<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Limai Szent Róza szűz</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2019. augusztus 23., péntek | 10:01<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/limai-szent-roza-szuz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/limai-szent-roza-szuz</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g80384']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=80384&v=0&img=c_o_limaisztroza_.jpg" style="margin-right: 0px;" width="130" height="190"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
 virágárusok, kertészek, hímzők </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">védőszentje, a misztikus Limai Szent 
Róza</span> életútját idézzük fel liturgikus emléknapján, augusztus 23-án.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isabel
 Flores y de Oliva </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Limában született 1586 áprilisában. A család egy 
indián szolgálója kezdte Rózának becézni, és a név rajta maradt, ez lett
</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a bérmaneve is. A Szűz Máriáról nevezett Róza – ezt a nevet mint 
harmadrendi domonkos nővér kapta később.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Dél-Amerika és Peru </span>számára <u>olyan</u> jelentős szent ő, <u>mint Itáliának 
Sienai Szent Katalin vagy Spanyolországnak Avilai Szent Teréz</u>.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Róza egész életében vezekelt</b></span>: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hajának</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>levágásával tiltakozott és 
fordult szembe</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>családja tervével, hogy feleségül adják egy jó házból 
való ifjúhoz;</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a kezeit oltatlan mésszel csúfította el; a derekán 
haláláig egy súlyos lakattal lezárt láncot viselt; a fejére vasból 
készült töviskoronát rakott; ciliciumot hordott és ostorozta magát; az 
ágya kemény deszkából készült; szülei házából kiköltözött a kertbe egy 
saját kezűleg épített kunyhóba<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b> E vezekléseivel is lelki anyja és 
mesternője, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kétszáz évvel korábban </span>élt, s ugyancsak domonkos 
harmadrendi Sienai Szent Katalin példáját követte.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindez </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>környezetét részben csodálatra, részben megütközésre 
indította</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Ő maga azonban tudta, hogy – Szent Pál szavaival élve – hiába
 adná oda a testét egészen elégő áldozatul, hiába osztaná szét mindenét a
 szegényeknek, ha a szeretet kettős törvényét nem teljesíti, semmit nem 
használ neki</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ezért</span><b> minden erejével és figyelmével Isten és a felebarát 
iránti szeretet útján akart járni</b><b>. Szerette és követte Sienai Szent 
Katalin példáját; buzgón olvasta Granadai Szent Lajos és Keresztes Szent
 János írásait; csodálattal és imádsággal kísérte Solanói Szent Ferenc 
perui misszióját, melyet az indiánok között végzett. </b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)"><em>„Ha nem nő volnék, tanulmányaim végeztével azonnal teljes erőmmel
 a missziós munkának szentelném magam. Arra törekednék, hogy a legvadabb
 és legelhagyatottabb vidékekre menjek, ahol még kannibálok élnek. Csak 
azzal törődnék, hogy az indiánok megmentésére és üdvözítésére ajánljam 
fel mindenemet: erőmet, verítékemet, véremet, hogy hirdethessem nekik az
 evangéliumot, és taníthassam őket: Térjetek meg! Térjetek meg!”</em></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1606. augusztus 10-én öltötte magára a domonkos harmadrendi nővérek 
ruháját</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Azért nem lett</span> domonkos apáca, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mert Peruban akkor még</span> a 
domonkos rend női ága <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem telepedett le</span>. Szerzetesi ruhája nem 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">választotta el</span> az emberektől, hanem mindenki számára nyilvánvalóvá tette
 életének lényeges célját: Krisztusnak szentelte magát.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Napjaiból olykor tizenkét órát töltött</span><b> imádság</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">gal</span><b>. Lelkigyakorlat</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ait</span><b> 
kézimunká</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">val váltogatta:</span><b> font, szőtt, hímzett, művelte a kertet, és 
bevételeivel szüleit támogatta.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Életformája lett az Úr Krisztus 
jelenlétében való élet és a vele való szüntelen társalgás. Éppen ez 
jelentette lelki életének mindennapos táplálékát.</span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,255)"><em>„<span style="color:rgb(0,0,0)">A szemlélődés teljes nyugalmában, mindent beragyogó fényességben
 álltam, telve csodálattal, és a fényesség közepén feltűnni láttam a 
Megváltó Keresztjét. E ragyogó fényesség legbensejében megpillantottam 
az én Uram, Jézus Krisztus szentséges emberségét. Éreztem, hogy Jézus 
Krisztus emberségéből a felség elmondhatatlan sugarai hatoltak lelkem 
mélyéig, úgy, hogy arra gondoltam: tökéletesen szabad vagyok, és 
átkerültem az örök boldogság örömébe.”</span></em></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Keresztes Szent János tanítványaként abból a felismerésből indult ki,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> hogy a teremtmény „semmi” önmagától</span>, de Isten épp azért teremtette, 
hogy a kegyelemmel oly magasságba emelkedjék, hogy a <u>Megtestesült Ige</u> 
menyasszonya legyen.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="Claudio Coello: Limai Szent Róza" rel="lightbox['g80384']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=80384&v=0&p=1&img=c_sta_rosa_de_lima_por_claudio_coello.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Claudio Coello: Limai Szent Róza</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mint a többi nagy szent, sokat szenvedett az Egyházért</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Gyötrelmeiről</b></span> <font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>így írt: <em>„Az
 életgyónás igen nagy szenvedést jelentett... Szorongás, vigasztalanság,
 elkeseredés, kísértés, harc, meghazudtolás a gyóntató atyák részéről, 
meg nem értés emberektől, betegségek, fájdalmak és a láz.”</em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span></font><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Sokat betegeskedett</span>, és kis házában maga is ápolt betegeket és haldoklókat. <u>Ebből nőtt ki a rendszeres szegénygondozás Peruban.</u></b></span></p>
<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span><em>„Anyám, ne ügyelj arra, hogy ruhád bepiszkolódik-e a 
betegek sebeitől. A hóhérok sokkal gyalázatosabban mocskolták be 
köpéseikkel az én Megváltóm arcát!”</em></span></b></span></font></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Életének utolsó három évét <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy barátnőjének, Don Gonzalo de la Maza 
feleségének házában töltötte.</span> A szigorú vezeklés, a másokért való szünet
 nélküli fáradozás következtében fiatalon, 1617. augusztus 24-én halt 
meg</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s utolsó óráiban lassan és nagyon meggondoltan mondogatta: 
</b></span><i><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Jézusom, Jézusom, maradj mellettem!”</b></span></font></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Amikor holttestét átvitték a Szent
 Domonkos-templomba, olyan tömeg kísérte, hogy az alkirály katonáinak 
kellett megvédeniük.</b></span></p>
<p>....<br></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Róza életének rendkívüli megnyilvánulásait az teszi érthetővé, 
hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a hódítás, a fegyveres erőszak, a kíméletlen szervezeti 
változtatások idején</span> nem volt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> más módja,</span> hogy Istennek szentelt életét 
megvalósítsa, csak az, hogy teljesen egyedül, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">mások számára 
érthetetlenül </span><b>gyakorolja magát az erényekben</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Ha mindezt kolostorban 
teszi, talán fel sem tűnik. Kolostort azonban nem talált, sőt, neki 
kellett az elsőt megteremtenie Dél-Amerikában. És végre is hajtotta az 
alapítást: megkereste a megfelelő helyet, megtervezte a kolostor 
épületét, gondoskodott a szükséges pénzről. A Sienai Szent 
Katalin-kolostor végül halála után, 1623-ban nyitotta meg kapuit. Majd a
 cella körül, amelyben Róza élete végét töltötte, hamarosan megalakult a
 második domonkos női kolostor.</span></span></p>
<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Limai Szent Róza lelkében lángra gyújtottad 
szeretetedet, és arra indítottad, hogy elhagyva a világot kemény 
vezeklésben egyedül neked éljen. Közbenjárására add, hogy a földön az 
igaz élet útját járjuk, a mennyben pedig eljussunk hozzád, minden 
boldogságunk forrásához. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, 
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön 
örökké. Ámen</em></b></span></font></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>

</div>