<div dir="ltr">
<h1>Akik gyönyörűségesnek tartották Istenért meghalni – Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. szeptember 7., szerda | 6:00</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-istvan-es-menyhert-kassai-vertanuk" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-istvan-es-menyhert-kassai-vertanuk</a><div> <br></div></div><div><a rel="lightbox['g80726']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=80726&v=0&img=c_kassaiindex.jpg"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 7</span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A kassai vértanúkra emlékezünk ünnepükön, szeptember 7-én.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Márk </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1588-ban született </b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Križevacban.
Családi neve valószínűleg Stjepinac volt. Középiskolai tanulmányait
Grazban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Majd a zágrábi
egyházmegye papnövendékeként került Rómába, a római Collegium Germanicum
et Hungaricumba 1611-ben, ahonnan pappá szentelve tért haza négy év
múlva. Hamarosan Pázmány Péter érsek fölfigyelt rá, és meghívta
elöljárónak az Oláh Miklós prímás által létesített nagyszombati
papnevelő intézetbe<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b><b>1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi
főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi
igazgatója </b><b>Márk. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek és tanárainak
szerzetesrendjével, a jezsuitákkal. Széplaki jószágigazatósága idején
részt vett 1619 júliusában azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet
Homonnán tartottak, s amelynek végén Márk későbbi vértanútársa, Menyhért
letette utolsó szerzetesi fogadalmát.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Menyhért,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>családi neve Grodziecki, a sziléziai Cieszynben született
egy – a galíciai Grodekből származó – lengyel családban, valószínűleg
1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>majd 1603-ban
Brünnben (ma: Brno) belépett a jezsuita rendbe</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Teológiai tanulmányait
Prágában folytatta, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium
igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség
német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>István </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1582-ben született az erdélyi Alvincen. Az ősi szentmiklósi és
óvári Pongrácz család sarja, amely család már a 13. században szerepet
játszott az akkori Észak-Magyarország történetében</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Középfokú
tanulmányait Kolozsvárott végezte </span>a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben
lépett be a brünni jezsuita noviciátusba. Ezt követően Klagenfurtba,
Laibachba (ma: Ljubljana), majd Grazba került. 1615-ben került Homonnára
a jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban
küldték, hogy ott a helyőrség magyar ajkú katonái, valamint a csekély
számú katolikus egyházközség lelkipásztora legyen. Érkezését megelőzte a
híre: homonnai működése annyira sikeres volt, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hogy Alvinczi Péter</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>,
Kálvin híveinek híres kassai prédikátora fölpanaszolta: „Amíg ez az egy
jezsuita él, addig felekezetünk nem remélhet nyugtot.” Bethlen Gábor
erdélyi fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Pongráczot</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Bethlen
vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Körösi Márk és Grodziecki
Menyhért is.</b></span></p><p style="text-align:center"></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek,
Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak látta
a harcot, tekintettel a város protestáns vezetőségére. Másnap létrejött
a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kikötése, hogy
senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>esik
bántódása.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a városba</span>, és tüstént
fölrúgták </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a megállapodást:</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Dóczit </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bilincsbe verték,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és elhurcolták
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Erdélybe.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Rákóczi meghagyta, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a három papot </span>tartsák szigorú házi őrizetben</b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kétnapi éheztetés után megpróbálták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hit</span>tagadásra bírni </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az első </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sikertelen</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kísérlet után szeptember 7-én, éjféltájban ismét <span style="background-color:rgb(255,242,204)">rájuk </span>
törtek, és válogatott kínzások után</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Márkot és Menyhértet<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>lefejezték,<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
I</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>stvánt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pedig halottnak vélve egy közeli pöcegödörbe vetették, s
mellédobták</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a másik két vértanú</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>testét<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> is</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Elvonulásuk után</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Eperjessy
István, a három pap házikápolnájának sekrestyése, István nyöszörgésére
lett figyelmes.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De nem tudott</b> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>r<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ajta segíteni</span></b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mert maga <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sem merte
</span>elhagyni a házat, és Hoffmann tanácsos, akihez<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Pongrácz </span>tanácsára
fordulnia kellett volna,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szintén<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> áldozat</span>ul esett a martalócok
kegyetlenségének</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Így 20 órás kínlódás után<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> István atya</span> is meghalt.</b></span></p>
<p>Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői
ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három
vértanút megkínozták. A befejező <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>díszlakoma</b></span> után az erdélyi fejedelem
táncra kérte föl Forgách Zsigmond királyi nádor feleségét, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pálffy
Katalin</span>t<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Ő </span>azonban csak azzal a föltétellel volt hajlandó táncolni
</b><b>Bethlennel,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ha kiadatja neki a három pap holttestét</b></span>. Ez megtörtént, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
hitéről meg nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">feledkező</span> asszony piros selyembe burkoltatta az
ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a
hertneki várba vitetett<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b> 1635-ben szállíttatta őket innen a nagyszombati
klarissza zárda templomába,</b></span> e rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária
volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a klarisszákat,
Batthyány prímás engedélyével <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1784-ben a nagyszombati Szent
Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A három vértanú boldoggáavatási eljárását még 1628-ban elindította
Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Azonban sokáig kellett várni</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
eredményre</b></span>:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 1905. január 15-én Szent X. Piusz pápa népes magyar
küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. II. János
Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával, 1995. július 2-án avatta
szentté a vértanúkat.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az esztergomi bazilikában tiszteletükre szentelt
oltárban őrzik ereklyéiket</b></span>.</p><i><span style="text-align:justify">.....<br></span></i></div><div><i><span style="text-align:justify">......<br></span></i></div><div><i><span style="text-align:justify"><br></span></i></div><div><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i><span style="text-align:justify">Urunk, Istenünk, segíts meg
minket Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk közbenjáró
imájára, hogy akiknek győzelmét örvendezve ünnepeljük, azoknak
állhatatos hitét is kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</span></i>
</b></font></span><p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b><br><b><i>Magyar katolikus lexikon</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>
</div>