néhány szót szólok a programról.<div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Először Johann Sebastian Bach e-moll preúdium és fúgáját játszom. BWV.533. Ez a Katedrális melléknevet kapta. Első orgonatanárom, Kárpáti József művész úr kedves darabja volt, előadásaban, és tanításban egyaránt. Neki, mint templomunk egykori zeneihazhazójának hambai itt nyugszanak az altemplomban</div><div dir="auto">Későbbi műbésztanáraim Baróti István, és Lehotka Gábor voltak.</div><div dir="auto">A második mű Wolfgang Amadé Mozart nagyszabású f-moll fantáziája, KV 608, melyet egy óraban lévő orgonaműre komponált.</div><div dir="auto">A következő mű Schmidthauer Lajos, komáromi születésű magyar gyógyszerész, majd muzsikus. 1956 november 4-én, amikor a azovjet csapatok leverték szabadságharcunkat, állítólag öngyilkos lett. </div><div dir="auto">Most felhangzó művét az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus emlékére írta Kún Jancsi barátjának Budapesten. <br><div dir="auto">Emlékezzünk vissza a tavalyi budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra! 300 000 ember kís~rte az Úr Jézust az Oltáriszentségben Budapest utcáin, másnap pedig az Ferenc pápa pontifikált szentmisét 250 000 embernek. A műről akottában ezt olvashatjuk:</div><div dir="auto">Az ősrégi (1055-ben keletkezett) tihanyi benczés apátság kolostora a Balatonnagy tihanyi f~lszigetét körülövező dombsor legmagasabb csucsán emelkedik. A kolostor két hatalmas templomtornyával karakterisztikus jelleget kölcsönöz a Magyar Tengernek. A templom oldaláról visszaverődő visszhang világnevezetesség. Elragadóan szép éd hangulatteljes a nyári reggel a Balatonon, amikor a felkelő nap sugaraival bearanyozza a nagy víz azurkék tükrét, melyett csak itt - ott forog meg gyengéden egy lágy hajnali szellő. A magyar Balaton különlegessége  a félelmetesen fönséhes balatoni vihar, mejy gyakran drámai gyorsasággal tör ki éy száguld végig a Balatonon. Koromfekete viharfelhővel, melyeket rö id időközökben villámló tűzcsóvák világítanak körösztül, hatalmas égzengésével, féltornyosuló hullámaival a vihar olyan felséges és lenyügöző szinjáték szinterévé varázsolja a Balatont, mely párját ritkitja a természeti tünemények csodás világában. A balatoni halászok legnépszerübb éneke a mélabus dallamu Hullámzó Balaton Dankó Pistának, a rég elhunyt kiváló magyar dalszerzőnek immár népdallá vált szerzeménye. Mint befejező Hymnus a már-már feledésbe menő régi népies dal: Ó. Tihanynak riadó leánya... csendül fel, melynek szövegét Csokonai Vitéz Mihály irta: A Tihanyi Echóhoz.</div><div dir="auto">A Hullámzó Balaton tetején dal szövege a következő:</div><div dir="auto">Hullámzó Balaton tetején.,csónakázik egy halászlegény. Hálóját a szersncse, őt magát a kedvese elhagyta, el a szegényt.</div><div dir="auto">Hullámzó Szívem a Balaton, kis csónak rajta búbánatom. Szerelmem a kormánya, lekkem a vitaorlája megtört a hullámokon.</div><div dir="auto">A Csokonai vers első verseny szaka így hangzik:</div><div dir="auto">Ó, Tihannak rijjadó leánya! </div><div dir="auto">Szállj ki szent hegyed közül. </div><div dir="auto">Ím, kit a sors eddig annyit hánya, </div><div dir="auto">Partod ellenébe ül. </div><div dir="auto">Itt a halvány holdnak fényén</div><div dir="auto">Jajgat és sír elpusztúlt reményén.</div><div dir="auto">Egy magános árva szív. </div><div dir="auto">Egy magános árva szív. </div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Hajdu Jenő Salzburgban élő magyar zeneszerző, és orgonista. Utóbbi szerepében több katolikus templomban szolgált.és a Dómban a most nyugdíjba vonuló, szintén magyar karnagy, és a néhai dr. Gerhard Zukriegel dómorgonista asszisztense volt. Felhangzó műve egy osztrák népénekre írt variációsorozat. A dallam olyan szép, hogy háromféle szövdge is létezik. </div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Koloss István a budapesti Szent István Bazilikában volt orgonaművészi hosszú éveken át.  A most felhangzó műve dallama a különböző Krisztus-hívő felekezetek más-más szövsggel éneklik. </div><div dir="auto">A katolikus változat a ünnepelt Szent Gellértről szól. Őt a 11. századi pogánylázadás során  a később fóla elnezett hegyről a mélybe taszították. Felmutat égbe Szent Gellért keresztje, Ahhoz, ki hozzánk külftfe, ki az igaz Eszme. Apostolod volt, boldog magyar nemzet. Áldjuk a Szentet!</div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Végül Leif Martinussen kortárs dán zeneszerző, és orgonista műve hangzik fel, melyet nekem komponált. Ez lesz a bemutató elődás. A Templomi orgona címet magyarul adta meg a szerző. A hangszer, Magyarország, valaminz az én tiszteletemre írta, mint a kettő kiváló képviselőjének. Ha tetszett a hanvgverseny, kérjük adományaikat az orgonasípos perselybe. Tapsolhatnak is művekközt, csak ne a tételek közt. </div></div></div>
</div>