<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div class="gmail_default" style="font-size:small"><p class="MsoNormal">„Tömörkény még úgy írta egy Szeged környéki búcsúról az
1900-as évek elején, hogy a lányok mezítláb mentek a tanyasi kápolna felé,
díszes papucsaikat kézben vitték. Amikor a kápolna közelébe értek, egy kútnál
megmosakodtak, és csak azután vették fel a féltett lábbelit. Mert a kápolnába
se piszkosan, se méltatlanul öltözve nem szabad betérni. Ma sem szabadna. A
tanyasi lányok azután Tömörkény szerint meggyóntak, misére mentek, áldoztak,
megfürösztötték lelküket is. Este azután még táncra is perdültek. Azután!
Tudták, hogy a lélek és a test készülődésével is a másikat tiszteljük meg, és
talán azt is, hogy ezzel visszacsatolás-szerűen önmagunkat is. És elsőként az
„Egészen Másikat” is, ahogy Karl Barth hívta a Teremtőt.” </p>

<p class="MsoNormal">Schindler Mátyás atya, bajai plébános (Mária Rádió, ingyenes
magazin, 2022. szeptember)</p></div></div></div>