<div dir="ltr">
<div>
        
            <div>
                <a href="https://mandiner.hu" title="Főoldal" id="m_8688358616996437494gmail-home" target="_blank">
                    <div>
                        <span>
                             </span></div></a></div><div>
                <div id="m_8688358616996437494gmail-toplogin">
                
        <div><a id="m_8688358616996437494gmail-loginicon" title="Bejelentkezés"><i></i></a></div>
                        <div><a id="m_8688358616996437494gmail-facebookicon" title="Facebook" href="https://www.facebook.com/mandiner.hu/" target="_blank"><i></i></a></div>
        <div><a id="m_8688358616996437494gmail-instagramicon" href="https://www.instagram.com/mandiner.hu/?hl=hu" title="Instagram" target="_blank"><i></i></a></div>
        
        </div>

<div id="m_8688358616996437494gmail-dialogs">
    
    
    
</div>


            </div>
            
                        
            <div></div>
            
            
        

    </div>



            <div id="m_8688358616996437494gmail-headerBanner">
                        <div id="m_8688358616996437494gmail-article_header">
<div id="m_8688358616996437494gmail-zone5009852" style="width:0px;height:0px"></div>


</div>

                <div id="m_8688358616996437494gmail-article_layer">
<div id="m_8688358616996437494gmail-zone4698232"></div></div>

            </div>
                        <div>
            <div>
                <div id="m_8688358616996437494gmail-article">
                        
                                    <div>

                                            <div>
                                                        <span>
                                                                                                <img src="https://mandiner.hu/attachment/0708/707185_dejcsics1-crop.jpg" title="" style="margin-right:0px" width="477" height="268">
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div>

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220819_arcus_temporum_pannonhalma_dejcsics_konrad" target="_blank">„Magyarországért imádkozunk és dolgozunk” – Dejcsics Konrád pannonhalmi szerzetes a Mandinernek</a></h1>
                                                    <div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220819_arcus_temporum_pannonhalma_dejcsics_konrad" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20220819_arcus_temporum_pannonhalma_dejcsics_konrad</a></div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/farkas_anita" target="_blank">Farkas Anita</a>                                </b></div>
                            <div></div>
                        

                        <div>
                            <div>
                                                            </div>
                            <div></div>
                        </div>


                        
                        <div id="m_8688358616996437494gmail-articlecontent"><div>
    <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Arcus Temporum nem </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tömegfesztivál</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>fontos eleme a személyesség</b></span> – 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">vallja </span>Dejcsics Konrád bencés szerzetes</b></span>, akit az augusztus 26-tól induló
 pannonhalmi kulturális rendezvényről, illetve az apátság szellemi 
újjászületésének állásáról kérdeztünk interjúnkban!</div><div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mit jelent a megújulás a látogatók és mit a szerzetesközösség számára?</b></span></p>
<p><b>Mit jelent a megújulás a látogatók és mit a szerzetesközösség számára?</b></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A főapátságnak már jó ideje minden évben van egy 
keresztényi-szerzetesi hagyományokra épülő témája, ami köré szervezzük 
az egész esztendő kulturális eseményeit. </b></span>A keretet kicsit kibővítve 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2020-ban egy négyéves tervet készítettünk, lazán egymásra épülő 
tartalmakkal, amelynek csúcspontja a pannonhalmi bazilika fennállásának 
nyolcszázadik évfordulóját ünneplő programsorozat lesz 2024-ben.</b></span> Hogy ez
 a várható építészeti felújítások révén, ne csak fizikai értelemben 
legyen valóban méltó az alkalomhoz,  <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b><font size="4">belül, a lelkekben is tudatos építkezésre van szükség</font>.</b></u></span></p>

<p>Vagyis először a feltáró munkát kell elvégezni; ez történt tavaly az 
emlékezés évében, az idei megújulást pedig az elmélyülés követi 
2023-ban, amikor a zarándoklat témája áll majd a középpontban.</p>

<p><b>A megújulás hogyan kapcsolódik az említett 
keresztény-szerzetesi hagyományokhoz? Nem éppen hogy az állandóság 
tartja meg ezeket, a bencések – mint a nyugati kereszténység legrégebbi 
szerzetesrendje – esetében több mint másfél évezrede?</b></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A megújulás számomra legerősebb, leginkább érvényes jelentése </b></span>a 
conversio permanens, vagyis <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><font size="4">az állandó megtérés</font>.</b></span> A keresztény ember 
érdekes módon annak van kitéve, hogy folyamatosan újragondolja a 
tevékenységet, azt, hogy hol tart az életében.</p>

<div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szív érzékenységének és az önreflexió képességének megőrzése nagyon fontos,  </b></span>ráadásul tökéletesen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>összecseng a benedeki regulában foglaltakkal is:</b></span> „<i>Nyissuk
 meg szemünket a megistenítő fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire
 int bennünket a minden nap felénk kiáltó isteni szózat: Ma, ha az ő 
szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket!” (Zsolt 94, 8). </i>Szerintem
 ennek az az üzenete, hogy a mindennapi találkozásokban vagy az elénk 
jövő kisebb-nagyobb kihívásokban mindig Isten szavát kell keresni.</div>

<p><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A monostori élet azért mégiscsak egy zárt világ, és a 
buboréklét sosem barátja a megújulásnak, egymás megértésének </span>– ezt a 
hazai közéletben is érzékeljük. Hogyan lehet a látszólagos ellentmondást
 feloldani?</b></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><font size="4"><u>A monostor zártságát alapvetően a család zártságához</u></font> hasonlítanám</b></span>. 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egész nap az emberek között mozgunk, dolgozunk, tanítunk, intézzük a 
főapátság százféle ügyét, ezért muszáj, hogy legyen a mi életünkben is 
egy olyan hely, ahol töltődünk, ahol otthon vagyunk, ahol az alapvető 
kapcsolatainkat – önmagunkkal, a közösséggel, de főleg Istennel – 
táplálni tudjuk.</b><b> Erre szolgál a klauzúra: ezt a személyes és intim 
terünket </b></span>a fesztivál ideje alatt is védjük. Miközben azzal is tisztában 
vagyunk, hogy a bent sosem lehet érvényes a kint nélkül; legalábbis én 
ebben a kettősségben tudom igazán megélni a saját szerzetesi létemet. 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gondoljunk csak a sivatagi atyákra, akik a 4. században kivonultak 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Alexandriából</span>, de egyszer csak azt vették észre, hogy az emberek 
kijöttek hozzájuk a városból azzal a kéréssel, hogy  „Atyám, mondj egy 
igét!” </b><b>Vagyis ez az úgynevezett buboréklét sosem lehet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">öncélú,</span> </b></span>még a 
miénktől eltérő hivatású szemlélődő rendek vagy a magányos remeték 
esetében sem.<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <font size="4">Az egyedüllétben megélt tapasztalatokat  mindig vissza 
kell fordítani az emberek javára.</font></b></span></u><font size="4"> </font>És mi, szerzetesek szintén nem 
vonhatjuk ki magunkat a világ akár fájdalmas vagy keserű történései 
alól:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ha Isten olyannyira hitt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világban</span>, hogy egyszülött fiát adta érte, akkor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nekünk </span>is hinnünk kell <span style="background-color:rgb(217,234,211)">benne</span>.</b></span></p>

<p>És abban is, hogy nem véletlenül állunk az ő szolgálatában: bár Isten
 közvetlenül is képes volna beszélni az emberekhez, valamiért mégis 
szüksége van a mi tanulságainkra, szolgálatainkra. </p><p></p>

<p><b>A klauzúra faláig viszont bárkit beengednek a fesztivál ideje alatt?</b></p>

<p>Pontosan – immáron hat éve, éppen úgy, ahogy húsvét szent három napja
 alatt is. Sőt, olyannyira komolyan gondoljuk a közösséget, hogy a 
művészek a vendégszárnyunkban laknak ilyenkor. Hiszen az <a href="http://www.arcustemporum.com/" target="_blank">Arcus Temporum</a> nem tömegfesztivál, fontos eleme a személyesség.</p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A fesztivál napirendjének vázát az imaalkalmak adják, reggel hattól 
este hatig bárki csatlakozhat hozzánk</b></span>. Erre épül rá az összes egyéb 
kulturális program, köztük a <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>klasszikus zenei koncertek</b></span>. Keller András 
hegedűművész, a Concerto Budapest és a mi fesztiválunk művészeti 
vezetője meghívta például Lera Auerbachot; korunk „reneszánsz művésze”, a
 kiváló karmester, zongorista és zeneszerző saját szonátájának európai 
premierjét játssza Pannonhalmán. Mindezek <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>lebonyolításában már világi 
munkatársak, köztük sok önkéntes is részt vesz. </b></span></p>

<p><b>Ezek a programok, afféle mézesmadzagként is szolgálnak a nem hívők vagy a – hívjuk így – bizonytalanok számára? </b></p>

<p>Reménykedem, hogy igen. Az emberek eleve nagyon sokféle módon 
kapcsolódhatnak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Pannonhalmá</b></span>hoz, illetve <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a bencés közösség</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">en keresztül a 
magyar egyházhoz, az egész kereszténységhez. </span><b><font size="4">Vannak iskoláink, 
működtetünk szociális otthont, éttermet, pincészetet, múzeumot, 
könyvtárat, sörfőzdét, boltokat, Illatmúzeumot, és még sorolhatnám </font>– 
miért ne lehetne ez a fesztivál egy ugyanilyen kapcsolódási felület? 
Persze ahogyan a többi tevékenységünk, ez sem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> öncélú.</span> Szent István azzal
 a feladattal tette ide a közösségünket, hogy ezért az országért imádkozzunk és dolgozzunk,  </b></span>ez a fő küldetésünk, amit nem szabad egy pillanatra sem 
elfelejtenünk. De természetes, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a különböző korokban különböző módon
 kell szólnunk az emberekhez. Jézus Krisztus is egy konkrét időszakban 
egy konkrét helyen az akkor aktuális nyelven beszélt egy konkrét 
közösséghez.</b></span></p>

<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ilyen aktuális nyelv az építészeté is</span>. Néhány éve a 
pannonhalmi új építkezések igencsak megosztották a közvéleményt, voltak,
 akik éppen a túlzott  „modernséget” rótták fel például az étterem vagy a
 látogatóközpont kapcsán, mondván, ezek a kortárs épületek nem illenek a
 történelmi környezethez. Az ezzel kapcsolatos vita teljesen elcsitult 
már</b>?</p>

<p>Ezeket a döntéseket mindig a történelem igazolja – vagy nem. Ami 
érdekes, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kortárs építészet révén megint egy újabb réteg kezdett 
kapcsolódni hozzánk, amely számára éppen ez a formanyelv a vonzó. Most 
nyáron tartottunk például egy lelkigyakorlatot, amelynek témája a szent 
tér volt</b></span>. Erre a hívő közösség pereméről is érkeztek emberek, olyanok, 
akik a Szent Jakab-ház erdei kápolnáján vagy a felújított bazilikán 
keresztül léptek kapcsolatba az itteni lelkiséggel. Most, a fesztiválon 
ünnepeljük majd a bazilika felújításának tízéves évfordulóját is.</p>

<div>Szerzetesközösségként mi nagyon itthon érezzük magunkat a templomban, és szeretnénk, ha minden hívő és látogató ugyanezt az otthonosságot 
élné meg nálunk. Ezért például minden koncert végén arra kérem a 
jelenlévőket, hogy ne rohanjanak, hanem járják körbe ezt az alapjaiban 
nyolcszáz éves épületet, és találjanak benne egy olyan pontot, amit 
százszázalékosan a magukénak vélnek. Hogy ezt az érzést eredeti falak 
vagy a kortárs dizájn hívja elő, a lényeget tekintve tökéletesen 
mindegy.</div>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Farkas%20Anita/arcus-temporum1.jpg" style="margin-right:0px" width="477" height="319"></p><div></div><p></p>

<p style="text-align:center"><i>Dejcsis Konrád atya látogatók gyűrűjében egy korábbi Arcus Temporum fesztiválon (<a href="http://pannonhalmifoapatsag.hu" target="_blank">pannonhalmifoapatsag.hu</a>) </i></p>

<p> </p>

<p><b>Ha már kortárs: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a fesztivál házigazdája Mácsai Pál, 
díszvendége az idén nyolcvanéves Nádas Péter lesz. Bár utóbbinak a 
magyar irodalomban elfoglalt vezető helye vitathatatlan, elsőre talán 
mégsem tűnik kézenfekvőnek ez a választás. Miért őt hívták?</span></b></p>

<p>Először egy személyes élményemet mesélném el <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nádas Péterrel 
kapcsolatban. Amikor nemrégiben, még a fesztivál előkészítéseként eljött
 Pannonhalmára, szerveztem neki egy közös kávézást a volt és a jelenlegi
 főapáttal, Várszegi Asztrikkal és Hortobágyi T. Cirill-lel. Olyan 
csodálatosan intenzív és szép spirituális-kulturális párbeszéd indult 
meg hármójuk közt, ami nem csupán nekem lett életre szóló élmény, de 
talán Nádas Péternek is. </b></span>Legalábbis erre enged következtetni, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az 
apátság emlékkönyvébe azt írta:   <font size="4">„De jó lenne itt maradni még!”</font></b></span></p>

<p>Ez számomra azt jelenti, hogy megérzett valamit az itteni közösség 
erejéből. És abból a felfogásból, ami az Arcus Temporum eddigi 
tizennyolc évére kivétel nélkül jellemző volt: a kortárs kultúrával 
folytatott szüntelen párbeszédből. Beleértve nemcsak az írókat, köztük 
is a legnagyobbakat – az elmúlt években vendégünk volt többek közt 
Krasznahorkai László, Takács Zsuzsa, Marnó János –, hanem a fiatal 
képzőművészeket is. Az ifjú alkotók Pannonhalma felkérésére született 
műveiből idén is készülünk egy kiállítással.</p>

<p><b>Nádas Péter fotóiból szintén látható majd tárlat, illetve egy felolvasószínházi előadás a <i>Saját halál</i> című írásából Dömötör András rendezésében. Nem éppen könnyed, nyári téma.</b></p>

<p>Nem. Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mi más lenne egy monostor feladata, mint hogy 
ráirányítsa a figyelmet az élet <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nagy kérdései</span>re?</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az életnek pedig 
természetes része a halál is, ahogy <font size="4"><u>Szent Benedek is mondja: „A halál 
naponként ott álljon a szemed előtt”</u></font></b></span><u>.</u> Nagyon szeretek a pannonhalmi 
Boldogasszony-kápolnában lenni, nemcsak a gyönyörű barokk tér miatt, 
hanem mert az ikonográfiája ugyanazt mondja nekem, mint amit Nádas mesél
 el a Saját halálban. A kápolna nyugati oldalán Benedek áll, mellette 
félrecsúsztatva egy kripta fedőlapja, alattunk az előttünk járó bencés 
szerzetesek sírjai, a keleti oldal oltárképén pedig Jézus Krisztus 
feltámadása, ugyancsak egy félrecsúszott kriptafedőlappal. Vagyis a halál csak állomás, nem a vég,  ahogyan Nádas is meghalt, de mivel beszél róla, mégis él – ez Isten kegyelme.</p>

<p></p><div></div><p></p>

<p><b>Ennél könnyedebb, de meglehet, hasonlóan katartikus esemény 
lesz az Ásványok és irodalom című tárlatvezetés, amelyet Ontko Henrik 
atya vezet Komálovics Zoltán költő-magyartanárral. Hogy jön össze ez a 
két, látszólag össze nem illő dolog?</b></p>

<p>Az elmúlt három évben – a megújulást mintegy előkészítendő – nagyon 
komoly munkába kezdtünk<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, újrarendszereztük az összes gyűjteményünket a 
liturgikus fémtárgyaktól a kincstáron, érem-, festmény- és fotótáron át 
az ásványtárig</b></span>.  Az ásványaink sok éve óta dobozokban porosodtak a 
tetőtérben, a szerzetesi lakrészben, most, alapos tisztítás után 
lehoztuk őket a gyűjteményi folyosóra, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ELTE szakértői pedig megállapították, hogy ez az ország második legjelentősebb ásványtára.</b></span></p>

<p>Még a 19. században egy természettudós főapátnak köszönhetően 
vásároltak meg az alapjait a bencések, mondván, a frissen létrehozott 
tanárképző főiskolán elengedhetetlenek a modern szemléltetőeszközök. És 
azzal, hogy az egész 20. században aztán nem nyúltak hozzá, konzerválták
 az ásványok eredeti állapotát, amelyek egy része ráadásul olyan helyről
 származik, amely ma már vagy a határon kívül van, vagy már nem is 
létezik.</p>

<p>Vagyis ezek a kövek nemcsak kövek, hanem sokkal többek annál: 
metaforái vagy szimbólumai az emberi lélek állandóságának és 
egyszersmind a világ folyamatos változásának. Ily módon abszolút 
összeillenek az irodalommal, a romantika korában született művekkel 
pedig különösen; a kettő összehozása érdekes kísérlet, meglátjuk, mit 
hozunk majd ki belőle.</p>

<p> </p>

<p><i>A<b>z Arcus Temporum részletes programjáról itt lehet tájékozódni</b></i><b>: <a href="https://www.arcustemporum.com/" target="_blank">https://www.arcustemporum.com/</a></b></p>

<p> </p><br></div></div></div></div></div></div></div>

<div id="m_8688358616996437494DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt=" width=" style="width:46px;height:29px" height="29"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_8688358616996437494_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>