<div dir="ltr">A szultáni hadsereg létszámban legalább kétszeresen meghaladta a magyart. A nagyobb seregben jóval nagyobb volt (és nem arányosan) a összeszokott profi katonák száma, mint a fele akkora magyarban. A túlerő hozta ki a és erősítette föl döntő mértékben a török hadsereg előnyeit. Remélem nem akarod azt állítani. hogy a szultáni hadsereg nem állandó részeit összeszokott egységenkét vetették be Mezopotámiától a Balkánig. Ezek erősen változó összetételben harcoltak. Remélem azt sem gondolod, hogy egy félsivatagos területen vívott háború megfelelő harci tapasztalatot jelentett pl, a magyar végvárak elleni, vagy olyan mocsárvidékkel védett csatahelyeken, mint Mohács. Ugyanakkor a magyar hadsereg zsoldos egységeit általában nem egyenként fogadták fel, hanem egy-egy összeszokott zsoldoskompánia tagjaiként. Ha lesz időm: összeírom a századelő határvidéki csatáit. A többségben magyar győzelem született. Általában az a véleményem, hogy a magyar végvidéki katonai erő magasabb harcértéket és több harci tapasztalatot jelentett, mint a hasonló török. A szultáni hadsereg azonban egészen más. Ennek okait, már leírtam, de ha akarod leírom újra. </div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2022. szept. 2., P, 11:33):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div style="font-size:12pt;font-family:Calibri;color:rgb(0,0,0)">
<div>Ez megint nem igaz Laci a törököknek sem volt akkora hadereje hogy mindig
teljesen más csapattesteket vessenek be a ruméliai Timáros Szpáhik 10 000 ezren
volta ezek tiz százaléka maradt mindig otthon a többiek a legtöbb hadjáratban
részvettek őket kísérő páncél inges Dzsebezsik fele ugyan az volt akik a
többi hadjáratban is részt vettek az anatóliai szpáhikból többen maradtak otthon
vagy szolgáltak másutt . A szultáni gárda lovasság minden hadjáratban részt és
még az irreguláris lovasság is sok hadjáratban vett részt .</div>
<div> </div>
<div>És itt nem csak az összeszokás számít hanem az hogy volt harci
tapasztalatuk nagy kötelékekben végre hajtott végre hajtott harcban így
mindegy hogy olyan alakulatok kerültek egymás melle aki ismerték egymást vagy
nem azonos elvek szerint harcoltak és ez az ami a magyar seregnél hiányzott
.</div>
<div> </div>
<div>Tomori valóban legyőzött ha jól emlékszem 1523 ban 4000 fővel egy 12 000
fős török sereget de a magyar királyi sereg 26 000 főből állt .</div>
<div>Üdv. Egon</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:Calibri;font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div style="font:10pt tahoma">
<div> </div>
<div style="background:rgb(245,245,245)">
<div><b>From:</b> <a title="laszlo.bajak@gmail.com">László Baják</a> </div>
<div><b>Sent:</b> Friday, September 2, 2022 11:16 AM</div>
<div><b>To:</b> <a title="reinisch@t-online.hu">Reinisch Egon</a> ; <a title="grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> </div>
<div><b>Subject:</b> Re: [Grem] Augusztus 29. + 1940</div></div></div>
<div> </div></div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:Calibri;font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div dir="ltr">Kedves Egon! A határvidéki csatákban a magyar hadak rendszeresen
arattak győzelmeket, néha sokkal erősebb török csapatok felett is. Azaz ha
hasonló vagy nem sokkal nagyobb hadakat vetünk össze, akkor a magyar csapatok
tapasztaltabbnak, jobb harcértékűnek bizonyulnak. A különbség a
nagyságrendekben van. A magyar király teljes hadereje is gyengébb volt, mint a
szultán állandóan fegyverben tartott hadereje. A szultáni had tömegerejét adó
katonaság nem volt összeszokott, hiszen nem ugyanazok harcoltak Egyiptomban, a
Földközi tengeren vagy a Balkánon. Szabó sem mond mást. Csatákat mindig lehet
nyerni, de háborút csak akkor, ha a társadalom állapota ezt megengedi.
<div>. </div></div>
<div> </div>
<div class="gmail_quote">
<div class="gmail_attr" dir="ltr">Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2022. szept. 2., P, 10:54):<br></div>
<blockquote class="gmail_quote" style="padding-left:1ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);margin:0px 0px 0px 0.8ex">Kategorikusan
nem igaz az amit Laci állít :(idézet Lacitól )Az mindenesetre
<br>tévedésnek<br>> tűnik, hogy a török csapatok jobban összeszokottak,
kiképzettebbek,<br>> szervezettebbek, fegyelmezettebbek lettek volna. Az
elit janicsárokon <br>> kívül<br>> a többiek pont olyan kevéssé voltak
összeszokottak, mint a magyarok<br><br><br>Idézem B.Szabó János hadtörténészt
az ügyben :<br>""""""Az Isztambuli béketárgyalásokon Ibrahim nagyvezír azzal
az indokkal <br>utasította el a<br>Szapolyai Jánossal és lengyel királlyal egy
időben történő békekötés tervét, <br>hogy „mi<br>magunk már elzsibbadnánk,
lovaink, embereink már meg lennének fosztva a <br>katonai<br>utánpótlástól,
mert az ilyen baráti Magyarországra nem mennénk át. Ha még <br>Lengyelországot
is hozzá tesszük, hol kellene hadakoznunk? Mert a hadviselés <br>a
gyakorlatból él,<br>onnan nyeri az erejét, nem az embertömegből, [kiemelés
tőlem - B. Sz. <br>J.]."39<br>Ám míg a<br>magyar király katonái jó esetben is
legfeljebb csak az állandó határvidéki <br>„kisháború"<br>tapasztalataival
bírtak, az 1510-es években, az oszmán hadak Szelim szultán <br>véres
ázsiai<br>hadjárataiban a „nagyháború" iskoláját is kijárták.""""""<br><br>És
íme a teljes tanulmány ebben az ügyben :<br><a href="https://epa.oszk.hu/00000/00018/00074/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2005_03_573-632.pdf" rel="noreferrer" target="_blank">https://epa.oszk.hu/00000/00018/00074/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2005_03_573-632.pdf</a><br><br>Beleolvashatsz
Laci és a kedves Listából bárki ebbe a 60 oldalas tanulmányba
<br>.<br><br>Hogy mit jelet a begyakorlottság később részletesen elmondom
.<br>Üdv. Egon<br>----- Eredeti üzenet ----- <br>From: Reinisch Egon<br>Sent:
Friday, September 2, 2022 9:40 AM<br>To: Gy Greschik ; <a>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> ; Reinisch-Fischer<br>Subject:
[Grem] Augusztus 29. + 1940<br><br>Kedves Gyuszi !<br>Úgy tűnik meg kellene
írnom a mohácsi csata körülményeit (nem annyira magát<br>a csatát ) a
legújabb kutatások fényében .<br><br>Lacinak abban teljesen igaza van
hogy a csaták már (legtöbbször )eldőlnek<br>mielőtt elkezdődtek volna a
társadalom általános állapota ,képességei miatt<br>.<br>De itt elsősorban a
felkészültség és az emberi együtt működés számít ,kisebb<br>mértékben a
fegyverzet és a létszám .<br><br>Lásd az alábbi példát HA MÁR GYUSZI A MÁSODIK
VILÁG HÁBORÚT EMLÍTETTE :<br><br>Az 1940-s német franciaországi hadjáratban
papír forma szerint a németek nem<br>győzhettek volna a francia
-brit-belga-holland -dán haderőnek 1 000 000- val<br>több katonája és 1000
-rel több harckocsija volt .Viszont az együtt<br>működésük eleve rendkívül
nehéz volt .<br>A német harckocsik fele teljesen elavult volt nem rendelkezett
ágyúval csak<br>géppuskával vagy géppuska +nehézpuskával .A németek 3 azaz
három nehéz<br>harckocsijuk volt a Franciáknak jelentős példányszámban
bevetett Souma<br>harckocsija nehezen a Francia Char B 1 és a brit
Matilda II. harckocsi<br>egyáltalán nem volt kilőhető a németek
rendszeresített páncéltörő ágyúinak<br>80 % val .a Tüzérségben is a
Fr.-B-B.-H. -D. csapatok voltak fölényben<br>egyedül a német légierő volt
fölényben de vele szemben is végig megőrizték a<br>harcképességüket a francia
-brit repülők még a holland Fokkerek is meglepően<br>jó eredmény értek el
.<br>A németeknek csak híradás technikában csapat légvédelemben ami már
RADARRAL<br>is rendelkezett volt egyedül nagy fölényük .<br>A hadjárat
sorsát végül is a fölényes német harcászati vezetés és A<br>CSAPATOK
KÜLÖNLEGES KIKÉPZÉSE döntötte el ,begyakoroltsága döntötte el (ez<br>az a
kérdés amiben Lacival külön véleményen vagyunk a török és a magyar<br>sereget
illetően ) .És ami még nagyon fontos :támadáskor a német
tábornokok<br>nem részletes térképre berajzolt parancsot kapnak mint pl. az
angolok vagy<br>az oroszok csak feladat leírást amit úgy oldanak meg ahogy
tudnak .<br><br>Ja kérem a porosz tisztikar és vezérkar semmitől sem
állt távolabb háború<br>esetén mint a közismert porosz sarkosságtól,
merevségtől amit tévesen nekik<br>tulajdonítanak .<br><br>És ami nem közismert
a legfontosabb tényező a német győzelemben még is<br>bármilyen
hihetetlen egy TEREPASZTALON VÉGREHAJTOTT HADIJÁTÉK VOLT ! ! ! ! !<br>A később
híressé vált Manstein tábornok rendezésében a nyugati német
haderő<br>vezérkara lejátszott egy hadijátékot amiben az első világ háborús
Schliffen<br>tervre emlékeztető a főerőknek Belgiumon keresztüli
előrenyomulása volt<br>megtervezve most figyeljetek :A NÉMET HADERŐ
DÖNTŐ VERESÉGET SZENVEDETT ! !<br>! a hadijáték során .<br>A németeknek
rendkívül jó hadijáték szabályaik voltak de ezt leírni hosszú<br>egy ilyen
játék akár egy -két napig is tart és elég nagy szellemi<br>igénybevételt
jelent ilyenkor több vezérkari tiszt kezeli a saját és az<br>ellenséges
csapatokat egy játék főnök felügyelete mellett ..(a japánok is<br>lejátszottak
egy tengeri ütközet szimulációs játékot Midway előtt vereséget<br>is
szenvedtek de nem tanultak ebből )<br>A szimulációs játékot megtekintette
Halder tábornok OKH V.F. és Von<br>Rundstedt vezér ezredes
hadsereg csoport parancsnok mindkettőjüket<br>meggyőzte a játék .<br>Ezután
elfogadták Manstein tervét és ezt ekkor már Hitler is elfogadta
sőt<br>ettől kezdve már le is mondott a máik tervről amelyik sohasem
tetszett<br>neki(mellesleg a eredeti terv néhány részlete,nem az egész ! egy
repülő<br>kényszer leszállás miatt a belgák kezébe került ) .Így a német
páncélos<br>seregtestek zöme átkelt az Ardennek járhatatlannak hit
erdei utjain<br>meglepte és kettévágta a francia -brit erőket .Ez volt a
sarlóvágás<br>hadműveletet .<br><br>A német haderő anyagilag annyira nem volt
felkészülve a háborúra hogy még<br>mindig 500 000 lóval vonult fel a csekély
gépesített egységek mellett és a<br>stukák a háború utolsó két hetében
már a földön álltak mert elfogyott a<br>bomba készletük a francia
kapitulációkor a német tüzérségnek kb. két hétre<br>megfelelő lőszer készlete
volt a gyalogságnak 3 hétre elég .<br>Ha franciák még néhány hétig kitartanak
a német haderőnek kampec .<br><br>Tehát bár Lacinak alapvetően igaza van abban
hogy a csaták már csata előtt<br>eldőlnek(általánosságban nekem is ez a
véleményem sőt gyakran hangoztatom is<br>ezt ) ez azért nem mindig van így
mint ezt a fenti példa is bizonyítja .Ha<br>csak nem tekintjük a német haderő
egészen kivételes emberi együtt működési<br>rendszerét a Laci által
megfogalmazott összefüggésnek .<br>Üdv. Egon<br><br>----- Eredeti üzenet -----
<br>From: Gy Greschik<br>Sent: Friday, September 2, 2022 8:07 AM<br>To: <a>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>Subject: Re: [Grem] Augusztus
29.<br><br>Kedves Laci (és Egon is, de most Laci két sorára
reagálok)T<br><br>A sok érdekes gondolat közúl hadd emeljek ki önkényesen
kettőt:<br><br>} Elterjedt tévedés, hogy a<br>> csaták a konkrét
csatatereken dőlnek el.<br>> A valóságban a harcoló államok állapota
gyakran<br>> már a csata előtt eldönti a végeredményt. A magyar
katonai<br><br>Nemrég olvastam (talán Ti írtátok?), hogy a II. vh. kimenetelét
az határozta<br>meg, hogy az egyik fél (Amerika) túltermelte a másikat.
(Magyarán: olyan<br>tempóban gyártotta ill. a hadakozáshoz szükséges anyagi
dolgokat, amilyen<br>tempóban a másik nem volt képes.)<br><br>> ... talán
úgy lehet válaszolni, hogy ha a<br>> mohácsi csatát tízszer egymás után
megvívják, úgy<br>> nyolcszor-kilencszer a törökök győztek volna.<br><br>A
stochasztikus mérnöki módszerek, számítási eljárások (nemcsak a<br>szabványok,
hanem a folyamatok modellezése is) jutnak erről eszembe.
Ilyen<br>fogalomkörben, mint a matematikában mindig, csak nagyon jól
meghatározott,<br>szőrszálhasogatóan egzakt fogalomakkal, állításokkal lehet
valamilyen<br>kérdésben dűlőre jutni -- különben mást ért az egyik fél már a
kérdésen is,<br>mint a másik.<br><br>... hm ...<br><br>Gy.<br><br><br>On Thu,
1 Sep 2022, László Baják wrote:<br><br>> Date: Thu, 1 Sep 2022 22:29:39
+0200<br>> From: László Baják <<a>laszlo.bajak@gmail.com</a>><br>> Reply-To: <a>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> To: Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>, <a>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> Subject: Re: [Grem]
Augusztus 29.<br>><br>> Kedves lista és Kedves Egon! Isten éltessen, bár
nem a névnapod miatt <br>> írtam<br>> ez kis kritikát. A
"Győzhettünk volna Mohácsnál" kissé bulváros kérdésre <br>> a<br>>
hasonlóan bulváros válasz az, hogy persze. Számos szerencsésebb<br>>
forgatókönyvet képzelhetünk el. Pl, ha a szultáni testőrségig
előretörő<br>> magyar katonák halálra sebzik a szultánt, mire pánik tör ki
a török<br>> seregben. Akár Tomori haditerve is beválhatott volna,
hogy<br>> napoleoni taktikával részenként veri meg a külön vonuló török
hadtesteket,<br>> ha pl. az anatóliai hadtest jobban lemaradt volna a
ruméliaitól és nem <br>> tudja<br>> kisegíteni a szétzilálódó
ruméliaiakat, stb. Az mindenesetre tévedésnek<br>> tűnik, hogy a török
csapatok jobban összeszokottak, kiképzettebbek,<br>> szervezettebbek,
fegyelmezettebbek lettek volna. Az elit janicsárokon <br>> kívül<br>> a
többiek pont olyan kevéssé voltak összeszokottak, mint a magyarok. A
16.<br>> században az a fajta fegyelmezett regularitás, ami a 17. századi
nyugati<br>> seregeknél létrejött még alig-alig létezett. Ilyenek voltak pl
a <br>> lándzsával<br>> felszerelt néhéz gyalogos zsoldosok. akik
Mohácsnál sem menekültek el, <br>> hanem<br>> gyalogsági négyszögekbe
tömörülve a csata eldőlte után is, lényegében az<br>> utolsó emberig
harcoltak. A bulváros kérdésre talán úgy lehet válaszolni,<br>> hogy ha a
mohácsi csatát tízszer egymás után megvívják, úgy<br>> nyolcszor-kilencszer
a törökök győztek volna. Elterjedt tévedés, hogy a<br>> csaták a konkrét
csatatereken dőlnek el. A valóságban a harcoló államok<br>> állapota
gyakran már a csata előtt eldönti a végeredményt. A magyar <br>>
katonai<br>> elit is pontosan tisztában volt azzal, hogy a törököket a
legnagyobb<br>> eséllyel Nándorfehérvárnál, vagy a Dráva mocsarainál
lehetne megállítani.<br>> Tomori meg is próbálta, de egyszerűen nem volt
annyi gyorsan<br>> mozgósítható katonája, hogy sikeres lehetett volna. A
szultánnak állandó<br>> zsoldos hadserege volt, amelyet a magyar király
jövedelmét legalább<br>> háromszorosan meghaladó bevételeiből még fizetni
is tudott. A szultánnak<br>> állandó fegyvertára utánpótlás szállító
eszközei és<br>> élelmiszerraktárai voltak, míg a magyar királynak egyik
sem. És akkor nem<br>> beszéltünk a potenciálisan rendelkezésre álló
katonaság nagyságának drámai<br>> különbségéről. A középkori európai
hadseregek (nem csak a magyar) lassan,<br>> nehézkesen mozgósítható,
megszervezhető hadseregek voltak. *Nem a <br>> személyes<br>> erények,
bátorság, gyávaság stb határozták tehát meg az eredményt,hanem<br>>
szembenálló társadalmak különbségei. A 16. században a török <br>>
központosított<br>> (despotikus) jellegű birodalom erőben föléje nőtt
széttagolt európai<br>> feudális államoknak. Változást majd az európai
abszolutizmusok kialakulása<br>> jelent a 17. században.
Üdv<br>><br>> Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2022. szept. 1.,
<br>> Cs,<br>> 10:51):<br>>
Kedves Lista !<br>><br>> Győzhettünk volna Mohácsnál ?<br>><br>> A
válsz két fokozatú : ‘'1 .Azzal vezetési rendszerrel és az<br>> összeszokás
hiányával rendelkező sereggel ami megjelent Mohácsnál egy<br>> nyílt mezei
csatában a begyakorolt török haderő ellen
NEM.<br>>
“2. annyi katonával és azzal<br>> fegyverzettel amivel ezek a katonák
megjelentek Mohácsnál a válsz<br>> egyértelmű :IGEN ha sereg részt
tud venni egy mondjuk 2 hónapos közös<br>> gyakorlaton de sajnos ez
történelmietlen ilyen seregtest szintű<br>> gyakorlatok abban az időben nem
voltak a csapatok a valódi harcban<br>> gyakoroltak vagy jelentős részük
meghalt mint ahogy ez Mohácsnál<br>> megtörtént .<br>><br>>
Tudni illik az nem közismert hogy szinte minden magyar és külföldi<br>>
egység a tüzérséget leszámítva jobb fegyverzettel rendelkezett mint a<br>>
törökök .<br>><br>> 138 évvel később a főleg állami és még jelentős
számú magán<br>> zsoldosokból álló egyesült európai sereg amiben nem csak
Habsburg és<br>> német birodalmi csapatok voltak hanem még franciák is
simán megverte a<br>> háromszoros túlerőben lévő törököket kb 17500
begyakorolt katona<br>> legyőzte a 30 000 reguláris kb. még egyszer 30 000
irreguláris<br>> lovasságból álló török sereget .<br>> Savoyai Jenő (bár
ő minden idők egyik legjobb ha nem a legjobb<br>> hadvezére volt Európának
) a Zentai csatában 40 000 katonával (ezek<br>> már kizárólag reguláris
főleg állami finanszírozású állandó zsoldosok<br>> volt ebben az időszakban
még az úgynevezett ezredtulajdonosok rész<br>> vettek a költségekben de
ezért egyéb juttatásokat kaptak ) legyőzte a<br>> 80 –100 000 fős török
haderőt .<br>><br>><br>> Tehát Mohács tragédiája abban áll hogy ha
nem esik el Nándorfehérvár<br>> 1521 augusztus 29 vagy sikerül a törököket
megállítani a Drávánál vagy<br>> a Rakasica pataknál 1526 –ban ahol a
törököknek 400 méter hosszú<br>> mocsár fölötti hidat kellett építeni és
Tomori saját csapatival már<br>> blokkolta a török előőrsöt ,akkor a
törökök esetleg év tizedekig nem<br>> jönnek újra ha meg ismét 70 évet
várnak mint 1456 és 1526 között akkor<br>> már nincs esélyük a magyar és az
európai hadügy annyit fejlődött volna<br>> .<br>><br>> (Megjegyzés
,hogy mekkora esély lett volna Nándorfehérvár megvédésére<br>> 1521 ben az
mutatja a sok szerencsétlenkedés ellenére a vár még így is<br>> majdnem
több mint KÉT HÓNAPIG kitartott és a királyi sereg ennyi idő<br>> alatt
képtelen volt felmenteni a várat vagy is megérkezni a helyszínre<br>>
!)<br>><br>> Talán folyt.köv .<br>><br>> És akkor még egy mellék
kérdés ki volt az Európa legjobb hadvezére ?<br>> lehet szavazni
!<br>><br>> Üdv. Egon<br>><br>><br>><br>> From: László
Baják<br>> Sent: Tuesday, August 30, 2022 1:58 PM<br>> To: <a>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> Cc: Reinisch
Egon<br>> Subject: Re: [Grem] Augusztus 29.<br>><br>> Kedves Emőke,
Egon! Nem kell itt az engedélyem. Nyugodtan közre<br>> adható, persze csak
ha nekem nem kell mindenben egyet értenen Egon<br>> mohács
interpretációjával. Sajnos nem hiszek abban, hogy egyedi rossz<br>>
döntések vagy pláne egyéni gyarlóságok (pl.Török Bálint) vezettek<br>>
Nándorfehérvár vagy a mohácsi csata elvesztéséhez. Üdv<br>><br>> Emoke
Greschik <<a>greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont:
2022. aug. 30.,<br>> K, 9:58):<br>>
Köszi szépen, akkor még várjuk Laci beleegyezését, hogy
a<br>> VOLT k. Lttag megkapja most már
tőlem. :-)<br>><br>><br>>
_______________________________________________<br>> Grem mailing
list<br>> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>><br>><br>>
width=<br>> <a href="http://xn--vrusmentes-k8a.www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">Vírusmentes.www.avast.com</a><br>>
_______________________________________________<br>> Grem mailing
list<br>> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>><br>><br>><br><br><br><br><br><br>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><br><br>--
<br>Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.<br><a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br><br><br>-- <br>Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus
szoftver.<br><a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></blockquote></div></div></div></div><div id="m_9179616512642102177DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="width=" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_9179616512642102177_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></div>
</blockquote></div>